Folia archeologica 3-4.

Csalog József: A magyarországi újabb-kőkori agyagművesség bükki és tiszai csoportja

9 CSALOG: A MAGYARORSZÁGI ÜJABB KŐKORI AGYAGMŰVESSÉG nak a textilstílus elveinek megfelelően. Ilyenkor a spirális egyszerű vonalrajzos formája helyett a minta két mélyített vonal közé foglalt szalag alakjában jelenik meg. Nagyon jellemző ebben az esetben, hogy a sraffozott minta mellett a szabadonhagyott alap (L. Tompa, i. m. I. t. 4. kép), vagy a szabadon maradt minta mellett a sraffozott alap (L. u. о. I. t. 3. kép) a textilstílus pozitív és negatív mintáinak módjára egymással többé-kevésbbé egyértékűvé válik (III. t. 2, 5). Az edényformák tekintetében Tompa anyagából megállapítható, hogy míg a bükki kultúra területén túlnyomórészt szalagkerámiás formák, félgömb- és körtealakú típusok fordulnak elő, addig a tiszai textilstílus területein a tagoltabb, rendszerint külön hasi és külön nyakrésszel bíró, esetenkint tálalakú felsőrészből és lábból összetett formák uralkodnak. A két stílus keveredési zónájában természetesen az edényformák kölcsönös átvételére is bőven akad példa. Ezzel magyarázhatjuk meg azt, hogy a bükki kultúra déli zónájában és ott, ahová a tiszai textílstílus is eljutott, a csövestalpú tál is felbukkan, (Borsod, Sátoraljaújhely, Tiszadada, Tálya, Bodrogkeresztur), a tiszai kultúrának a bükkivel határos zónájában pedig gömbalakú típusok is előfordulnak. 9 III A bükki kerámia díszítéseiben és edényformáiban észlelhető stíluskeverődés nézetem szerint nem lehet belső fejlődés eredménye. Sokkal inkább arra kell itt gondolnunk, hogy a bükki kerámia elterjedési területén a szalagdíszes és a textilstílus kelt egymással birokra. Nem kis mértékben támasztja alá e nézetet az is, hogy a bükki régió kevert stílusú középső zónájától 'északra a szalagdíszes díszítőelemek, a déli zónában viszont a textildíszes elemek vannak túlsúlyban. Másképen fogalmazva meg a kérdést ez annyit jelent, hogy a bükki kerámia szalagdíszes elemei a hozzájuk stílusban és területileg legközelebb álló cseh-morvaországi lineáris szalagkerámiából származnak, a déli zóna keretelő és textilmintás elemei pedig alföldi, illetve tiszai eredetűek. A bükki kerámiában összetevőként szereplő két stílus elemeinek topográfiai elterjedéséből leszűrt véleményünk teljes összhangba hozható Tompa stíluskritikai vizsgálódásaival. A különb9 Tompa, i. m. 41. old. ség a két felfogás között mindössze annyi, hogy míg Tompa a bükki kerámián belül stí'lUs-periódusokat különböztet meg, addig mi e stílusperiódusok helyett csak stíluszónákat fogadunk .el. Eltekintve azonban ezen, tisztán csak a jelenségek magyarázatában rejlő különbségektől, még a Tompa szerinti stílusperiódusok is teljesen megfelelnek a mi stíluszónáinknak. Míg ugyanis a Tompa szerinti bükki I. periódus anyaga túlnyomórészt szalagdíszes elemeket tartalmaz, elterjedésében pedig a bükki régió északibb vidékeire szorítkozik, addig a kevert stílusú bükki II. periódusú anyaggal jellemzett bükki törzsterülettől délre fekvő lelőhelyek bükki III. periódusú anyaga túlnyomóan textilstílusú. Szépen szemléleti ezt az alábbi lelőhelykimutatás is, melynek összeállításánál az egyes lelőhelyeket fekvésüknek megfelelően, a hegyvidék felől elindulva az Alföld irányában vett sorrendben tüntettük fel, megjelölve azt is, hogy Tompa szerint milyen periódusú anyagot képviselnek. Boldogkőváralja I. Aggteleki barlang I. — II. Büdöspesti barlang I. — II. Herman О. barlang I. — II. Istállóskői barlang I. — II. Borsod I. — II. — III. Sátoraljaújhely I. — II. — III. Bodrogkeresztúr I. — II. — III. Kenézlő III. Buj III. Tószeg III. Még többet mond lelőhely kimutatásunk akkor, ha a Tompa szerinti periódusjelzés helyett azt tüntetjük fel az egyes lelőhelyek mellett, hogy anyaguk stílus szempontjából melyik csoporthoz tartozik. «A»-val jelölve a tisztán szalagdíszes stílusú kerámiai anyagot, a textilstílusú darabokat «B»-vel jelölhetjük. A kevertstílusú leletanyag ebben az esetben «А + В» jelzést kap. Boldogkőváralja A Aggteleki barlang A — A-f В Büdöspesti barlang A — A + В Herman О. barlang A — A + В Istállóskői barlang A A -f- В Borsod A — А 4- В — В Sátoraljaújhely A — A4- В — В Bodrogkeresztúr A — A -j- В — В Kenézlő ß Buj В Tószeg В Ha már most tekintetbe vesszük, hogy «A»-val és «B»-vel jelölt emlékanyag stílus szem-