Folia archeologica 1-2.
Banner János: Bádeni sírok hódmezővásárhelyen, a Bodzásparton
BANNER: BÁDENI SÍROK HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN, A BODZÁSPARTON * Í5 A bádeni kultúra sírját, a Kőrös-kultűra gyanút nem keltő rétegében, sajnos, későn vettük észre s így fényképfelvételt nem készíthettünk róla. Megfigyelésünk azonban tökéletesen hiteltérdemlő. 2. SÍR. 110 cm mélyen, jobb oldalán fekvő gyermek-csontváz, erősen zsugorított helyzetben, felhúzott karokkal. Teljes hossza 132, zsugorítva 90 cm. Hátamögött négy kancsó, hasa és melle előtt egy-egy tál. Valamennyi fenékkel felfelé. Irányítása É—D. Mellékletei: A. Kancsóalakú egyfülű edény (I. t. 11), hengeres, hosszú nyakkal. A nyak a szájperem felé enyhén ível, de a szájperem nem hajlik ki. A nyak felé tölcséresedve megy át az erősen öblösödő hasba. Az öblösödés erősen ível. Az alsó rész fordított csonkakúpos. A fenék lapított. A nyaktól a fenékig mély barázdák szántják a felületet, csaknem mindig függőleges irányba haladva. Az egyik oldalon három-négy vonal szögbe fut össze. A nyakon is vannak enyhén besímított vonalak. Az edénynek csak egy füle volt, amely a nyak alól indult és magasan ívelt a szájperem fölött. Hiányzik. Csak kívül illeszkedett az edény oldalához, a belső oldalon nyoma sincs a besímításnak, mint ahogy a korai bronzkorban megtaláljuk. A kannelurák a fül egy részére is rámentek. Színe világos és sötétszürke, helyenként sárgás foltokkal. M 16, Sz 9-5, Ö 16, F 7. B. Kancsóalakú kis edény (I. t. 16). Felépítése az előbbihez hasofiló, de méretei és arányai egészen mások. Alsó részén az előbbivel egyező mélységű kannelurák vannak, amelyek nem haladnak párhuzamosan s így két helyen is szögesen jönnek össze. Ezeknek és az edénynek méretei miatt a díszítés egészen más képet mutat. A nyakon az enyhe bemélyedések vízszintesen futnak. A szájperem jobban kihajlik. A fül erősen kiemelkedik. A fenék durván benyomott. Színe olyan, mint az előbbié. M 6-3, Sz 4-3, Ö 6-1, F 1 cm átmérőjű bemélyedés. C. A B. alatt leírttal egyező példány (l. t. 14), de színe sárga. A kannelurák találkozási pontjában lévő szög felső része vízszintes vonalkázással van kitöltve. M 6-3, Sz 4-4, Ö 5'3, F 1-5 cm átmérőjű bemélyedés. D. A B. és C. alatt leírt példányokhoz hasonló (/. t. 12), de arányaiban eltér. Nyaka sokkal hosszabb, alsó része zömökebb. A kannelurák szabálytalanúl helyezkednek el az öblösödésen. A nyakon sem követnek pontos irányt a besímítások. Szine erősen tarka. Egyik része az A-hoz, másik a C-hez hasonlít. Feneke benyomott, de még a benyomás határain túl is érintkezik a felülettel. M 6-7, Sz 4-2, Ö 6*5, F 2 cm, de a lapított felület 3-5 cm. E. Fületlen tál (l. t. 13). Csonkakúpos alsó részéből a profilált fenék erősen kiugrik. Kis öblösödés után kissé ívelő hengeres nyak és enyhén kihajló száj következik. Színe fekete és sötétszürke. M 8-5, Sz 20, F 6-3. Az itt felsorolt példányok gondos kidolgozásúak: jól iszapoltak, jól égetettek. F. Kétfülü magas tál (/. t. 15). Formája és rendkívül durva kidolgozása miatt is erősen eltér az eddig ismertetett példányoktól. Csonkakúpos alsó részéből durván profilált fenék ugrik ki. A csonkakúp alja ívelve megy át a felsőrésszel való érintkezés pontjához s itt kiöblösödik. A nyak enyhén befelé ível, a szájperem alig észrevehetően hajlik ki. A perem két szemben-fekvő részén erősen kiível. A félköríves kiemelkedés alatt egy lyukat fúrtak: ez a fül. Színe több árnyalatú sárgásszürke. M 10-2, Sz 12x13, Ö 13-5, F 7-2. 