Folia archeologica 1-2.
Banner János: Bádeni sírok hódmezővásárhelyen, a Bodzásparton
14 Úgy a Balog-, mint a Banga-féle földön az állattemetkezés önálló volt. A Balog-földön az egyik állatcsontváz egy égett törmelékkel és cserepekkel borított tűzhely alatt, a másik pedigegyszerűen a földbe temetve, cserépréteg közelében, a Banga-földön mind a három hulladékgödörben volt, egészen különleges helyzetben (lásd II. t. 4). Legfontosabb leletünk kétségtelenül a három sír. Az egyik a Balog-, a másik a Pap-, a harmadik a Banga-féle földből került elő. Fontos azért, mert két sírnak egyező, de a harmadiknak más melléklete volt, amely már forma tekintetében is nagyon eltér egymástól, bár valamennyi kétségtelenül ugyanabból a kultúrából származik. 1. SÍR (II. t. 1—2). A Balog-féle földön, az egyik tűzhely közelében feküdt, bár azzal semmiféle összefüggésben nincs. A mellékletek szétnyomott darabjai csaknem érintkeznek a tűzhellyel. A csontváz erősen zsugorított helyzetben, 50 cm mélyen volt. Jobb oldalán feküdt. Irányítása K—Ny. Karjai fel voltak húzva. Teljes hossza 112, zsugorítva 76 cm. Ebből is megállapítható, hogy gyermek-temetkezéssel van dolgunk. Valamennyi melléklete a feje fölött volt elhelyezve. A csontváz annyira rossz fenntartású volt, hogy csak néhány fogat lehetett belőle megmenteni. Meglepő a mellékletek nagy száma. Tíz edény volt mellette. Egyrészük épen, másrészük töredékesen került a sírba, de valamennyi fenékkel felfelé volt, ami azt mutatja, hogy semmi szín alatt nem volt bennük a halottnak járó étel. Ilyesmit különben még állati csontmaradványok sem gyaníttatnak. A mellékletek a következők: A. Tál (/. t. 9). Az ismert bádeni típus. Csonkakúpos alsó résszel, lapított fenékkel, enyhe öblösödéssel, gyengén tölcséresedő nyakkal s ennek megfelelően kihajló szájperemmel. A szájperem szélét tizenhárom helyen egymás mellé helyezett bemélyedések tagolják, váltakozva, arányosnak mondató, simán maradt részekkel. E bevágásoknak megfelelően az edény belső részén, a perem alatt két sorban pontszerű bemélyedések díszítik a felületet. A simán maradt nyak tövén pontsor fut körbe. Ebből a pontsorból, minden hatodik pontból kiinduló szárakkal, egyenlőszárú háromszögek indulnak a fenék irányába. A háromszögeket lefelé fogyó számú pontsorok töltik ki. A háromszögek csúcspontjából lefelé még három pont sorakozik egymás után. Az edény egyik oldalán, egymástól négy cm távolságra két, alig egy _ egy c m széles átfúrt fül van. A fülek közti felületrész nincs díszítve. Az edény színe sötétszürke, vörösessárga foltokkal. M 11-7, Sz 25, F 8. B. Tál (I. t. 2). Az előbbihez felépítés és díszítés tekintetében hasonló, de kiegészített forma. M 12-5, Sz 28-1, F nem mérhető. C. Tál (I. i. 3). Hasonló példány. Töredékekből kiegészítve. Fülei hiányoznak. M 12-6, Sz 31, F nem mérhető. D. Tál (I. t. 4). Kiegészített hasonló példány. M 12-8, Sz 30, F nem mérhető. E. Tál (I. t. 1). Az A-hoz hasonló példány, de van egy három cm széles átfúrt füle. M 10-5, Sz 26-2, F nem mérhető. F. Tál (I. t. 7). Az előbbihez hasonló példány. Eltérés csak annyiban van, hogy közvetlen a perem alatt, a külső oldalon pontsor fut körbe. M 12-2, Sz 28-2, F nem mérhető. G. Tál (I. t. 8). Az ismert forma, de díszítése különbözik. A peremen bemélyedő vonalkák és szabadon maradt felületrészek váltogatják egymást, de a belső rész nincs díszítve. A nyak alatt két pontsor fut körül, de háromszögek nincsenek. Körülbelől abban a magasságban, ahol a háromszögek csúcspontja szokott lenni, még egy pontsor fut körbe. Egy olyan fül van rajta, mint az A-n. M 10-1, Sz 22-5, F kb. 8. H. Tál (I. t. 6). Kisebb forma, valamivel jobban kitölcséresedő peremmel. A perem belső része díszítetlen. A sima nyak alatt 2-5 cm hosszú bütyökfül van. A fül alatti rész díszítetlen. A fül magasságában két pontsor fut körbe. Az alsóból, a fül két végénél egy pontsor szalad lefelé, amelynek végénél, kb. az előbbivel párhuzamosan még egy pontsor. E pontsorok által bezárt mezőt, keresztbehaladó vonalakból álló hálóminta díszíti. M 8, Sz 15-5, F 6. I. Kettős tál (I. t. 10). A két tál úgy van összeépítve, hogy az egymással érintkező külső rész tökéletesen elvesztette eredeti formáját. Mindkét résznek jólprofilált feneke van. Alakjuk fordított csonkakúp, de kissé kifelé ívelő oldalakkal. Mindkettőn egy-egy 1 cm széles átfúrt fül van, közvetlen az összeépítés mellett. Egyetlen díszítésük közvetlenül a perem alatt futó zegzúgos vonal. M 6-8, Sz 15, ill. 15-5, F 5, ill. 5-5. A két edény külső szélének egymástól való távolsága 30 cm. J. Magasfülü edény (I. t. 5). Füle hiányzik. Alsó része fordított csonkakúpos, amely a kúp alapjánál ívesen megy át a hengeres nyakba. A nyak is ível egy kissé, befelé. Pereme alatt két pontsor fut körbe. A nyak alatt, az öblösödés kezdetén újabb két pontsor van, amely a fül két végénél függőlegesen lefelé haladva, a csonkakúp közepe táján ismét vízszintes irányba húzódva az összes vonalakkal együtt egy téglalapalakú, díszítetlen mezőt zár közre. M 11-3, Sz 12, ö 13-5, F 5-5. Valamennyi itt felsorolt edény kidolgozása rendkívül gondos. Jól iszapolt, jól égetett. Színe, amennyiben külön nem említjük, olyan, mint az A-é. Az I. t. 22—31. képen azokat a díszítő elemeket mutatom be, amelyek részint az itt ismertetett tálakon, részint a sírban talált töredékeken fordulnak elő. A Pap-féle földön négy sírt találtunk. Ezek közül háromban melléklet-nélküli zsugorított csontváz volt. Ismerve a Kőrös-kultúra temetkezési szokásait, valószínűnek látszik, hogy a csontvázak ebbe a kultúrába tartoznak. Ezt bizonyítja az a nagymennyiségű töredék is, ami úgy a sírok környékén, mint általában az összes árkokban előkerült.
