Fogorvosi szemle, 2019 (112. évfolyam, 1-4. szám)
2019-03-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 112. évf. 1. sz. 2019. 5-9. Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar, Oktatási Centrum, Orális Diagnosztikai Tanszék, Dento-alveoláris Sebészeti Osztály Áttörésben visszamaradt bölcsességfogak ellátása az ambuláns szájsebészeti gyakorlatban egy év adatai alapján DR. GYULAI-GAÁL SZABOLCS, DR. MINYA FANNI Az áttörésben visszamaradt fogak között a leggyakoribbak a bölcsességfogak, amelyek számos patológiás elváltozást, illetve orthodonciai problémát okozhatnak. Osztályunkon egy év alatt sebészi feltárással 1048 db bölcsességfogat távolítottunk el, melyek közül 700 esetben részletes radiológiai elemzést és statisztikát készítettünk. A terápiás, preventív és orthodonciai okból eltávolított fogak száma közel megegyező volt, a terápiás indikációk közül leggyakoribb a pericoronitis és caries volt. A preventív és orthodonciai célú bölcsességfog-eltávolítás ideális ideje 16-23 éves kor, amikor még a gyökerek kevesebb mint 2/3-a fejlődött ki. Az esetek 20%-ában ebben az időpontban történt a fogeltávolítás, ami a preventív szemlélet terjedését támasztja alá. Posztoperatív szövődmény az esetek 6%-ában fordult elő, köztük leggyakoribb a hosszabb ideig fennálló duzzanat és fájdalom. Súlyosabb szövődmény, mint sebszétnyílás és idegsérülés csak 1-1 esetben történt. A posztoperatív szövődmények előfordulása preoperatív radiológiai kiértékeléssel minimalizálható, illetve nehezebb esetekben CBCT-felvétel készítése is javasolt. Kulcsszavak: bölcsességfog, retenció, impakció, prevenció, röntgendiagnosztika Bevezetés A dento-alveoláris sebészetben az egyik leggyakoriabb ambuláns beavatkozás az áttörésben visszamaradt fogak eltávolítása. Az állcsontok méretének csökkenése, a fogív rövidülése miatt gyakori probléma, hogy nincs elég hely az állcsontban a fogaknak. Torlódás miatt bizonyos fogak egyáltalán nem mutatnak előtörési hajlamot, vagy beékelődnek és nem tudják elfoglalni helyüket a fogsorban, így részben vagy teljesen áttörésben visszamaradottak maradnak [25, 10]. Ezek közül a leggyakoribbak az alsó, majd a felső bölcsességfogak, ezeket követik a felső szemfogak [11, 12], a kisőrlők és a számfeletti mesiodensek. A részben előtört bölcsességfogak gyakran okoznak problémát. A körülöttük lévő fog eredetű follicularis térbe ételmaradványok kerülnek és a felszaporodó baktériumok fájdalmas lágyrészgyulladást, pericoronitist okoznak [23]. A nehéz hozzáférés miatt általában kevésbé sikerül tisztán tartani ezeket a bölcsességfogakat, ami nemcsak a pericoronitisnek, hanem a cariesnek is kedvez. A retineált bölcsességfog további patológiás folyamatok forrása lehet, amelyek az előtte lévő moláris fogat is érinthetik [3, 8]. A szomszédos moláris fog gyökérresorptiója is előfordulhat [2]. A teljesen impaktált fogak körül kialakulhat follicularis cysta [30], ritkán odontogén tumor [29, 13], pl. ameloblastoma, ami állcsontduzzanatot és arcfájdalmakat okozhat. A bölcsességfogak, késői előtörésük során az előttük lévő fogakra kifejtett nyomással azok torlódását okozhatják [7, 26], Emiatt gyakran nemcsak terápiás, hanem preventív és orthodonciai okkal is eltávolítjuk a bölcsességfogakat. Vizsgálatainkat a Semmelweis Egyetem Orális Diagnosztikai Tanszék Dento-alveoláris Sebészeti Osztályán végeztük, ahol összesen 1048 db bölcsességfog műtéti eltávolítása történt 2016. 12. 01. és 2017. 12. 31. között. Vizsgálati anyag és módszer A vizsgálatban 483 páciens vett részt, amely során összesen 700 bölcsességfog eltávolítást értékeltünk ki részletesen. A páciensek átlag életkora 25 év (13- 83 év). Egyetlen páciens sem került kizárásra általános sebészi kontraindikáció miatt [20]. Az anatómiai képletek sérülésének veszélye miatt 3 esetben döntöttünk a fog megtartása mellett, ami egyébként nem okozott panaszt. A sebészi feltárás előtt minden esetben panorámafelvétel készült, szükség esetén, összesen 17-szer CBCT- felvétellel kiegészítve. A fogak formáját, helyzetét ezek alapján értékeltük és soroltuk nehézségi fokozatba a műtét megtervezéséhez. Minden esetben sebészi feltárás történt, a hazai és nemzetközi útmutatással megegyező módon [5, 9, 18]. L-alakú mucoperiosteális lebeny képzésével, vagy sulcusban vezetett, segédmetszés nélküli lebennyel kerültek a fogak feltárásra [31]. Szükség esetén a környező csont eltávolítását és a fog darabolását követően a fogak eltávolítása fogóval vagy emelővel történt. A fog-Erkezett: 2018. szeptember 19. Elfogadva: 2018. október 4.
