Folia archeologica 3-4.

Foltiny István: Koraréz- és bronzkori temető Deszken (Torontál m.)

FOLTINY: KORARÉZ- ÉS BRONZKORI TEMETŐ DESZKEN (TORONTÁL M.) 87 és az égetett temetkezés között. Hamvasztásos temetkezést a deszki temetőből nem ismerünk. A sírok csontvázainak irányítása nagyon változó. Jórészt dél-északi (29), illetve észak-déli (15) irányításúak. Kerültek elő kelet-nyugati (15) és nyugat-keleti irányításúak (1) is. Nem hiányoztak az északkelet-délnyugati (8), illetve délnyugat-északkeleti irányú (3) csontvázak sem. 12 esetben nem lehetett megállapítani a csontváz irányítását. Baloldalán 35, jobboldalán 31 váz feküdt, a többiekre vonatkozólag a jegyzetek hiányosak. A temetőben 12 férfi, 13 nő és 5 gyermeksírt állapíthattunk meg biztosan, a többi sírokról nem maradt erre vonatkozó feljegyzés. A sírok mélysége 10—140 cm. között váltakozott. A leletek időrendjének megállapításánál csak a temetkezési szokásokra és az edények formáira támaszkodhatunk. A fémlelet igen kevés s így Reinecke egyébként is elavult osztályozását

1 mellőzve, Tompa Ferenc időrendi megállapításai alapján 2 rendezzük az anyagot. Tompa rendszere elsősorban az edénymüvességre támaszkodik s így kiválóan alkalmas a deszki temető sírjainak kormeghatározására. Az egy sírban talált edényeket nagyjából egykorúnak tekinthetjük s így időrendünk gerincéül a jól elkülöníthető edényformák szolgálnak. A fenti tényezők alapos mérlegelése után az aeneolithikumba sorozzuk a 4., 6., 12., 14., 17., 26., 35., 42., 67., 69. és 79. sírokat. Ezeknek a síroknak az edényei határozottan különálló csoportban mindig csak egymással keverednek. Idetartoznak a csövestalpú edények, továbbá a hegyes bütykökkel és néha ezeket összekötő barázdákkal díszített, vagy simafelületű bögrék. Ezek formája és díszítése a többiekhez képest kezdetleges és sok kőkori átütést őriz (1—5, továbbá a 7 és 21 forma). Ezek a sírok 60 cm-en felül nem fordulnak elő. A következő sírok már a bronzkorból valók, úgylátszik tehát, hogy a deszki temetőben hiányzik az átmenet a fiatalabb kőkorból a bronzkorba. Ez természetesen egyúttal a lakosság folyamatosságának hiányát is jelenti. A bronzkor első szakaszába a 33., 34., 40., 41., 47., 51., 68., 77., 82. sírokat osztom be. Ezt 1 Reinecke Pál, Tanulmányok a magyarországi bronzkor chronologiájáról. Arch. Ért. 1899. 225—251, 316—340. 1. 2 Tompa Ferenc, 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn. Bericht d. R—

О. Komm. 1934/35. 27-^ 127. 1. a kort aránylag kevés sír képviseli. A sírok meghatározásánál az egyszerű és díszítetlen kancsót (pl. V. 8; 6. a.) vettem alapul s így sikerült az egyébként nehezen szétválasztható anyag rendezése.

3 Meg kell azonban említenem, hogy éppen a Maros vidékén a bronzkor első és második szakaszának edényei annyira keverten fordulnak elő, hogy szétválasztásuk csak igen nehezen lehetséges, mert a határvonalak elmosódnak. így a jelen esetben is megvan ez a keveredés. Egy megtelepedett népnél természetes is a lassú átmenet és a formák keveredése. A bronzkor második szakaszának korai idejére a hosszúkás, karcsú nyak, a mélyen épített alsó rész és a hosszú, ívelt fül jellemző és erre a korra mutat az edényfelület szöges kiugrása és a bemélyített vonaldísz is.

4 Ezen az alapon az 5., 9., 21., 23,, 36., 37., 44., 46., 50., 52., 53., 60., 63., 65., 72., 74., 80. és 81. sírokat ebbe a korba helyeztem. A második szakasz fiatalabb fokára a magasan kiemelkedő, gyakran ansa-lunatas fülek, lencseszerű bemélyedések, rézsútos hornyolás és az erős tagoltság jellemző, tehát a III. 4. (11. b.) edény előfordulása és rokonsága alapján ide sorozzuk a 3., 7., 8., 10., 11., 19., 22., 24., 25., 29., 32., 43., 49., 62., 71., 75., 78. és a 83. sírokat.

5 A harmadik szakaszba sorozhatjuk a temetkezési mód és a mellékletek díszítése alapján az 1., 18., 30., 48., 54. és a 61. sírokat és a bennük előforduló edényformákat. A pithosos temetkezés fellépésének idejét a harmadik periódusnál előbbre nem igen tehetjük. Legfontosabb bizonyítéknak látszik emellett az a tény, hogy a pithosok, amelyekbe rendszerint elégetetlen gyermekcsontvázat tettek, díszítési 3 Az első szakaszba a következő edényformákat sorolom: V. 8. 6a, IV. 14. 6b, IV. 19. 6c, VI. 18. 9a, V. 7. 9c, IV. 13. 18b, V. 2. 18c, IV. 9. 18d, V. 13. 18i, IV. 10. 23 és IV. 17. 27. 4 Ezen az alapon ebbe a korba tesszük a következő edényeket: VI. 4. 7a, III. 16. 7b, VII. 5. 8b, III. 6. 10a, VI. 15. 10b, IV. 8. Юс, VI. 1. lOd, V. 1. lOe, VII. 4. 11j, V. 15a 16a, V. 15b 16b, V. 18. 18a, VII. 7. 18e és a III. 3. fejletlenebb példányait. 5 A második fokozatba tartoznak: III. 3. 8a, III. 4. lib, VI. 9. 11c, V. 3. lie, VII. 8. llg, IV. 16, Uh, III. 19. 12, III. 11. 13a, III. 14. 13b, IV. 15. 14a, III. 23. 14b, III. 1. 14d, III. 2. 14e, VI. 12. 14f, V. 4. 14g, IV. 1. k5a, VII. 1. 15b, VI. 8. 18g, III. 13. 18h, IV. 11. 19, 111. 5. 20a, III. 21. 20b, V. 19. 20c, IV. 3. 22 és a VII. 6. 24. edények.