Folia archeologica 3-4.
Török Gyula: A pécsi belvárosi templom bővítésénél előkerült római leletek
126 TÖRÖK: PÉCS-BELVÁROSI RÓMAI LELETEK 126 V. sír. A középkori templom építésekor teljesen szétrombolták. A térképen jelzett helyen üvegedény töredékét találtuk. A töredékekből csak annyi állapítható meg, hogy négy oldaláról benyomott, fületlen üvegpalack volt. VI. sír. A középkori építkezések alkalmával pusztították el. Valószínűleg két sír mellékleteit találtuk meg együtt, a térképen jelzett helyen. 1. Vaskés (III. t. 6), jelenlegi hossza 160, ebből markolata 59, Sz 37, V 5 mm. Egyélű, fokánál ívelt, hegyénél hiányos. 2. Csiholó acél (III. t. 7), levélalakú. H 98, Sz 27, V 5 mm. 3. Egyfülű üvegkorsó (II. t. 6); hullámos felületű, fenékkoszorúja 45, szája 52 mm. Szalagfüle a középvonalán legerősebb. Hiányos. 4. Hagymafejes T fibula (III. t. 3— За), szárai áttörtek és két barázdás lépcső díszíti. Kengyelén két barázda között szabálytalan díszítés, a kengyel végét fogazott párkány zárja le. Lábánál mélyített pontkörös motivum és kiemelkedő tüzáró, bal oldalán zeg-zugvonalú barázdák. Tűje hiányzik. Tűtartója a láb kettéhasításával keletkezett. H 86, Sz 56 mm. 5. Alaktalanná égetett bronzfibula (III.t.2—2a) töredéke. Jelenleg: H 33, Sz 33 mm. 6. Négyszögletes csat (III. t. 1—la). Sarkai tagoltak, úgyszintén a pecek feje is. A pecek hegye ráhajlik a csatkarikára. H 39, Sz 25 mm, 7. Bronz szíjvég (III. t. 4—4a), kétfülű korsó alakú. A szíj felerősítésére szánt vége kettős lemezű, és benne két szegecs. H 55, Sz 29 mm. Az előbbi csatba beleillik. 8. Bronz csat (III. t. 5—5a), karikája íj alakú, háromszög keresztmetszetű; pecekfeje rovátkolt. Szíjhoz erősítésre fogazott szélű, kettős lemezzel. H 43, Sz 39 mm. 9. A sírban a következő pénzek voltak: 1. Valens, Coh. 11 (5), 47 (3), 2. Jovianus, Coh. 35 (1), 3. I. Valentinianus, Coh. 12 (3), 37 (5), 4. Gratianus, Coh. 23 (2). VII. sír. Középkori építkezésekkel szétrombolt sírhelyen egyfülű agyagedény (I. t. 7) töredékei kerültek elő. M 105, Pá 90, Fá 54 mm. Szürkés színű, vállán két barázda fut körbe. VIII. sír. A török dzsámi előcsarnokának alapozási munkálatainál szétrombolt sír. Mellékletei: 1. Edénytöredék (II. t. 8), 39 mm fenékátmérővel. Külső felülete szürkés színű, míg belseje és anyaga sárgás-vörösre égett agyag. 2. Bronz kupak (II. t. 11), 0-5 mm vastag lemezből, közepén kerek nyílással. Felületén körbe futó karcolásokkal. Ám 25, M 11 mm. 3. Bronz gyűrű (П. t. 12) egymásra hajlott végekkel, valószínűleg karperec töredékéből készült. Ám 17—22, Sz 4—6 mm. 4. Bronz karperec töredékek (II. t. 9—10). 1 mm vastag és 2—5 mm széles lemezből készültek. Külső felületük váltakozó sima és harántcsikos, továbbá váltakozó sima és négyzetes mintázattal. Az előző elvékonyodó végeit egymásra csavarták; az utóbbi végei szabadon állnak. Átmérőjük kb. 70 mm lehetett. 5. Üvegkarperec (II. t. 7) töredéke. Fekete üvegből, keresztmetszete négylevelű lóhere alakú. Ám 70, V 10 mm. 16 mm-es darabja hiányzik. IX. sír (V. t. 3). Bolygatott, a csontváz alsó lábszárai voltak csak eredeti helyzetben. Középkori fal húzódott rajta keresztül. Oldalfalait mésszel összeerősített kövekből készítették, míg alja puszta föld volt. Tetőfedő cserepei közül egy peremes (49—35-5—3-5 cm) ép tégla. A sír iránya 10°—190°, szélessége 50, falvastagsága 20 cm. Mellékletei: 1. A szétporlott lábfejek és a sír északi fala között elhelyezett egyfülű szürkés agyagbögre (I. t. 6). M 102, Fá 44, Pá 82, Öá 103 mm. 2. A szétporlott jobb lábfej és a sír északi fala között egyélű vaskés (II. t. 15). H 135 mm, melyből 51 mm markolatnyulvány. A penge szélessége 36 mm. Az említett két melléklet és a lábfejek között karperec töredéke és gyűrűfeje volt. 3. Karperec-töredék (II. t. 14), egyik vége kigyófejes, 3 mm vastag bronz huzalból, jelenleg 38 mm átmérőjű, a kígyófej 6 mm átmérőjű. 