Fogorvosi szemle, 2018 (111. évfolyam, 1-4. szám)
2018-12-01 / 4. szám
126 FOGORVOSI SZEMLE ■ 111. évf. 4. sz. 2018. lönbség a lupéval vagy OM segítségével végzett kezelések között [5]. Egy másik vizsgálatban, ahol fogorvostan-hallgatók végezték a vizsgálatokat, OM segítségével szignifikánsan nagyobb arányban észlelték a gyökércsatorna-bemeneteket, mint lupéval vagy szabad szemmel [36]. Minimál invazív bemeneti kavitások vonatkozásában eddig csak egy in vitro tanulmány készült. Szabad szemmel, OM segítségével, valamint OM és ultrahangos preparáló eszközök segítségével végezték a vizsgálatot felső első moláris fogakon. Minimál invazív bemeneti kavitás esetén szignifikánsan kevesebb MB2 gyökércsatorna feltárása volt lehetséges OM segítségével, de OM és ultrahangos preparálás együttes alkalmazásával már közel azonos eredményt értek el [30]. Ezek alapján kijelenthető, hogy minimál invazív bemeneti kavitás esetében feltétel, hagyományos bemenet esetén pedig rendkívül hasznos az OM használata [30]. Figyelembe kell venni, hogy a felső molárisok mesiobuccalis gyökércsatorna-rendszere kihívást jelenthet a járulékos csatornák lokalizálhatósága és feltárhatósága miatt. A minimál invazív bemeneti kavitás nem minden esetben alkalmas ezeknél a fogaknál [22], A minimál invazív bemeneti kavitás Clark és Khademi (2010) által megfogalmazott célja a pericervikális dentin védelme és megőrzése [8j. Krishan és mtsai. (2014) felső nagymetsző, alsó második premoláris és alsó első moláris fogakon vizsgálta az eltávolított dentin menynyiségét hagyományos és minimál invazív bemenetek esetén. A vizsgálat során kiderült, hogy a módszer minden fogcsoportban kevesebb dentin eltávolításával járt összességében, de szignifikáns különbség csak a koronái részben volt, a gyökércsatorna koronális egyharmadában nem [19]. Egy másik vizsgálatban megfigyelték, hogy minimál invazív bemenet esetén a tágítás akaratlanul a kavitás megnagyobbodásához vezetett gépi forgó műszerek használatával. A kezelőorvosnak figyelembe kell vennie a bemenetképzésnél azt, hogy milyen méretű legyen a kavitás ahhoz, hogy a gépi tágítókban keletkező felesleges stresszt elkerülje [25], A következő vizsgálatokban a gyökércsatornák megmunkálásának hatékonyságát vizsgálták. Rover és mtsai. (2017) felső első molárisokat vizsgáltak, a tágításhoz Reciproc (VDW München, Németország) rendszert használtak. A preparálatlan gyökércsatorna-felszínek arányában nem volt szignifikáns különbség, ahogyan a felhalmozódott dentintörmelék mennyiségében sem a minimál invazív és a hagyományos bemeneti kavitáson keresztül végzett tágítás után. A vizsgálat során azonban azt észlelték, hogy a distobuccalis és palatinalis csatornák lefutása részben megváltozott, a csatornák áthelyeződtek [30], A Moore és mtsai. (2016) által felső molárisokon végzett vizsgálatban is hasonló eredményre jutottak. A megmunkálás hatékonysága összességében a minimál invazív és a hagyományos bemeneti kavitás esetében is alacsony volt, viszont nem volt szignifikáns különbség a két csoport között. A minimál invazív bemeneti kavitás nem veszélyeztette a csatorna megmunkálhatóságát, nem fordult elő műszertörés vagy lépcsőképződés a kísérlet során. A tágítást V-Taper2H (SS White Lakewood, USA) rendszerrel végezték [22]. A kutatócsoport korábban alsó első molárisokkal is végzett hasonló vizsgálatokat, ahol a teljes csatornát nézve viszont a distalis csatornában szignifikánsan nagyobb volt a minimál invazív csoportban a preparálatlan felszínek aránya. A különbséget az apikális gyökéri harmadban találták a legnagyobbnak [19], A minimál invazív kezelés - több foganyag megőrzéséből következően - a törési ellenállás növekedését ígéri. Ezzel kapcsolatban több ex vivo vizsgálat is zajlott, egymásnak helyenként ellentmondó eredménnyel. Restaurátummal ellátott felső molárisoknál például nem volt szignifikáns különbség a töréssel szemben mutatott ellenállásban a hagyományos és a minimál invazív csoport között [22, 30]. Özyürek és mtsai. (2018) minimál invazív (truss) és hagyományos bemenetet alakítottak ki mesio-occlusalis kavitásokból alsó molárisokban. A gyökércsatornák tágítása és tömése után a fogat kompozit restaurátummal látták el. Ebben a vizsgálatban sem volt szignifikáns különbség, a fraktúra minőségét vizsgálva azonban a minimál invazív csoportban szignifikánsan több restaurálható fogat találtak [26]. Más kísérletben, ahol a fogakat nem látták el semmilyen restaurátummal és üreget csak occlusalisan alakítottak ki, a premolárisok és molárisok kontroll- és minimál invazív csoportja szignifikánsan ellenállóbbnak mutatkozott, mint a hagyományos csoport. A vizsgálat során megfigyelték, hogy premolárisoknál a fractura a minimál invazív csoportban csak a csücsköket érintette, nem pedig a kavitás teljes falát [19], Plotino és mtsai. (2017) kísérletüket az ultrakonzervatív „ninja” bemeneti kavitással kibővítve végezték. Direkt restaurátummal ellátott alsó és felső premolárisokat és molárisokat vizsgáltak statikus terhelésnek kitéve a fogakat. A hagyományos csoport szignifikánsan alacsonyabb törési ellenállást mutatott, mint a kontroll, minimál invazív és „ninja” csoportok. A „ninja” bemenet nem növelte a törési ellenállást a minimál invazívhoz képest. Itt is vizsgálták a fraktúra minőségét. Az összes preparált csoportban a nem helyreállítható törések száma volt szignifikánsan magasabb a nem preparált kontrollcsoporthoz képest, az egyes csoportok között azonban nem volt szignifikáns eltérés [29], A bemeneti kavitás restaurátummal való ellátásának módja a fogak töréssel szemben mutatott ellenállását nagyban befolyásolja. Ezért továbbra is a csücsköket vagy a teljes fogat borító definitiv restaurátum készítése javasolt posterior fogak esetében [22], Az eddigi vizsgálatokat összesítő szisztematikus áttekintés alapján egyelőre nincs tudományos bizonyíték, amely alátámasztaná, hogy a minimál invazív bemeneti kavitás a hagyományossal szemben szignifikánsan növelné a gyökérkezelt fogak törési ellenállását [31]. Niemi és mtsai. (2016) megemlítették, hogy a vizsgálatukban felhasznált alsó kisőrlő fogak esetében a minimál invazív bemeneti kavitás nem tette lehetővé a continous wave technikával való gyökértömés elké-