Fogorvosi szemle, 2022 (115. évfolyam, 1. szám)
2022-03-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE 115. évf. 1. sz. 2022. n 33 13. kép: Artikulátorban rögzített állcsont-reláció digitalizálása 14. kép: Virtuális artikulátor beprogramozása 15. kép: A harapási sablon információinak digitalizálása 16. kép: A próbafogsor tervezése a harapási sablonon felvitt információk alapján és a rágópályák szimulálása kalmas fogtechnikai szoftverbe a CAD munkafolyamat megkezdéséhez. A kivehető fogsorok tervezésénél a szoftver lehetőséget biztosít a különböző fogfelállítási módok kiválasztására, valamint egy könyvtárból kiválaszthatjuk a használni kívánt műfogakat. Ezekben a digitális könyvtárakban olyan gyártók műfogai találhatóak, amelyek gyártanak speciálisan digitális technikával készített fogsorokhoz való műfogakat. Ez azért fontos, mert ezeknél a műfogaknál a polimerizálandó felületeket a kötés és a pontos illeszkedés érdekében nem szabad megcsiszolni, ellentétben a hagyományos eljárásokkal, ahol ezeket a felszíneket minden esetben meg kell csiszolni, éppen a stabilabb kötés érdekében. A munkánkhoz a VITA cég digitális műfogait (VITA Vionic Vigo) választottuk a megfelelő méretben és a korábban meghatározott színben. A fogfelállítási módok közül a Gerber-féle mozsár a mozsártörőben típusút választottuk A Gerber-féle fogfelállítási mód jellegzetessége, hogy az okklúziós hármas egységek helyett fog-a-foghoz érintkezést mutat, hiszen a felső műfogak palatinális csücskei az alsó műfogak kiszélesített centrális barázdájába harapnak, így bukkális érintkezési pont az első kisőrlők kivételével nincsen (16. kép) . A kívánt fogfelállítást a program csak abban az esetben ajánlja fel, ha a kiválasztott fogtípus erre alkalmas, úgy, mint esetünkben a VITA Vionic Vigo. Amennyiben könyvtárból szeretnénk választani fogformát és azt magunk előállítani, akkor le kell mondanunk a fogak élethű belső színezéséről, mert azok csak külső festéssel karakterizálhatóak és ezért az esetleges utómunkálatok ideje is megnő. A szoftver esetünkben a CO/IKP pozíció megtartásával, a harapási sablon jelöléseinek megfelelően tette lehetővé a fogak beillesztését. Előnye a digitális tervezésnek, hogy az interalveoláris térközön túlterjedő esetleges műfogbázisokat jelzi, illetve színkódolt információkkal segíti a technikust a ragasztáshoz szükséges felület és anyagvastagság megtervezéséhez. A kész fogsoron a stopvonalnak megfelelően az alsó második nagyőrlők már nem kerültek felállításra. A próbafogsor ellenőrzésére, lévén teljesen digitális úton készült, akképp nyílt lehetőség, hogy a próbafogsor összes komponense egy darabban kerül nyomtatásra, ideiglenes pótlások készítésére alkalmas anyagból (17. kép) . 17. kép: A próbafogsor 3D nyomtatott modellje ideiglenes fogpótlások készítésére alkalmazott anyagból