4. Gyűrűfej (II. t. 13), vékony bronzlemezből készült, melyet agyagkorongra húztak rá. Töredékes s így domború díszítése nem vehető ki. Ám 13 mm, V 4 mm. X. sír. A végzett alapozási munkálatoknál akadtak a munkások egy edényre és koponyára. A sír kibontatlan, mert a munkálatok miatt nem lehetett hozzáférni s a föléje húzott betonlap miatt ott is maradt. Az említett agyagedény (I. t. 4) sárgás színű, finoman iszapolt agyagból készült. Kívül sárgás-vörös festékkel vonták be. Feneke felé szűkülő váza. Fá 41, M 133, Pá 80, Öá 110 mm. Vállán három sor karcolásból összetett szalaggal, oldalán kiemelkedő központ körül 28—40 mm-es távolságban elhelyezett szemölcsökkel, melyeket a központtal vékony csikók kötnek össze. Oldalán három ilyen csoport foglal helyet. Alúl ugyanolyan szalagdísz fut körül, mint a vállán. XI. sír. (V. t. 4.) 180 cm mély, 60 cm széles és 165 cm hosszú, puszta földbe ásott sírgödör. Iránya 100°—280°. A végzett alapozási munkáknál — nyugati végét az alsó lábszárakkal együtt — elpusztították. A bal lábánál elhelyezett üvegedény töredékeit sikerült megszerezni s térdtől kezdve a sírt bolygatlan állapotban kibontani* A csontváz alsó karjai a mellen keresztbe feküdtek. 1. Az említett üvegpohár (I. t. 9). M 112, Fá 45, Pá 80, falvastagsága 1 — T5 mm. Talpát, homorú fenekén elhelyezett koszorú alkotja. 2. Jobb vállán hagymafejes, bronz T fibula (IV. t. 21) a VI. sír fibulájától abban különbözik, hogy a gerincvonalán és a lábán két párhuzamos vonal között ferde csíkozás húzódik, tűrögzítő nélkül. Ép példány. Mérete 59—95 mm. 3. Jobb könyöknél a bal kéz ügyében egyélű vaskés (IV. t. 18). H 244 mm, melyből 115 mm a penge, Sz 55, V 5 mm. Markolatának mindkét végét bronzveret zárja be. A veret H 40, Sz 15 mm. Bal markában 14 drb. kisbronz érem volt (V. t. 17). És pedig: 1. Nagy Constantinus, Coh. 246 (1), 254 (1), 2. Róma város veretei, Coh. 17 (1), 18 (2), 3. II. Constantinus, Coh. 122 (2), 4. Constans, Coh. 54 (1), 5. II. Constantius, Coh. 95 (1), 104 (3), 210 (1), 293 (1). 18—19. Bal combcsont mellett két vas véső (IV. t. 19—20) volt. Az egyik 80 mm hosszú, 18 mm széles, szűk csatornájú véső, a másik 160 mm hosszú, lapos véső. Az utóbbi 15—20 mm vastag, nyele 90 mm hosszú; élénél 12 mm széles és 3 mm vastag. 20—21. A combcsontok között két 9 mm fejátmérőjű és 8 mm hosszú bronz szög (IV. t. 22—23) volt. Fejét külön bádogdarabból durván nyírták. A jobb könyöktől kezdve a medence mellett, majd a medencén keresztül, a bal könyökig bronzveretek voltak. 22. Az övveretek a jobb könyöknél bronz csattal (IV. t. 3) kezdődtek, amelynek sárkányfejes karikája, állatfejes végű csat-pecke és sima, kettős lemezű erősítő tagja volt. A kettős lemezbe a szíjat három szegeccsel rögzítették. Teljes hossza 46, szélessége 37 mm. A sárkányok átlyukasztott, vésett körökkel díszített korongot harapnak. Tarajuk fogazással,
