Folia archeologica 1-2.

Banner János: Bádeni sírok hódmezővásárhelyen, a Bodzásparton

BANNER: BÁDENI SÍROK HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN, A BODZÁSPARTON * Í13 BÁDENI SÍROK HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN, A BODZÁSPARTON Bodzáspart neve nem ismeretlen a szakirodalomban. Hódmezővásárhely határának nyugati részén, a régi szegedi országút mellett húzódik el. Az útról part-jellege egyáltalában nem látszik. De ha a mai szegedi országút felől, a dűlőkön jön a szemlélő, egyszerre feltűnik az a hosszú kiemelkedés, amely a Tére-fokot kiséri s amelynek egyik legmagasabb pontján a bcdzásparti népkör és iskola, a másikon pedig Pap bognár földje van. E két végpont mintegy fél km távolságra van egymástól. A közbeeső Balog Sándor- és özv. Banga Imréné-féle földek, ha nem is érik el ezt a magasságot, jelentékenyen emelkednek ki a Tére messzenyúló síkjából. Ez a terület, épenúgy, mint a Kőrös-kultúra eddig legjelentékenyebb lelőhelye, a mintegy 2 km távolságra fekvő Kotacpart, az újabb kőkor legrégibb szakaszától kezdve lakott volt. Négy alkalommal ásattunk már ezen a területen. 1934-ben özv. Banga Imréné földjén találtuk az első nyomokat, a bádeni kultúra emlékeit.

1 1935-ben, közvetlenül az ő földje mellett húztunk néhány próbaárkot, amelyekben csupán jelentéktelen szórványos leletek kerültek elő, ugyanebből a kultúrából.

2 A terület többi részén 1937-ig nem dolgozhattunk. 1937-ben rendelkezésünkre állott úgy a Balog Sándor, mint a Pap-féle terület, 1938. nyarán pedig a Banga-féle földben dolgozhattunk. A három terület leletei bizonyos mértékben különböznek egymástól. A különbség főleg abban van, hogy amíg az első helyen a bádeni kultúra emlékei más kultúrától nem zavarva fordulnak elő s néhány érdekes megfigyelést is megengednek, a második helyen a Kőrös-kultúra telepanyagával, a harmadik helyen pedig az aeneolitikum anyagával keveredtek. A Kőrös-kultúrával való keveredés természetesen nem jelent egyidejűséget, hanem csupán annyit, hogy a bádeni kultúra szórványos anyaga, sőt sírja is beágyazódott a Kőrös-kultúra 150 cm vastag kultúrrétegébe és a későbbi települők szórványos emlékei, az előbbi kultúra nyugodt rétegét, sőt temetkezéseit is megzavarva, a feltárt területen ötletszerű szétszóródásban mindenütt jelentkeztek, ahol kisebb-nagyobb, a kultúrrétegben észre sem vehető gödröt ástak, vagy épen temetkeztek. Az aeneolitikummal való keveredés már többet jelent az időrend szempontjából. A Balog Sándor földjén feltárt, kb 200 in

2 területen, rendszeres település nyomokat — gödröket — alig találtunk. Házhelynek egyelőre nyoma sincs, de két tűzhely, két határozottan megállapítható állattemetkezés és egy zsugorított temetkezés kétségtelenül mutatják, hogy a bádeni kultúra embere hosszabb ideig lakta ezt a kiemelkedő partot. A Banga-féle leletek is összefüggésben vannak ezzel a településsel. A két lelőhely alig 100 m távolságra van egymástól, mégis van különbség a kettő között. Itt, kb 700 m

2 területen öt tűzhelyet, három állattemetkezést, egy zsugorított temetkezést és husz nagyobb méretű hulladékgödröt tártunk fel. Nem akarunk ez alkalommal a Balog- és Banga-féle telep igen változatos keramikus anyagával foglalkozni. Csak annyit állapítunk meg, hogv a gazdag anyaggal szórványosan réztöredékeket és rézékszert is találtunk (egy gvűrü és egy karperec). A telepek gazdag formakészlete és díszítési eljárása nagyban elő fogja segíteni a kultúra anyagi javainak, tárgyi készletének megismerését s nagyban hozzá fog járulni, nemcsak a még lappangó anyag s ezáltal a még nem ismert lelőhelyek megállapításához, de annak a befolyásnak megismeréséhez is, amelyet bronzkori kultúránk formakészletének kialakulásánál tagadni nem lehet. 3 Ez alkalommal az állattemetkezésről is csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy az egyáltalában nem lepett meg. Ilyen temetkezést említ Cziráky Gyula a bogojevai őstelepről,

4 ahol a szarvasmarhát az emberrel közös sírba temették.