Folia archeologica 3-4.
Csalog József: A magyarországi újabb-kőkori agyagművesség bükki és tiszai csoportja
16 CSALOG: A MAGYARORSZÁGI ÜJABB KŐKORI AGYAGMŰVESSÉG csoporthoz tartoznak, kultúrájukban és díszítőművészetük kialakulásában azonban erősen érvényesült a nem szalagkerámiás tiszai ethnikum hatása. Ezzel természetesen nemcsak Tompának egyenes leszármazást valló elméletét vetem el, hanem mindazt, amit az Alföldnek a Felvidék felől történő benépesedésével kapcsolatosan régebben magam is vallottam. 3 1 A tiszai kultúrának önálló műveltségként való értelmezése következtében felmerül a kérdés, honnan származtatható ez a kultúra. Idegen, vagy más műveltségekkel közös elemeket találunk ugyan tiszai környezetben, ezek azonban egyszerű szomszédi viszonossággal is könnyen megmagyarázhatók. Kultúránk egyöntetűsége, leletegyüttesének karaktere, és későbbi terjeszkedésének útirányai (3. kép) azt látszanak bizonyítani, hogy hordozó ethnikuma az alföldi steppeterülethez alkalmazkodott nép lehetett, mely a magyar medencecsoport középső tagjából, az Al3 1 Csalogovits, Földrajzi tényezők hatása Magyargyarország neolithikus kultúráinak kialakulására és elterjedésére, Arch. Ért. 1930, 28—52. o. földről, mint életkörülményeinek legjobban megfelelő központból kiindulva — a jóval későbbi magyarsághoz hasonlóan — terjeszkedése idején is csak a hasonló, vagy túlságosan el nem térő földrajzi karakterrel bíró tájat kereste. Hogy ez az ethnikum a neolithikum folyamán a Felföldről vándorolt volna le az egészen más földrajzi adottságokkal rendelkező Alföldre és csak itt alakult volna ki síkvidéki életet élő néppé, az éppen olyan nehezen képzelhető el, mint az, hogy az Alföld a neolithikum beköszönte előtt lakatlan terület lett volna. Banner János kutatásai révén tudjuk, hogy az Alföldön már a magdaléni időszakban lakott az ember. 3 2 Nincsen okunk feltételezni azt sem, hogy a palaeolithikum és a neolithikum közötti időben a településben megszakítás állott volna be ezen a helyen. Településre alkalmas terep az Alföldön még abban az esetben is bőven volt, ha az Tompa elképzelésének megfelelően, valóban sokkal mocsarasabb és árteresebb volt a mesolithikumban, mint az 3 2 Banner János, Az első alföldi palaeolith lelet, Dolgozatok, 1936. 3. kép — Abb. 3
