Fogorvosi szemle, 2021 (114. évfolyam, 1-4. szám)

2021-09-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE 114. évf. 3. sz. 2021. n 137 tisztikailag szignifikáns különbség a PPD százalékos csökkenésében a mély intraosszeális tasakok esetén a papilla prezervációs lebenyek (single flap approach) és a hagyományos lebenyes feltárás között. Két, a mi­nimálisan invazív műtétet a hagyományos műtétekkel összehasonlító vizsgálat nem mutatott szignifikáns hoz­­záadott értéket a PPD csökkentésében vagy a CAL nye­­reségében. Beavatkozás: Rezektív tasakműtét (apikálisan elcsúsztatott lebeny) Mély (PPD ≥ 6 mm) reziduális tasakok esetén a III. stá - diumú pa ro don ti tises pácienseknél a parodontális terá­pia megfelelő második lépése után indikált valamilyen rezektív parodontális műtét alkalmazása, figyelembe véve azt a tényt is, hogy ezek a műtétek jelentős ínyre­cesszióval társulhatnak. [32] Mennyire hatékony a rezektív tasakműtét a nyitott kürettthez képest? A rezektív parodontális műtét statisztikailag szignifikán­­san magasabb PPD-csökkenést ért el, mint a nyitott kü­rett a 6 hónapos (WMD = 0,59 mm; 95% CI [0,06–1,12]) és az egyéves újraértékelésnél (WMD = 0,47 mm; 95% CI [0,24; 0,7]). A 4–6 mm-es tasakok esetében a kü­lönbség statisztikailag szignifikáns volt 1 év nél (WMD = 0,34 mm; 95% CI [0,19; 0,48]), míg a 7 mm-es vagy mélyebb tasakok csoportjai között nagyobb különbség mutatkozott (WMD = 0,76 mm; CI [0,35]; 1,17]). A 3– 5 éves követéses vizsgálatok szerint a PPD-különb sé - gek a két műtéti típus között idővel nivellálódnak. A CAL nyereségében nem volt különbség a műtéti módszerek között hosszú távon (3–5 év). A műtét utáni recesszió statisztikailag szignifikánsan nagyobb volt a rezektív műtét után, mint a nyitott kürett után, azonban az idő múlásával a recesszió tekintetében sincs szignifikáns különbség. Általános ajánlások a parodontális sebészetre vonatkozóan A műtéti kezelés hatékony, de eredményességét nagyon sok lokális- és szisztémás tényező befolyásolja. Java­solt, hogy lehetőleg ezeket a műtéteket csak szak or -vo sok végezzék, illetve olyan országokban, ahol nincs parodontológus szakorvosképzés, csak megfelelően fel­­készített fogorvos nyúljon szikéhez. A parodontális terápia 1. és 2. lépése után milyen további kezelésre van szükség a mély intraosszeális komponenssel, vagy furcatio érintettséggel rendelkező rezidualis tasakok esetén? Komplexebb parodontális műtétek (regeneratív célzatú műtét és furcatio lézió kezelése) túlterjed az általános fogorvosi kompetencián. [33, 34, 35] Ha képzett szak ­orvos nem áll rendelkezésre az általános fogorvos ál­tal nyújtható minimum ellátás az ismételten elvégzett kürettálás és gyökérsimítás lebenyes feltárással vagy anélkül. Az ellátó rendszerben a III. és IV. stádiumú pa ro don ti tis ellátásának optimális szakmai színvonala még csak kevés országban biztosított, ez többnyire az egyetemi klinikákra korlátozódik. A III. és IV. stádiumú pa ro don ti tises betegek esetében nagyon sok súlyosan hibás indikációt és technikai hiányosságot láthatunk. Nem ajánlott sebészi parodontális és implantációs sebészeti beavatkozást végezni rosszul motivált pá­cienseken, akik nem képesek megfelelő szájhigiéné fenntartására és/vagy részt venni a rendszeres ellen­őrző vizsgálatokon. Korai kutatások már bizonyították, hogy a rosszul mo­­tivált pácienseken végzett parodontális műtétek inkább rontanak a beteg állapotán, mintsem segítenének. [36, 37] Hasonló bizonyítékok vannak implantációs sebészeti eljárások esetében is. [38] 20–25% feletti plakk ér té kek mellett romlik a műtétek kiszámíthatósága és a várható sebészi végeredmény. Intraosszeális defektusok menedzsmentje A 3 mm-nél mélyebb intraosszeális defektussal tár­suló mély parodontális tasakokat regeneratív cél­zatú műtétekkel kell kezelni. Fontos kiemelni, hogy ma mindössze néhány regeneratív anyagtípus rendel­kezik érvényes európai uniós licenccel, és csak ezek alkalmazása javasolt. A regeneratív sebészet lényege­sen költségesebb, mint a lebenyes tasakműtét de még mindig olcsóbb, mint a fogelvesztés miatt szükséges fogpótlás készítése. [39, 40] A terápia során barrier mem brá nok vagy zománc mátrix derivátum alkalma­zása ajánlott csontpótló anyagok használatával vagy anélkül. Csak olyan bioanyagot érdemes választani az in tra ossze á lis defektusok (vagy II. osztályú furcatio de­fek tu sok) kezelésénél, amire az alábbi kritériumok mind­egyike igaz: – biztos perklinikai kísérleti háttér, mely igazolta a bio­lógiai hatásmechanizmust; – humán hisztológiai bizonyíték a bioanyag specifikus használatakor bekövetkező regenerációról; – magas minőségű, randomizált kontrollált klinikai vizs­gálatokból származó evidencia. [41] Fontos megjegyezni, hogy több bioanyag annak ellené­re nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, hogy érvé­nyes CE (Conformité Européene) vagy FDA (Food and Drug Administration) minősítéssel rendelkezik. Az intraosszeális komponenssel társuló mély tasakok regeneratív sebészete során speciális lebenyek hasz ­nálata ajánlott , amelyek a lehető legjobban megtartják és megkímélik az interdentális lágyszöveti részt. Ilyenek például a papilla prezervációs lebeny technikák. A le­benyes feltárás a lehető legkisebb legyen az optimá­lis lebenystabilitás növelése és a posztoperatív kompli-

Next

/
Oldalképek
Tartalom