Folia archeologica 1-2.

Roska Márton: Figurális díszü őskori cserép kisbácsról (Kolozs m.)

ROSKA: FIGURÁLIS DÍSZÜ ŐSKORI CSERÉP KISBÁCSRÓL (KOLOZS M.) 25 északinak nevezett népnek a hagyatéka, mely Kr. e. 2000 táján hatalmas hullámokban lepi el Erdélyt, leszorítja a szereplés színpadáról a Tripolje-kultúra képviselőit, magával hozza a barázdás tűzdelést, lencsés, vésős (rovátkaszala­gos), vesszős, fenyőágas stb. díszt, az egyenes fokú, háromszögalakú és mandulaalakú, ívelt fokú, hengeres nyéllyukas fejszét stb. Erdélyben ez már kiesik a neolithikum köréből. Hogy bikaábrázolásunk távolabbi előzmé­nyei, vagy még inkább: rokonai, valamelyes ösz­szefüggésben volnának a Magyarországról és Erdélyből fennt idézett neolithikus kultúrkörbeli példákkal, nem mondhatjuk egész határozott­sággal. Stilisztikailag rokon ábrázolásokat találunk (nem szólva a felső palaeolithikum, aurignaci emelet állatábrázolásairól) az arkto-baltikus zóna 8 és Szibéria (azoknál fiatalabb!) 9 szikla­rajzai közt. Az arkto-baltikusaknak a tárgya természetesen nem a bika, hanem a rénszarvas. Nem hozhatók összefüggésbe sem a Tripolje­kultúra stilizált, festett állatalakjaival, 1 0 sem pedig az északmezopotámiai sziklarajzokkal. 1 1 A majkopi kurgán elektronvázájának ábrázo­lásai 1 2 fiatalabbak, tökéletesebbek, más mívelő­dési körbe tartoznak. Ismerünk azonban a különböző közlésekből egy sokat vitatott emléket, amely első tekintetre összefüggésbe hozható a kisbácsi bikaábrázolás­sal. A 3. képen bemutatott mészkőbalta ez, me­lyet a Folticeni-megyei Rädä§eni községben (Moldova) a Cucuteni A-jellegű telep felszínén leltek. Alatta bizonyos jelek vannak, melyek első tekintetre a fűre emlékeztetnek, de amelye­ket O. Tafrali s Morlet is írásjegyeknek vél. 1 3 Tüzetesen megvizsgálta a baltát Nestor is, aki többek között kiemeli, hogy az állat kerületé­nek karcolatai mélyek, szélesek, a karcolat friss árkolást mutat s az árkolásban ceruzanyomok láthatók s szerinte nincs kizárva, hogy külső ha­tás (görgetés, gyökérlenyomat) révén keletkez­Debrecen. 1 Arch. Ért. 1898. 98. 1. és 1912. 368. 1—2. 2 U. o. 367. 3 Dolg. VI. к. XXXV. t. 2. sz. 4 U. о. VIII. k. 1932. XXXVII. t. 4. sz. 5 Arch. Ért. 1912. 367. 1. 6 Dolg. VIII. 1932. III. t. 7 Arch. Ért. 1913. 41. 1. 8 Hakon Schetelig, VORGESCH. NORWEGENS. Mannus, III. 1911. 29.-74. 1. tele rajta az állatra emlékeztető vonalak, melye­ket aztán valami éles eszközzel bevéstek s ceru­zával utánarajzoltak. — A balta túlsó oldalán olyanszerü minta látszik ugyancsak bekarcolva, mint a Wosinsky-féle mészbetétes edények vat­tinai csoportjának a LXXXVIII. t. 4. sz. alatt adott edény fülének felületén levő motivum, ami természetesen idegen a Cucuteni—Erősd mívelő­dési körben. Míg azonban a cervida körrajzának háromszöges részén látszik a régi patina nyoma, a túlsó oldalon említett minta árkában több helyütt van meg ez a patina. 1 4 3. kép. — Fig. 3. Tehát a rädä§enii rajz sem hozható egyelőre biztos összefüggésbe a kisbácsi bikaábrázolással. Egyébként, ha eredeti volna is s fejének ábrázo­lása sem ütne el annyira a megszokottól, fejlet­tebb idők emlékét képviselné annál az egyszerű oknál fogva, hogy a cervida mindkét elülső lábát kirajzolta az egykori művész. Roska Márton 9 Aspelin, ANTIQUITÉS DU NORD FINNO­OUGRIEN, I. 344., 345. ábra. — Tallgren, INNER ASIATIC AND SIBIRIAN ROCK PICTURES. ESA. VII. 1932. 175,—210. 1. különösen a 2. ábra. — Ebért, REALLEXIKON, XII. к. 13,—15. tábla. í 0 V. Gordon Childe, SCKIPENITZ: A LATE NEOLITHIC STATION WITH PAINTED POTTERY IN BUKOWINA. Journal of the Royal Anthropological Institut, vol. LIII. London, 1923. 263.—288. 1. — Roska

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom