Folia archeologica 3-4.

Alföldi András: Antik ábrázolások az euráziai lovaspásztorok kulturalkatának ismeretéhez

I ALFÖLDI: ANTIK ÁBRÁZOLÁSOK AZ EURÁZIAI LOVASPÁSZTÓROK ISMERETÉHEZ 175 Rostovtzeff anyagából kiemeljük erre nézve a merdzsanyi rhytonborító-lemez domborművét,

50 melyen a középen a Nagy istenanya trónol, mellette a steppe-öv vallásos szokásaira oly jellemző áldozó-karóra tűzött lókoponya,

5

1 jobbról lovas közeledik hozzá, aki serleget emelve kömegérkező hérosz emeli az áldozattévő felé ivótülkét, egy másikon (8. kép) a kezében rhytonnal odaléptető isteni hős felé az előtte álló nőalak is ívószarut emel. A brezovói aranygyűrűn

54 (9. kép) egyedül egy nő kinálja rhytonjából a héroszt. 10. kép — Abb. 10 szönti. Rostovtzeff már azt is meglátta, hogy e szkita ábrázolásokból kell a thrák lovashérosz hasonló ábrázolásmódját is levezetnünk.

5

2 Ezek közül az egyik razgradi reliefen

5

3 (7. kép) a Budapest Idézhetnénk még perzsa példákat is (10. kép) 5

5 a serlegkinálás rítusára; mások bizonyára űjabbkori szokások gyökerét fogják megtalálni benne. Alföldi András 5

0 Képe az id. cikken kivül megtalálható például: Rostovtzeff, Iranians and Greeks, 23 t., 2. M. Ebért, Reallex. 13 köt., 29 t. a. 5

1 A. A., Nyelvtudományi Közlemények 50, 1936, 5 skk., kül 10. 5

2 M. Rostovtzeff, Mémoires présentés par divers savants ä l'Acad. des Inscriptions et Belles-Lettres XIII 2, 1923, 385 skk. 5

3 A 7.—9. ábrákhoz a Bulgár Nemzeti Múzeumtól kaptam fényképeket; ezt itt is hálásan köszönöm. A razgradi táblácskákat Q. Kazarow publikálta, Arch. Anz. 1922, 184 skk. V. ö. D. Tudor, Ephem. Dacorom. 7, 1937, 226 skk. 5

4 B. Filow, Römische Mitteilungen 32, 1917, 4 Fig. 1. Ehhez: M. Rostovtzeff, Iranians and Greeks, 1922, 231 n. 10. — Azt, hogy összefügg-e ez a ritus a rhytonnak varázsló-eszközként való szerepével, nem tudhatjuk; minden esetre csábító feladat volna ennek kidolgozása. V. ö. kiindulásul: M. Rostovtzeff, Animal Style in South Russia and China, 1929, 7 és 14 1., 12. jz. Fontos, hogy ezek az állatfejes rhytonok nyugat felől eljutottak Khinába is, v. ö. B. Laufer, Chinese Clay Figures, 1914, 167 п. 2; 168 fig. 23; 169 (fig. 24). A görög állatfejes rhytonokról 1. К. Regiing, Blätter für Münzfreunde 1929, Nr. 11—12. Lényeges még: A. M. Tallgren, ESA. 5, 1930, 154 skk. — V. ö. még В. Laufer, id. m. 105. 137 sk. 167. M. Ebert, Reallex. 13, 70. L. Frobenius, Erlebte Erdteile 7, 33. 37 skk. 61 skk. Kai Birket—

Smith, Ethnologische Studien, 1929, 29 skk. 5

5 A. S. F. Oow Journ. Hell. St. 48, 1928, 149 (fig. 7) és 151 (fig. 8).