Folia archeologica 1-2.
László Gyula: Egy régensburgi vállkő
246 KÖNYVISMERTETÉSEK— BIBLIOGRAPH 1Ё 246 vetlen kifejeződését. A vizek és erdők egy Isten jelenlétét sugározzák, amelyben a lakosság Diana istennő alakját és tevékenységét ismerhette fel. A dianavallás klasszikus formája Görögországban alakult ki, de azáltal, hogy az egész antik és őskori világban sok néki megfelelő, hasonló életérzéssel találkozott, ezeknek az élményeknek a kifejezőjévé is vállhatott. Az interpretáció románának ily mélyértelmü magyarázata sok vonatkozásban visz minket közelebb a barbár Európa lelki formájának megismeréséhez. Párducz Mihály. RÓMAI KORI LELŐHELY HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN, SOLT-PALÉBEN. Dolgozatok. Szeged, 1938, 90—123. 1. és I—IV. tábla. Gondos ásatási beszámoló. A telep leleteit tipológiai alapon a Kr. u. III. századra datálja. A telepen őskori gödröket is talált (16., 27. és 36. sz. gödör). Ezek a gödrök annak a kultúrának a nyomai, amely először Füzesabonyon jelenik meg, mégpedig a bronzkori telep elpusztulása után, a telep törmelékébe ásott sírokban. Ezen leletek kora a Relnecke-féle Hallstatt В. Alföldi András. BIBLIOGRAPHIA PANNONICA. Pannónia, 1938, 3—5, 155—200. 1. A rómaikori Magyarországgal és a népvándorláskorral foglalkozók számára nélkülözhetetlen segédeszköz. A szélesszempontú bibliográfia azt az anyagot is felöleli, amely külföldi párhuzamokat szolgáltat, továbbá azt az irodalmat is, amely annyira általános érvényű, hogy a magyar viszonyok vizsgálásánál sem nélkülözhető. Hekler Antal. IKONOGRÁFIÁI KUTATÁSOK. Arch. Ért. 1938, 1 — 16. 1. A cikk több portrét azonosít. Meghatároz egy eddig figyelembe nem vett Caesar-fejet (Mussolini Museum, Roma) és egy Claudius portrét (német magántulajdonban, Léderer Fülöp, Berlin). A A hadvezérek közül igen meggyőző Licinius Sura meghatározása. Szintén igen biztos meghatározás egv Trajánus portré felismerése (Róma, Vatikán). Praschniker Kamii. A SOPRONI KAPITOLIUMI ISTENSÉGEK. Arch. Ért. 1938, 29—44. o. Az irodalomban csak futólag említett soproni szobortöredékeknek, a soproni helyi történészek által már régen sürgetett tudományos feldolgozása és restaurálása végre megtörtént. A publikáció Praschniker szemináriumának munkaeredménye. A szobrok: Jupiter, Juno, Minerva és egy császár, egy rombadöntött kapitoliumi templom alapfalai körül hevertek. Valószínű, hogy a kereszténység szoborrombolásának eshettek áldozatul a IV. században. A kapitoliumi trias szobrai közül a Jupiter és Juno a római kapitolium Jupiter templomának oromzat alakjaival egyezik. A soproni istenszobrok mesterére vallanak a Szombathelyen talált, ugyancsak a kapitoliumi istenségeket ábrázoló, kolosszális töredékek is. A szobrok alkotásának idejét a II. század derekára helyezi. A munka a «Jahreshäfte des Österr. Arch. Institut»-ban. 1937, 211. skk. 1. már megjelent. Szilágyi János. DOMITIANUS KORABELI SÍRKŐ AZ ESZTERGOMI MÚZEUMBAN. Arch. Ért. 1938, 45—54. 