Folia archeologica 3-4.

Malán Mihály: X. századbeli magyarok csontmaradványainak embertani vizsgálata

206 MALÁN: DATEN ZUR ANTHROPOLOGIE DES UNGARTUMS IM X. )AHRHUNDERT tömörkényi koponyánál, amelyet határozottan ellapult járomívei, erős brachykephaliája, magas koponyája, hatalmas koponyaköbtartalma egész arcstrukturája mongoloidnak mutatnak. Ezt igazolja a glabella táj aránylag csekély fejlettsége is, azonban az enyhe besüppedésű orrgyök után előhajló magas és keskeny orr és az egyenesnek mutatkozó nyakszirti táj arra vallanak, hogy e koponyák az enyhén mongolos sinid mongoltypusnak a turanid rasszal való keveredésből állottak elő, s mongol jellegeik aránylag nagy száma a mongol jellegek bizonyos dominantiájára vezethető vissza. Nehezebb a dolgunk a Mindszent 2 koponyánál. Mert habár sok jellegben megegyezik ezekkel az előbbiekkel, mégis sok az eltérése is. Nagyjából hasonló strukturáju a járomíve (lásd mediansagitalis görbe pontozott vonala), kisebb a koponyaszélessége, sokkal domborúbb a nyakszirtje, s magasabb az orbitája, habár a koponya sokkal alacsonyabb, termete pedig magasnak tartható. így azután a mongolos jellegek mellett europid elemek is vannak benne. Magassága még beleesik ugyan a sinid mongol typus formakörébe, de domborúbb koponya hátsórésze, széles állkapocsszeglete, valamint meredekenálló állkapocságai, szemgödör alkata a keletbalti faj bekeveredésére vallanak, míg orralakja a magas gyökü, keskeny és hajlott turanid orra enged következtetni. Végül a derékegyházai nő koponyája, amint feljebb már emiitettem sok hasonlóságot mutat a tömörkényi koponyákkal a koponya egész felépítésében. Ez a hasonlóság kifejeződik a járomív alkatán is, amint azt a mediansagittalis görbén Kolozsvár is jól látjuk, annak ellenére, hogy e koponya járomívei nem állanak annyira oldalt, mint a többié. Az enyhén kifejezett mongol jellegek mellett, kissé hajlott orra, kissé lapított tarkója a turanid jelleg beütésére vallanak. Keskeny hosszú arca, kifejlett fossa caninája, magasabb szemgödre és keskenyebb állkapocsszeglete azonban eltérnek a többi koponyától. Ezeknek az eltéréseknek egyrésze a nő koponya nagyobb gracilitására vezethető vissza — talán egyéb europid beütéstől származik — az alveolaris prognathia és az_ aránylag rövid alsó végtag azonban mégis inkább a mongolos — turanid formakörbe utalja. E kérdés végleges elbírálására azonban nagyobb összehasonlító anyagra van szükségünk. Vizsgálataim eredményét összefoglalva, látjuk, hogy a X. szdbeli előkelő magyar sírokból származó leletek embertani szempontból sok tekintetben megegyezők. Erős mongoloid jellegek mellett turanid és keletbalti jellegeket lehet rajtuk kimutatni, ami arra vall, hogy ezek az elemek keveredtek honfoglaló őseink fajképében. Másrészt vizsgálataim mutatják, hogy a turano-mongoloid jellegek dominanciája ebben az időben az előkelő, osztályokban erősen éreztette a hatását, különben ezek a jellegek a különböző lelhelyekről származó koponyákon nem nyilvánulhattak volna meg. Éppen ezek a különböző lelhelyek valószínűsítik azt is a vizsgált koponyák csekély száma ellenére is, hogy az ősmagyarság e vezető rétege fajilag meglehetős egységes volt. A végleges döntést e kérdésekben azonban a további rendszeres vizsgálatoknak kell fenntartanunk. Malán Mihály DATEN ZUR ANTHROPOLOGIE DES UNGARTUMS IM X. JAHRHUNDERT Zur Kenntnis der rassischen Zusammensetzung des Ungartums ist jene Frage von wesentlicher Wichtigkeit, aus welchen rassischen Elementen das landerobernde Ungartum zusammengesetzt war und welche Merkmale als ursprünglich charakteristische angesehen werden können. Diese Fragen werden am ehesten beantwortet, wenn wir Schädeln und Skelette untersuchen, welche entweder aus der unmittelbaren Zeit der Landnahme oder wenigstens aus dem ersten Jahrhundert der Niederlassung der Ungarn in unserer Heimat stammen. Wenn wir aber der Literatur nachforschen, müssen wir mit grösstem Bedauern feststellen, dass wir bisher diesbezüglich sehr wenige Daten besitzen; die Zahl der untersuchten Schädeln, welche aus dieser Zeit stammen, ist ja kaum hundert und die der Skelette noch geringer, hauptsächlich darum, weil man die früheren Ausgrabungen nicht genug sorgfältig ausführte. Die ersten wissenschaftlichen Mitteilungen die die Anthropologie der Landeseroberer betreffen haben wir Joseph Lenhossék zu verdanken, der zuerst den Schädel eines aus dem X. Jahrhunderte stammenden in Bene-Puszta (Komitat Pest) aufgefundenen Kriegers, dann