3. SÍR. A Banga-féle földön, egy 190 cm mélységű, 290x150 cm átmérőjű, szábálytalan alakú, elipszis formájú gödör fenekén volt. A gödörből a bádeni kultúra ismert cserepei közt egy — a Pap-tanya sírjából ismert — kannelurás edény is előkerült (V. ö. /. t. 11). A csontváz alig volt zsugorítva. Teljes hossza 160, zsugorítva 132 cm. Hogy valóban ezt a rítust követi, mutatja határozott jobboldalas fekvése. A koponya töredékein kívül a felsőtestből még a kerek csontok is csak rossz töredékekben maradtak meg. A lábszárcsontok elég épek voltak s azok elhelyezkedése is a zsugorított helyzetet mutatja, bár az alsó lábszár csak alig volt behajlítva. A csontváz a gödör alján feküdt. Irányítása Ék—Dny. Feje Dny-on volt. A csontvázhoz néhány edény és töredék tartozik. Hogy csakugyan sírmellékletek, azt az is bizonyítja, hogy a gödör alsó részében ezeken kívül semmiféle töredék nem volt s ezek mind egy szintben feküdtek a csontvázzal. Valamennyi melléklet tört állapotban került a sírba s még az összetartozó részek sem voltak közvetlen egymás mellett. A combcsont közepe táján, de nem közvetlen mellette egy díszített töredék és három edény fül részletei hevertek (l. t. 17, 20—21). Az arc előtt, de attól kissé távolabb egy kis tál töredékei, távolabb egy másik töredék. Ezek — mint a teljes kibontás után megállapítható volt — egy edényhez tartoznak (I. t. 18). Az arc előtt, de jóval távolabb egy nagyobbméretü tál töredékei feküdtek (1. t. 19). Látnivaló, hogy a töredékek itt is olyan szerepet játszottak, mint a Balog-földben talált 2. sírnál. Élelem tartására már akkor sem voltak alkalmasak, amikor a sírba kerültek. A. Edényfül töredéke (I. t. 17). 7 cm széles, hornyolt. A közepén, a peremmel párhuzamosan haladó bemélyített pontsor díszíti. B. Edényfül töredéke (I. t. 20). 55 cm széles. Egyik helyen egy, kissé lejjebb két pontsor van rajta, az egykori edényszájjal párhuzamosan. C. Edényfül töredéke (I. t. 21). 5 cm széles. Az előbbihez hasonlóan, de mindkét helyen két-két pontsor fut rajta. A két első feketésszürke, az utóbbi vöröses. D. Tál (l. t. 18) az 1. sír H. táljához hasonló forma, kétsoros díszítéssel. Peremét bevágások tagolják. Füle, kétcsúcsos bütyökfül, amely nincs átfúrva. Színe egyik helyen vöröses, másik helyen feketésszürke. M 10, Sz 18, profilált feneke 7-5. E. Tál (I. t. 19) ismert forma. Pereme alatt egy, a fül magasságában három pontsorral van díszítve. Töredék lévén, csak egyik füle van meg, de lehet, hogy nem is volt több. Ez is furatlan bütyökfül. Színe vörösesszürke. M 11-5, Sz 32-5, feneke nem mérhető. Mint a sírok szórványos előfordulásából megállapítható, úgy látszik, külön temető ebben