1. Az első századi sírkő Dunaszentmiklósról származik. A sírkövön egy kelta név (Saco) és az «ala miliaria Flavia Domitiana civium Romanorum Britannica» lovas csapattest megjelölése szerepel. Valószínű, hogy ez az ala Brigetioban állomásozott. Dr. Erdélyi Gizella. HADRIANUS PORTRÉJA ATHÉNBEN. Arch. Ért. 1938, 113—116. 1. Hekler meghatározása nyomán közli Hadrianus császár egy márványfejét. A Görögországban készült fej, a görögségre jellemzően ideálisan (a Kr. е. V. szd. stílusában) kezeli az egyéniséget. Láng Nándor. KUZSINSZKY BÁLINT (1864— 1938). Arch. Ért. 1938, 117—120. 1. A fővárosi múzeumok igazgatójának és klasszika archeológusnak nekrológja. Paulovits István. SZENT QUIRINUS SAVARIAI BAZILIKÁJÁNAK FELTÁRÁSA. Vasi Szemle. 1938, 3, 138—152. 1. Ásatási jelentés a jelentős bazilika romjairól és a gazdag mozaikpadló konzerválásáról. A bazilikával való azonosítás biztosítottnak látszik. A mozaikok legközelebbi rokonai az aquileai keresztény bazilikából kerültek elő. Az ismertetés igen gondos és példaképül ajánlható a helyi kutatók figyelmébe. A. Barb. DER HÜGELGRÄBERFRIEDHOF VON OBERKÖHLSTÄTTEN (FELSŐSZÉNÉGETŐ) UND DIE RÖMERSTEINE VON NEUMARKT IM TAUCHENTAL (FELSŐKÉTHELY). Vasi Szemle. 1938, 4, 218—232. 1. A temető rómaikori. A tumuluszokban szárazon rakott sírkamra volt. Érdekes megfigyelés, hogy a halottakat a sírkamrában, a sírkamra boltozatának megépítése előtt égették el. A tumuluszok kora I—II. szd. Kr. u. Barb szerint a hallstattkori őslakosság fajelemei és tradíciói fennmaradását bizonyítja a temető. Rámutat a tumulusz-temetkezés szokására, továbbá a temető keramikája és az Illír őslakosság stílusízlése közti kapcsolatokra. A keramika erős egyezéseket mutat a La Тёпе-kori formákkal is. A dolgozat a helyben talált feliratos kövek nyomán foglalkozik a Vannius, Samuca, Respecta személynevekkel. Respectát a barbár Samuca megfelelőjének tartja. A barbár «samo» szógyök annyit jelentene, mint spectatus, vagy respectatus (magyarul «nagytiszteletű»). A szót tovább etymologizálva, illírnek tartja. Marosi Arnold. RÓMAI BÉLYEGES TÉGLÁK FEJÉR MEGYÉBEN. Székesfehérvári Szemle. 1938, I—II, 36—38. 1. Szilágyi János, Inscriptiones Tegularum Pannonicarum c. munkájának Fejér megyei anyagát ismerteti. KELTA ÉS RÓMAI TEMETŐ SÁRKESZIN. Székesfehérvári Szemle. 1938, I—II, 40—41. 1. A székesfehérvári múzeum ásatásának rövid ismertetése. A két temető ugyanazon a helyen fordul elő (kontinuitás?). LÓALAKOS RÓMAI MÉCSES SZÉKESFEHÉRVÁRRÓL. Székesfehérvári Szemle. 1938, I—II. 41. 1. Rövid ismertetés Noll, Statuettenlampen in Pferdegestalt (Pannónia, 1937, 7—10. sz.) с. munkája alapján. A SZÉKESFEHÉRVÁRI MŰZEUM RÖMAI FIBULÁI. Székesfehérvári Szemle. 1938, III—IV, 77— 83. 1. Az anyagot Kovrignak a Dissertationes Pannonicae-ben megjelent munkája alapján ismerteti. Képeket a III. t. 2. és 3. képen és а IV. táblán közöl. Néhány csekély tárgyi tévedésre is felhívja a figyelmet. Népvándorláskor. Párducz Mihály. DER GOTISCHE FUND IN CSONGRÁD. Dolgozatok. Szeged, 1938, 124—138. 1. és V—VI. tábla. A sírleletet tipológiai alapon 420. és
