Folia archeologica 1-2.

László Gyula: Egy régensburgi vállkő

KÖNYVISMERTETÉSEK—

BIBLIOGRAPHIE 225 római szentendrei temető példáin kiindulva, vázolja a pannóniai ókeresztény temetési szokásokat. Sajnos, provinciális kutatásunkban még hiányoznak a megfigyelések a sír-ritusra, még nehezen választhatjuk el a pogány és keresztény temetkezési szokásokat a Kr. u. IV. sz.-ban. Az ókeresztény épületek díszítéseiről, a keresztény iparművészet ágairól (üveg, bronz) Nagy Lajos egy-egy kiváló összefoglalását régebbről ismerjük, itt csak a főbb művészeti irányokat említi meg újra. Sajátos része a pannóniai bronzművességnek a jelenetes ládaveretek. Eddig főleg a keresztény tárgyú jelenetes veretekkel foglalkoztak és itt ismét Nagy Lajos volt az, aki különösen behatóan tárgyalta ezt a csoportot, de ebben a cikkben is összegezte a pannóniai veretekhez fűződő problémákat. Bár az egyéb, nem keresztény tárgyú ládaveretek részletes ismertetése előtt végleges eredményekre nem juthatunk, már most figyelmeztet Nagy Lajos arra a sokféle egymást keresztező művészeti irányra, amely a pannóniai műhelyekben készülő ládavereteket befolyásolták. Különösen kitűnik ez a sokrétű egymásrahatás újabban Kádár Zoltán munkájában, mikor a pannóniai ládaveretek ókeresztény ábrázolásait kizárólag ikonográfiái szempontból vizsgálta.

1 1 PANNÓNIA ÓKERESZTÉNY EMLÉKEINEK IKONOGRÁFIÁJA. Budapest, 1939. 2 SZENT QUIRINUS SAVARIAI BAZILIKÁJÁNAK FELTÁRÁSA (Vasi Szemle 5, 1938, 138 skk). LA BASILICA DI S. QUIRINO NELL'ANTICA SAVARIA (Estratto da Corvina 1938). A «Pannónia sacra» Nagy Lajos nagyszerű kutatótevékenységének eredménye. Nagy munkája mellett nem véletlen, hogy ilyen nagy tömegben mutat be új pannóniai ókeresztény leleteket. A leletfelsoroláson túl Nagy Lajos összefoglalólag tárgyalja Pannónia ókeresztény régészeti problémáit is, úgy, hogy ezen a speciális területen cikkében biztos tájékozódást nyerünk a kutatás mai állásáról. A véletlennek köszönhető, hogy a cikk megjelenése után újabb fontos ókeresztény leletek kerültek elő Pannónia különböző részein. így Paulovics István kiásta Szent Quirinus basilicáját Szombathelyen,

2 ahol egy újabb cella trichora is került elő. Pécsett egy hét apsisu basilica hozott változatosságot az ókeresztény emlékanyagban, amely különösen fontos a helyi kereszténység továbbélésére.

3 Ságváron (a Balaton mellett) pedig IV. sz.-i sírmezőben temetőkápolna jött elő, míg a sírokban ókeresztény ládaveretek és Krisztus-monogrammos fibulák kerültek felszínre.

4 Látjuk, mint bővül szinte évről-évre az a kép, amelyet Nagy Lajos állított elénk «Pannónia sacra» dolgozatában, széles hátteret adva Pannónia ókori egyháztörténetének, amely csak nemrégen nyert összefoglalást.

5 RADNÓTI ALADÁR 3 Gosztonyi Gy., A PÉCSI SZENT PÉTER SZÉKESEGYHÁZ EREDETE. Pécs, 1939, 97 skk. 1. 4 Publikációja rövidesen megjelenik az Archaeologia Hungarica egyik kötetében. 5 Nagy Т., A PANNÓNIAI KERESZTÉNYSÉG TÖRTÉNETE A RÓMAI VÉDŐRENDSZER ÖSSZEOMLÁSÁIG. (Diss. Pann. II. 12) Budapest, 1939. Lajos Nagy, PANNÓNIA SACRA. (Libro commemorativo al 9000 anniversario della morte del re Santo Stefano, Volume I, pag. 29 e sgg.) Budapest, 1938. Molti fra gli indagatori dei monumenti archeologici della Pannónia trattarono ancora immediatamente davanti alla guerra mondiale con molto dubbio i monumenti paleocristiani di questa provincia» Oltre agli spiccanti oggetti paleocristiani conosciuti da molto tempo (tale era il cubicolo dipinto di Pécs) veramente pochi monumenti offrirono dati precisi alla storia dei primi secoli del cristianesimo nella Pannónia; avemmo straordinariamente pochi dati intorno alla vita cristiana della limes Danubiana. Negli ultimi due decenni, il grande slancio delle ricerche archeologiche sostituiva le mancanze precedenti; cosi siamo debitori specialmente a L. Nagy delle sue attività di scavatore e indagatore, che oggi i monumenti paleocristiani della Pannónia non restano indietro, nè di numero, né di importanza a simili monumenti di altre province. E questa materia di monumenti che riceviamo nell'articolo di L. Nagy. Attraverso alla rappresentazione dei monumenti paleocristiani, riassumendo un lavoro di ricerche di venti anni, ei fa conoscere una materia cosi potente, la quale non soltanto documenta degnamente il lavoro d'indagazione dell'archeologia ungherese, ma dà un vasto fondamento all'archeologia cristiana della Pannónia. L'articolo di L. Nagy si divide in due parti. Dapprima tratta regionalmente i monumenti paleocristiani della Pannónia, aggruppandoli intorno a singoli maggiori centri di culto,. Nella seconda parte, raccogliendo secondo gli oggetti la materia dei monumenti, rischiara le questioni legantesi ai singoli gruppi (architettura, arti decorative) e, rilevando la loro importanza ecclesiastica, dedica una speciale attenzione ai nessi di questi gruppi con le province attigue. L' enumerazione delle trovate paleocristiane è particolarmente preziosa per noi, perchè non soltanto enumera tutti i simili monumenti, ma menziona anche i dati, incerti della letteratura precedente, tali necropoli, delle cui carattere le attira in questo cerchio, sebbene la loro cristianità non sia dimostrata. Aggiunge ad essi anche la pianta difficilmente percettibile di Sümeg, che sta assai sola fra i monumenti architettonici della Pannónia. E un'idea singolarmente fortunata l'aggruppamento secondo i singoli grandi centri; cosi si esprime l'importanza di certe città pannoniche (Savaria, Sirmio) nel cristianizzamento di tutta la regione. Ciò si fa valere al meglio a Pécs (Sopianae), dove L. Nagy addita interessantemente la sopravvivenza ulteriore del cristianesimo, che fu dimostrata anche da trovate recenti. 15