Fogorvosi szemle, 2021 (114. évfolyam, 1-4. szám)
2021-03-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE 114. évf. 1. sz. 2021. n 21 A COPD gyakorisága, jellemzői és ismert kockázati tényezői A COPD gyulladásos eredetű, megelőzhető kórkép, melyet progresszív bronchiális obstrukció jellemez [5]. Definíció szerint akkor bizonyított a tüdőbetegség fennállása, ha hörgőtágító aeroszol inhalációja után mérve az erőltetett kilégzési másodperctérfogat (forced expiratory volume in one second, FEV1) és erőltetett kilégzési vitálkapacitás (forced vital capacity, FVC) aránya kisebb mint 0,7, valamint a FEV1 értéke alacsonyabb, mint a referencia-érték 80%-a [22]. A COPD világszerte évente átlagosan 3 millió emberéletet követel (ez 5,3%a az összes haláloknak világszerte) és 2016 óta a világ 3. vezető halálokává vált [24]. A COPD prevalenciája a 40 évnél idősebb korú lakosság körében 9-10%-ra tehető és világszerte közegészségügyi problémát okoz magas előfordulási és halálozási aránya miatt [49]. Az európai férfiak tekintetében a halálozási arányok a legtöbb országban csökkenő tendenciát mutatnak, ám Ma - gyarországon ez az érték 2005 óta változatlan [29]. Világviszonylatban 2016 és 2018 között COPD következtében a legmagasabb halálozási arány a férfiak körében Magyarországon és Kirgizisztán területén volt, ami átlagosan 141 és 135 haláleset/100 000 fő/évet jelent. A nők esetében, világviszonylatban a COPD és szövődményei miatt bekövetkező halálesetek száma az Egyesült Államokban és Magyarországon a legmagasabb, mely átlagosan 75, illetve 71 haláleset/100 000 fő /évet jelent [29]. Továbbá fontos, hogy a COPD és következményei miatt bekövetkező halálozási arány emelkedik Európa-szerte, Ausztriában évente 2%-kal, Csehországban 4,2%-kal és Magyarországon 4,8%kal [29]. Magyarországon 2000-ben 48 000 [5], 2013-ban 174 949 [5], míg 2015-ben 183 800 COPD-s beteget regisztráltak a tüdőgyógyászati adatbázisban [23]. A COPD-s betegek valós száma a becslések alapján akár az 500 000 főt is elérheti [5]. A betegség alul diagnosz tizáltságának feltételezett okai között szerepel az alapellátásban kapott tüneti szerek alkalmazása, valamint hogy a COPD gyakran második és harmadik diagnózisként jelenik meg, így a betegeket kardiovaszkuláris, anyagcsere és mozgásszervi megbetegedésekkel gondozzák elsősorban [5]. A klasszikus kockázati tényezők, mint például a genetikai tényezők, a dohányzás, a szennyezett levegő, a munkahelyi por és a vegyianyag-ártalom jelentősen befolyásolják a COPD kialakulását [49]. Egy metaanalízis arra a következtetésre jutott, hogy a COVID-19 fertőzöttség rontja a COPD-ben szenvedő betegek túlélési esélyeit, csakúgy, mint az aktív dohányzás [1]. Becslések szerint a krónikus dohányzók 15-20%-ánál alakul ki COPD és a betegek 80-90%-a régebben dohányzott vagy jelenleg is dohányzik. A dohányzás világviszonylatban Európában a legelterjedtebb. A közép- és keleteurópai országokban a népesség 30%-át meghaladó dohányzási gyakoriság figyelhető meg. A dohányzás az európai férfiak körében 2000 és 2015 között csökkenő tendenciát mutatott. A csökkenés medián értéke 1,5% /év, habár a megoszlás országonként szignifikánsan eltérő (Ausztriában szignifikáns prevalencia csökkenés tapasztalható, míg Kirgizisztán területén jelenleg is tovább emelkedik a dohányosok száma). Azokban az országokban, melyek 2004 után csatlakoztak az Európai Unióhoz (EU13), a nők átlagosan többet dohányoznak, mint a Független Államok Közössége (FÁK) országaiban. Ebből következik, hogy a férfiak és a nők dohányzási szokásai közötti különbség az EU13 országaiban kevésbé markáns (például Horvátországban a férfiak 37,9%, a nők 28,9%-a dohányzott 2015-ben) [18]. Magyarországon 2012 [19] és 2013 [20] között a do - hányzók prevalenciája csökkenő tendenciát mutatott. Egy 2012-es felmérés alapján a nem dohányzók aránya 55%, a dohányzók aránya 29%, míg a leszokottak aránya 16% volt a vizsgálati populációban. A 2013-ban kapott eredmények szerint a nem dohányzók aránya 57%, a dohányzóké 21%, míg a leszokottak aránya 22% volt. A nemi különbségeket vizsgálva elmondható, hogy a nők 24%-a, a férfiak 32%-a napi rendszerességgel dohányzott a 2012-es felmérés alapján. 2013-ban ugyanez az adat a férfiak esetében 23%-ra, nők esetében 15%-ra csökkent. Ami az életkori meg osz lá so kat illeti, 2012-ben a naponta dohányzók zöme (32,4%) középkorú, azaz 35–64 év közötti, míg további 30%-uk 18 és 24 év közötti fiatal felnőtt volt [21]. A légszennyezés, valamint a munkahelyi por és vegyi ártalom alacsony számú megbetegedésért szintén felelőssé tehető [45]. A COPD patogenezise során a belélegzett káros gázok (pl. dohányfüst) gyulladásos kaszkádot indítanak el a légzőrendszerben. A kaszkád túlműködése a tüdő kötőszövetének pusztulását (emfizéma), a szövetek regenerációs funkciójának meghibásodását, kislégúti fib rózist és annak következményeként bronchiális obstruk ciót eredményez [5]. A COPD-s betegek 97%-a szenved legalább egy társbetegségben és 50%-uk legalább négy másik társbetegségben [48]. Emellett fontos kiemelni, hogy a COPD-ben szenvedő betegek egészségügyi ellátásának költségeit mintegy 4,7-szeresére emeli a többszörös komorbiditás jelenléte a társbetegség nélküli COPD-s csoport kezelési költségeihez képest [31]. A leggyakrabban előforduló társbetegségek a kardio - vaszkuláris betegségek, diabétesz és metabolikus szindróma, kahexia, csontritkulás, anémia, reflux, fekélybetegségek és depresszió [32]. A fogágybetegség és COPD kapcsolata A COPD és a fogágybetegség összefüggését számos tanulmány vizsgálta. Egy norvég tanulmány szerint a nagyon súlyos COPD-ben szenvedő, tüdő transz plan tá ció előtt álló betegek esetén a pa ro don ti tisz prevalenciája megközelíti a 44%-ot, szemben a nem COPD-s kontrollcsoport 7,3%-os gyakoriságával [27].
