Fogorvosi szemle, 2019 (112. évfolyam, 1-4. szám)

2019-09-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE 112. évf. 3. sz. 2019.n 97 kimutatták, hogy a várandósság alatt szedett pa ra ce­tamol ADHD-t (attention deficit hiperactivity disorder) okozhat a gyermek fejlődése során [38]. Az NSAID fáj­dalomcsillapítókhoz képest terápiás dózisban ez a leg­biztonságosabb, elsőként választandó gyógyszer min­den fogászati jellegű fájdalomra az állapotosság összes időszakában [24]. A maximális dózisa 500–1000 mg 4 óránként, maximum napi 4 g [27]. Az Acetilszalicilsav (aspirin) FDA által nem került besorolásra (ADEC C). Nagy dózisban fájdalomcsillapí­tóként kontraindikált, mivel ajakhasadékot, illetve a har­­madik trimesterben alkalmazva intracranialis hae morr­hagiát okozhat [2]. Ezzel szemben kis dózisú (50– 150 mg/nap) alkalmazása biztonságosnak tekinthető és megoldást nyújthat a várandósság alatt fokozott kocká­zatú thromboemboliára, illetve preeclampsiára [2]. A Diclofenac FDA besorolása a 30. várandóssági hét előtt C, 30. hét után D (ADEC C). Szedése spontán abortust okozhat [2], valamint alacsony születési súly kialakulásához vezethet, így alkalmazása kontraindikált a várandósság ideje alatt [25]. Az Ibuprofen tartamú készítmények FDA besorolá ­sa C (ADEC C). A terhesség első harmadában történő alkalmazását összefüggésbe hozták a borderline sze­mélyiségzavar, szívfejlődési rendellenesség és asthma bronchiale kialakulásával [25]. A Naproxen az FDA kategorizáció alapján nem beso ­rolt szer (ADEC C). Kimutatták, hogy a terhesség során megnöveli a spontán abortus kockázatát, ezért alkal­mazása a kismamák fájdalomcsillapítására nem aján­­lott [2]. A Metamizol (noraminophenazon) alkalmazása dia ­phragma fejlődési rendellenességhez, illetve car dio vas­cu la ris anomáliák kialakulásához vezethet. FDA beso­rolást nem kapott, mivel az Egyesült Államokban nincs forgalomban [9]. Helyi érzéstelenítés A fogorvosi gyakorlatban használt helyi érzéstelenítők közül az észter típusú érzéstelenítő szerek nagyobb va­lószínűséggel allergizálnak, így mind az anyára, mind a magzatra káros hatást gyakorolhatnak. Emiatt a kli­­nikai gyakorlatban visszaszorultak. Az amid típusú lo­­­ca lanestheticumok teratogén hatása nagyban függ a placentán átjutó mennyiségüktől, amit leginkább a fe­hérjekötődésük határoz meg [13]. A legnagyobb fehér­­jekötéssel rendelkező helyi érzéstelenítőszer a bu pi va­cain. Irodalmi adatok szerint a bupivacain alkalmazása néhány esetben szívmegállást okozott, ezért fogászati érzéstelenítés során alkalmazása nem ajánlott [19]. Várandós nők esetén gyorsabban alakul ki a helyi érzéstelenítő hatás, mint nem várandósokban [5]. A he­­lyi érzéstelenítőkkel kombinációban alkalmazott érszű­kítők terhességre gyakorolt negatív hatásai nem alakul­­nak ki helyes alkalmazási technika mellett [27]. Nagyobb dózis keringésbe kerülése esetén azonban fennáll az 1. táblázat FDA klasszifikáció [27] Kategória Magyarázat A Jól kontrollált vizsgálatok során a magzati rendellenességek kockázata nem emelkedett. B Állatkísérletben nem emelkedett a magzati kockázat, de terhes nőkön nem végeztek vizsgálatot, vagy állatkísérletben volt ugyan magzatkárosodás, de terhes nőkön jól kontrollált vizsgálattal nem mutatták ki. C Állatkísérletekben volt magzatkárosító hatása, terhes nőkön nem vizsgálták, vagy sem állatkísérletekből, sem terhes nőkről nincs jól kontrollált vizsgálat. D Igazolták a gyógyszer magzatkárosító hatását. Előnyök és kockázatok figyelembevétele mellett alkalmazása mérlegelendő. X Egyértelmű a magzatkárosító hatás, nem szabad terhesek és olyan fogamzóképes korú nő esetén alkalmazni, aki nem alkalmaz megfelelő fogamzásgátlást. 2. táblázat ADEC klasszifikáció [42] Kategória Magyarázat A Nagyszámú várandós nő körében alkalmazott gyógyszer magzatkárosító hatás nélkül. B Korlátozott számú terhes nőn végzett klinikai vizsgálatok nem mutattak magzatkárosító hatást a gyógyszer alkalmazása esetén. B1 Állatkísérletek nem igazolták a gyógyszer magzatkárosító hatását. B2 Az állatkísérletek nem megfelelőek vagy hiányoznak, de az elérhető adatok alapján a gyógyszer magzatkárosító hatására nincs bizonyíték. B3 Az állatkísérletek a gyógyszer magzatkárosító hatását igazolták, azonban ezek szignifikanciája kétes a humán populációra nézve. C A gyógyszer bizonyítottan vagy feltételezhetően káros a magzatra vagy az újszülöttre fejlődési rendellenesség okozása nélkül. A káros hatások reverzibilisek lehetnek. D A gyógyszer bizonyítottan vagy feltételezhetően a magzat irreverzibilis károsodását vagy fejlődési rendellenesség kialakulását okozza. X A gyógyszer a magzat maradandó károsodásának kockázatát olyan mértékben fokozza, hogy alkalmazása terhesség, illetve annak gyanúja esetén nem megengedett. uteroplacentáris véráramlás csökkenésének veszélye, mely koraszüléshez vezethet. Éppen ezért fogászati ér­zéstelenítés során minden esetben ajánlott aspirációs

Next

/
Oldalképek
Tartalom