Folia archeologica 3-4.

Török Gyula: A pécsi belvárosi templom bővítésénél előkerült római leletek

TÖRÖK: PÉCS-BELVÁROSI RÓMAI LELETEK 125 A PÉCSI BELVÁROSI TEMPLOM BŐVÍTÉSÉNÉL ELŐKERÜLT RÓMAI LELETEK 1939. év tavaszán megkezdték a pécsi belvárosi templom jezsuitáktól származó toldalékának lebontását. A bontási és az alakítási munkálatok során római-, román-, gótikus- és törökkori emlékek kerültek elő. E leírás keretében a római emlékeket mutatjuk be. A sírokat előkerülési sorrendben számoztuk, egymás melletti helyzetüket a mellékelt térképen (1. kép) tüntetve fel. Méretüket az újabb építkezésekkel történt bolygatások miatt a legtöbb esetben nem lehetett megállapítani. A) Sírok I. sír. Bolygatott. Mélysége az utcaszinttől 290cm; H 195, Sz 48 cm. Románkori templom délnyugati sarkának építésénél szórták szét fedőtégláit, csontvázát és mellékleteit. Téglatöredékei jelzés nélküliek; fala mecseki kőből, 20—30 cm vastagságban, oltott mész kötőanyaggal készült, mely csak 10—15 cm magasságban maradt meg. Iránya 355°—175°. A sírtól 1-5 m-re agyagmécses (II. t. 5) került elő, amely valószínűen mellékleteihez tartozott. A mécsest finoman iszapolt agyagból, szabálytalanul mintázták, egy égővel, nyílása körül bordával. H 77, Sz 47, M 25 mm. II. sír. Bolygatott. Az előbbivel azonos mélységű. Sz 75 cm. Gótikus kápolna alján feküdt, amelynek építésénél rombolták szét úgy, hogy csak az alsó lábszárak maradtak eredeti helyükön. A lábszárak fedője két egymásnak támasztott tégla volt. Iránya 350°—170°, lábak 350° felé. Gyermek sír. Bal lába mellett egyfülű, téglavörös színű, sárgamázas korsó (I. t. 1); feketés-szürke, durvaszemcsés agyagtál és üvegcsésze volt. M 128, Fá 35, Pá 32, Öá 110 mm. A tál (I. t. 2) szájátmérője a behajló szájperemmel együtt 178, M 52, Fá 70 mm. Benne csirkecsontok voltak. A csésze (I. t. 3) Pá 88, M 54, V 1-5 mm. Talpát az üveg gyenge horpadása adja. III. sír. Bolygatott. Mélysége 280 cm. A török dzsámi előcsarnoki alapfalának építésénél szórták szét, csupán egy élére állított tégla maradt bolygatatlan. A tégla iránya 329°—149", mellőle szalagfüles üvegkorsó, kúpos üvegpohár töredéke, valamint 3 római érem került elő. 1. A korsó (I. t. 10), M 210, Fá 53, Pá 55, V 1 —10 mm. Szalagfülének szélén erős bordák, szájperemén a fül visszahajlik és vége szabadon áll. Nyakán spirális bordázat. 2. A pohár (I. t. 8) hiányossága miatt nem mérhető meg, kb. 130 mm magas lehetett. 3. Pénzek:

1 1. II. Constantius, Coh. 44 (1); 2. Constantius Gallus, Coh. 18 (1); 3. Jovianus, Coh. 35 (1). IV. sír. (V. t. 8.) Bolygatott. Mé 346, H 168, Sz 40—45 cm. Iránya 80°—260°, lábbal 260° felé. A gótikus templom oldalfalának építésénél bolygatták meg. A sírgödör falának anyaga és építése mint az I. sz. síré; függőleges falait cseréppel szintezték, ezekre helyezték az egymásnak támasztott fedőtéglákat. Téglaméret 44—30—7-5 cm. Lábánál vasszeg (II. t. 1) 100 mm-es töredéke. 1 A Coh. alatt a II. kiadás értendő, az utána zárójelbe tett szám a darabszámot jelenti. A pénzek meghatározását Kerényi András baráti szívességének köszönöm.