Fogorvosi szemle, 2021 (114. évfolyam, 1-4. szám)
2021-03-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE 114. évf. 1. sz. 2021. 26–30. n Érkezett: 2020. július 13. Elfogadva: 2020. július 27. DOI https://doi.org/10.33891/FSZ.114.1.26-30 A WHO legutóbbi klasszifikációja szerint az odontomák mesenchymalis és epithelialis elemeket (fog eredetű kemény- és lágyszöveteket) vegyesen tartalmazó be nig - nus daganatok, melyek két típusát különböztetjük meg: a compound és complex odontomát [5]. Az elváltozás az egyik leggyakoribb odontogén daganat, megjelenési aránya a két nem esetén nem mutat eltérést [2, 3]. Eredetük ismeretlen, a fogcsíra genetikai eltérése, illetve külső környezeti tényezők, például traumák játszhatnak szerepet a kialakulásukban. A genetikai háttér szerepe mellett szól, hogy örökletes szindrómák része - ként, például Gardner-, Hermann-, Gorlin-Goltz-szindróma esetén is megfigyelhető jelenlétük [3, 14]. A compound odontoma leggyakoribb előfordulási helye a maxilla frontalis régiója, megjelenése kisméretű fogak halmazára hasonlít, ez a gyakoribb elváltozás. A complex odontoma fogszöveteket tartalmazó szabálytalan masszaként azonosítható, a mandibula hátsó régiójában fordul elő gyakrabban [2, 5]. Az odontomákat általában tünetszegény növekedés jellemzi, panaszokat ritkán okoznak. Fogelőtörési zavar, fájdalmatlan állcsont duzzanat, rágóképesség-csökkenés miatt készített fogászati röntgenen a legtöbb esetben már fiatal korban azonosítható radiodenz képződményként jelennek meg. A szövettani képüket különböző érettségi fokú fogszövetek elegye jellemzi [9, 14]. A kötőszövetes tokkal körülvett amorf képletmassza legnagyobb arányban dentint tartalmaz, de a szövettani leletben zománcprizmák is megfigyelhetők. A compound odontóma esetében a különböző szövetek rendezettsége nagyobb, ha sonlóságot mutat a maradó fogakhoz. Differenciáldiagnosztikai szempontból a kalcifikáló odon - to gén tumorok, ameloblastos fibroma, ame lo blas tos fibroodontoma, odontoameloblastoma, osteomák, os teo blastomák és cementomák merülnek fel, a diagnózis felállításához minden esetben szövettani vizsgálat szük séges [2]. Odontoma esetén a terápiát a sebészi eltávolítás jelenti, mely a lokalizációtól függően intra- vagy extraora lis megközelítésből végezhető. A műtét során fontos, hogy az elváltozás teljes egészében eltávolításra kerüljön, a műtéti területet gondosan át kell vizsgálni. Amennyiben a műtét során keletkező csontdefektus mérete kiterjedt, csontpótló eljárások alkalmazása is megfontolandó. Annak ellenére, hogy az odontomák kiújulási hajlama megfelelő sebészi eltávolítás mellett csekély, rendszeres kontrollvizsgálatok mellett az esetleges recidíva időben észlelhető [5, 14]. A sebészi exstirpatio lehetséges szövődményei: szom - szédos fog illetve fogcsíra sérülése, állcsont törése, ideg-, érképletek sérülése, a műtéti terület felülfertőződése. Az esetleges komplikációk elkerülése szempontjából fontos a beavatkozás pontos megtervezése és gondos kivitelezése, a posztoperatív szakaszban a megfelelő sebtoalett alkalmazása [9, 14]. Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Orális Diagnosztikai Tanszék, Budapest Új terápiás lehetőségek odontomák kezelésében Esetismertetés DR. TRIMMEL BÁLINT, DR. NAGY ZOLTÁN, DR. GYULAI-GAÁL SZABOLCS Az odontomák benignus, hám- és kötőszöveti elemeket vegyesen tartalmazó odontogén daganatok. Irodalmi adatok alapján teljes exstirpatiójuk mellett recidíva ritkán jelentkezik. Esetünkben két évvel korábban operált, complex odonto ma re ci dí vá jának kétlépcsős műtéti ellátását mutatjuk be. A 20 éves páciens jobb oldali angulus mandibulae területére lokalizálódó abscessusszal jelentkezett, képalkotó felvételek alapján az angulus mandibulaenak megfelelő területet odontomának imponáló képlet és az impaktált jobb alsó bölcsességfog töltötte ki. Az állkapocstörés és nervus alveolaris sérülésveszélye miatt kétlépcsős műtéti eljárás mellett döntöttünk intraoralis feltárásból. Az első műtét során az odontoma eltávolítását, valamint a csontdefektus marsupialisatióját végeztük. 4 hónappal később a második műtét alkalmával eltávolítottuk a jobb alsó bölcsességfogat, valamint a csontdefektust fedő hámborítást. A műtét során a nervus alveolaris inferior nem sérült, a keletkezett csontdefektust platelet-rich fibrinnel töltöttük fel, a műtéti területet per primam zártuk. A gyógyulás komplikációmentesen zajlott, három hónap alatt a korábbi műtéti területen az egészséges anatómiai viszonyok rekonstrukcióját értük el. Kulcsszavak: odontomarecidíva, kétlépcsős műtéti eljárás, platelet-rich fibrin (PRF) Esetismertetés
