Folia archeologica 3-4.

Alföldi András: Antik ábrázolások az euráziai lovaspásztorok kulturalkatának ismeretéhez

174 ALFÖLDI: ANTIK ÁBRÁZOLÁSOK AZ EURÁZIAI LOVASPÁSZTOROK ISMERETÉHEZ kettőből ihatnak» (4, 66). Ha itt nem is a feje­delem serlegéből való ivás, hanem a fejedelem borából való részesedés is a jutalmazás, mégis a fellebbvaló által való kitüntető italkinálás a lényeg itt is. Annyi más hatással együtt Khinába is eljutott a lovas pásztorok népeinek ez a jel­képes kitüntetésmódja, amire egyetlen adatot állítunk ide a Kr. u. X. századból. 4 3 «Tous les officiers de l'empereur l'étant venu féliciter sur la victoire qu'il venait de remporter, il se fit apporter une coupe remplie de vin, qu'il donna ä Li-ssé-yuen, en lui disant: 'C'est ä vous et ä Ko-tsong-tao que je dois la victoire'.» Szükséges még felemlítenünk e szertartásos aktusnak azt a változatát is, amikor a két sze­replő kölcsönösen kínálja egymást itallal. Cha­vannes fordításában 4 4 adhatunk erre egy távol­keleti példát: «Un autre jour, le T'ai-chang­hoang (= a kínai császár lemondott apja) donna un banquet ä cet ambassadeur (turc) ... le T'ai­chang-hoang fut content et présenta du vin a l'empereur; l'empereur remercia en se proster­nant le front contre terre et ä son tour il offrit une coupe en souhaitant longue vie au T'ai­chang-hoang.» Érdekes még az az eset is, amidőn egy uigur-khinai szövetség megújításánál a két nép képviselője úgy tesz esküt, hogy kölcsönösen serleget nyújtanak egymásnak s úgy mondják el a mondókájukat. 4 5 Említettük már, hogy ebben a kultúrövben azt a ritust is megtaláljuk, hogy az égiekhez való fohászkodásnál serleget emeltek az ég felé. Ez kétségtelenül nemcsak Khinában volt szokás­ban, 4 6 ahonnan annyival több az írásbeli feljegy­zésünk, mint a lovaspásztorok birodalmainak életéből. Már maga az a tény is mutatja a serleg rituális szerepét a pusztai népeknél, hogy sír­szobraikon oly sokszor megtaláljuk ezt az edényt a halott kezében: sokszor ivótülök formájában, 47 de előfordul többek közt ugyanaz a serlegtipus is, amely bizonyára ugyanazon vallásos elgon­dolás alapján került a magyarországi avar sí­4 3 De Mailla, id. m. 7, 1778, 203. V. ö. u. o. 8, 51. 9, 200, stb. 4 4 E. Chavannes, Documents sur les Tou-Kiue Occi­dentaux, 1903, 55. 4 5 De Mailla 6, 1778, 306. 4 6 De Mailla 4, 496 (a Kr. u. 4. sz. végéről). 4 7 T. Passek—B. A. Latynine, ESA. 4, 1929, 290 skk. és fig. 1—3. rokba, 4 8 mint az oroszországi kezdetleges sír­szobrok (kamennye baby) ábrázolásaira. A. Sal­mony szívességéből bemutathatunk erre példa gyanánt egy Semirjecsiből való — tudtommal kiadatlan — igen érdekes darabot (6. kép, most Szentpétervár-Leningrádban, az orosz múzeum­ban). Az italfelajánlásnak ez a szertartása tehát a királyok udvarában volt otthon és az égiek tiszteletével is összekapcsolódott. Ennek ábrá­zolását kell felismernünk a fentiek után azokon a domborműveken is, amelyeket M. Rostovtzeff «A királyi hatalom eszméje Szkitiában és a Bosz­porusban» című szép értekezésében gyűjtött ösz­sze. 4 9 A kiváló tudós magyarázata szerint e je­lenet értelme «the offering of the holy commu­nion». De a fentiekből remélhetőleg kitűnt, hogy másról van itt szó s hogy nem is a királyi ha­talom átruházásának misztikus ritusa ez, hanem az egész steppevilág egy sajátos tiszteletadási formája. 4 8 Erről a serlegtipusról, mely a nagyszentmiklósi aranykincsben, stb. is előfordul, László Gyula értekezik a Laureae Aquincenses II. kötet 1. füzetében (sajtó alatt). 4 9 M. Rostovtzeff, Izvestija (Bull. de la Comm. impériale archéologique russe) 49, 1913, 133 skk. Sajnos, Budapesten nem található ez az értekezés, külföldről pedig ma nem lehet megkapni s így csak emlékezetből írok róla; szerencsére Rostovtzeff kivonatát adta az Iranians and Greeks in South Russia с. hires művében, 104 skk., úgy hogy nagyobb tévedést nem követhetünk el megítélésében. 9. kép — Abb. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom