Fogorvosi szemle, 2019 (112. évfolyam, 1-4. szám)
2019-03-01 / 1. szám
15 FOGORVOSI SZEMLE ■ 112. évf. 1. sz. 2019. formák: pseudomembranous candidiasis, erythematous candidiasis, cheilitis angularis, chronicus hyperplasticus candidiasis. Sokszor társulhat chronikus mucocutan candidiasissal is. Az antiretroviralis terápia (HAART) elterjedése óta a gyakorisága csökkent [1,2, 3, 14], Az orális candidiazis diagnózisa Mivel a Candida albicans tagja a normál orális flórának, ez megnehezíti a laboratóriumi diagnosztikát. Csak bizonyos szubjektív és objektív panaszokkal együtt értékelhetők a laboratóriumi eredmények. Az érintett területről vett hámsejtkaparék citológiai vizsgálata egyszerű és sokszor célravezető módszer. Az üveglapra szélesztett kaparékot izopropil alkoholos fixálás után periodic acid-Schiff (PAS) festéssel jól láthatók mind a spórák, mind a gombafonalak (1. kép) [1,2], Ez elsősorban álhártyás candidiasis kimutatásában nagy segítség. A szájnyálkahártyáról vett anyagot melaszos agáron (Sabouraud agar) tenyésztik 37 °C-os hőmérsékleten egy hétig. A kinőtt telepek száma diagnosztikus értékű. Emellett alkalmazható nyáltenyésztés is. Pozitív esetben gombaszám 800 sejt/ml nyálmennyiség felett mérhető. A Candida albicans kimutatására alkalmas gyorsteszt a Mikrostix. A csíkon a vizsgáló terület bizmutot tartalmaz, melyre glukóz tartalmú folyadékot cseppentünk. A szájból vett kenetet erre a területre szélesztjük és 24 órán át 37 °C-on inkubáljuk. A glukózból képződő tejsav a bizmutot oxidálja. A bizmut oxid sötétbarna, ami látható és semiquantitativ módon értékelhető. A tenyésztési technikák mellett hyperplasticus candidiasisban (Candida leukoplakia) differenciál diagnosztikai szempontból szövettani vizsgálat is indikált. A hosszú ideje fennálló, vagy kezelés-rezisztens eseteknél a vérképet és a vércukorszintet (HbA1c) ellenőrizni kell. Indokolt esetben teljes körű immunológiai vagy endocrinológiai vizsgálatot kell végezni [1,2], Terápia Az orális candidiasis gyógyszeres kezelése előtt fel kell tárni a hajlamosító rizikótényezőket. A lokális faktorokat lehetőség szerint eliminálni kell [1,2]. A leggyakrabban 12. kép a, b: A krónikus candidainfekcióval társuló glossitis mediana rhombica (median romboid glossitis) a) vagy kiemelkedik a nyelv felszínéből, b) vagy belesimul a környezetébe 10. kép a: Nem kezelt, mély fissurákkal társuló krónikus cheilitis angularis 11. kép: A glossitis mediana rhombica a nyelv közepén, a foramen coecum körül vöröses depapilláalt folt
