Folia archeologica 6. (1949)

BANNER JÁNOS ÉS FOLTINY ISTVÁN: HARMADIK ÁSATÁS A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KÖKÉNYDOMBOM

BANNER—FOLTINY : HARMADIK ÁSATÁS A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KÖKÉNYDOMBOtí 53 17. Gömbölyű edény, lapított fenékkel és ennek megfelelően lemetszett szájjal. Felülete sima. Iszapo­lása és égetése jó. Színe szürke. M 7, Sz 6, F 3.5 cm. (V. 8.) 18. Talpcsöves edény. Megközelítőleg hengeres talpa és fordított csonkakúpos felsőrésze van. Iszapo­iása és égetése jó. Színe szürke. M 4.5, Sz 6, F 3 cm. (V. 12.) 19. Kettöscsonkakúpos csésze. Iszapolása és ége­tése jó. Színe vörös. M 7, Sz 8, F 3 cm. (V. 4) Jellemző darabja a Bánáti-kultúrának. 20. Fordított csonkakúpalakú kis edény. Iszapo­lása és égetése közepes. Színe szürke. M 4, Sz 7, F 3 cm. (V. 20.) A tűzhely közvetlen környékén és a tűzhelyen került elő: 21. Lapos kerek tál. A perem alatt négy vízszintes irányú bütyökfül van. Iszapolása kissé durva. Égetése közepes. M 5, Sz 33, F 28 cm. (V. 24.) 22. Mély tál. Alsó része kissé íveltoldalú, de inkább csonkakúpos. Felső része a hengeres formától alig tér el. Legnagyobb öblösödésén, arányosan elosztva négy bütyök helyezkedik el. Iszapolása és égetése közepes. Színe vörös. M 10, Sz 15, F 6 cm. (V. G.) A tál — lábas formában — a Körös-kultúrában jelenik meg először. A ház környékén és közelében a következő dara­bok kerültek elő: 23. Csövestalpú edény. Talpa csaknem hengeres, felsőrésze félgömbös forma. Pereime alatt kettős bütyök helyezkedik el. Iszapolása és égetése közepes. Szme vörös. M 12, Sz 13, F 6 cm. (V. 9.) Formája a Körös­kultúráhan, jobb arányokban otthonos. 24. Lapos, kerek tál. Fereme alatt szabályos el­osztásban négy hármasosztású bütyök van. Iszapolása és égetése közepes. M 6, Sz 38, F 30 cm. (VI. 16.) 25. Kisméretű edény. Alsórésze csonkakúpos, pereme egészen keskeny részen hengeres. Peremen szabályos elosztásban négy szögletes kiugrás van. Iszapolása és égetése jó. Színe sárgásvöiös. M 4.5, a kiugrásoknál 5.5, Sz 10, F 4 cm. (V. 7.) 26. Magasfalú táJ. Fordított csonkakúpalakú. Pereme alatt vízszintes irányú bütyök van. Valószí­nűleg a másik oldalon is volt. Iszapolása és égetése közepes. Színe vörös. M 12, Sz 25, F 10 cm. (V. 13.) 27. Nagyobbméretü edény töredéke. Alsórésze csonkakúpos, felsőrésze is az volt. Nyaka és pereme hiányzik. Bizonyára hengeres volt, egyenes peremmel. Legnagyobb öblösödésén valószínűleg négy szalag!ül volt, de csak egy maradt meg belőle, iszapolása és égetése közepes. Színe vörös. M 20, Ь 11 cm. (V. 18.) 28. Agyaggurgulya. Hengeres forma, két végén kiszélesedő koronggal. Iszapolása es égetése jj. Szí-e szürke. Hossza 5, átmérője 3.5 cm. Volt egy kisebb darab is, amelynek méretei 3.5, ül. 2 cm volt. (V. 21.) 29. Kerek, Lapos nehezék. Közepén át van fúrva. Jól iszapolt, vörös színű. Szélessége 4, átmérője 9 cm. (VI. 14.) A tűzhelyeken is nagyobbára a Tiszai-kul­1 túra jellegzetes cserepeit találtuk, tehát ezek nagy része is kétségtelenül ezzeh a település­hez tartozott. De volt köztük bronzkori is7 1. tűzhely. 82 cm mélyen volt. Csak rész­ben lehetett feltárni, mert bevetett területre nyúlt át. A feltárt rész szabálytalan körcikk­alakú, melynek egyik sugara 70, a másik 67 cm; Bronzkori edénykét találtunk mellette. Erede­tére ez a lelet vet világosságot. 2. tűzhely. Az előző alatt volt, a felszín­től számított 130 cm mélyen. Háromszögalakú völt. Legnagyobb hossza 77, legnagyobb széles­sége 52 cm. Mélysége is mutatja, hogy a ré­gebbi Tiszai településhez tartozik. 3. tűzhely. 123 cm mély fekvése igazolja, hogy szintén a Tiszai település emléke. Alakja szabálytalan kör 180, ill. 160 cm-es átmérővel. tűzhely. Az eddig talált összes tűzhelyek közül a legnagyobb figyelmet érdemli. Az 1940. évi ásatások során is találtunk ugyan peremes tűzhelyet (Fol. Arch. 1945. 11. 1. 3. kép), de ez nem volt eredeti helyén s lannyira töredéke­sen maradt ránk, hogy csak feltételesen tudtuk kiegészíteni. Bár abban a szintben találtuk, ahol a Tiszai-kultúra nagyméretű edényei vol­tak, határozottan nem lehetett eldönteni, hogy ebbe a kultúrába tartozik-e, vagy a bronzkorba. Most talált tűzhelyünk azonban ezt a kérdést nemcsak azzal döntötte el, hogy háborítatlan épségben maradt ránk, hanem a harmadik ház­ban, eredeti helyén feküdt. Alakja nem egészen olyan ugyan, mint a fentebb említett példányé, de lényegileg egyeznek ; mind a kettőnek -pe­reme van. Nagyjából téglalap alakú, de sarkai le vannak kerekítve. Hossza 110, szélessége 82 cm. (VÏO. 7. és 9., VU. 3. és 4.) az előbbi ki­bontás közben mutatja.) A tűzhelyet, mint az eddig egyetlen ép, valóban épített tűzhelyet „in situ" felvettük. 5. tűzhely. A harmadik ház mellett talál­tuk 80 cm mélyen, ami azt mutatja, hogy már akkor megvolt, amikor a házat használták. Alakja szabálytalan. 130 cm hosszú, 80 cm széles. 6. tűzhely. 95 cm mélyen volt. Alakja el­lipszis forma. Legnagyobb hosszúsága 70, leg­nagyobb szélessége 60, vastagsága 6 cm. 7. tűzhely. 50 cm mélyen feküdt. Alakja szabálytalan. Legnagyobb hosszúsága 152, leg­nagyobb szélessége 142 cm. Vastagsága szintén 6 cm. 8. tűzhely. Az első 'ház alatt, a felszíntől számítva 95 cm mélyen helyezkedett el. Sza­bálytalan köralakú 40X30 cm átmérőkkel. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom