Fogorvosi szemle, 2018 (111. évfolyam, 1-4. szám)
2018-09-01 / 3. szám
92 FOGORVOSI SZEMLE ■ 111. évf. 3. sz. 2018. tökéletes és minden szempontból kielégítő osztályozás még a mai napig sem született. Az első publikus klaszszifikációk C. G. Davis (1879) megjelent közleményéhez [6], valamint a G. V. Black (1886) és Miller (1890) szerinti osztályozásokhoz fűződnek [7, 8], A harmincas évektől egészen az ötvenes-hatvanas évekig a Gottlieb- Orban B hisztopatológiai vizsgálatai alapján felállított rendszer határozta meg a parodontális diagnosztikát. Gottlieb-Orban munkássága olyan fogalmakat vezetett be a parodontológiában, mint pl. a degeneratív fogágybetegség (parodontosis) és a parodontális atrophya, amely közel fél évszázadig alapja volt a parodontális patológiai és terápiás irányelveknek (Orbán & Weinmann 1942, Gottlieb 1946) [9, 10]. Ezt az osztályozást a hatvanas években már sokan kritizálták (Glickman 1953) [11], de lényegében érvényben volt 1966-ig, amidőn a World Workshop in Periodontics először megkérdőjelezte, hogy egyáltalán létezik-e parodontális degeneratív betegség. Az 1977-ben tartott World Workshop törölte el véglegesen ezt a diagnózist. 1986-ban az Amerikai Parodontológus Társaság (AAP) klasszifikációja megkülönböztetett: 1. gingivitist, 2. felnőttkori parodontitist, 3. fiatalkori parodontitist, 4. szisztémás betegségekkel társuló parodontitist, 5. necrotizáló ulcerativ parodontitist és 6. terápia refrakter parodontitist [12], Ezt némiképpen módosította az 1989-es World Workshop in Clinical Periodontics által megfogalmazott hivatalos klasszifikáció, amely pontosan 10 évig volt irányadó [13]. (1. táblázat) 1. táblázat 1989-es World Workshop in Clinical Periodontics által megfogalmazott hivatalos klasszifikáció I. Felnőttkori parodontitis, II. Korai (early onset) parodontitis a) Prepubertalis parodontitis generalizált lokalizált b) Juvenilis parodontitis 1. generalizált lokalizált c) Rapidan progredialó parodontitis III. Szisztémás betegségekkel társuló parodontitis IV. Necrotizáló ulcerativ parodontitis Terápia retracter parodontitis Már a bevezetésekor sokan kritizálták az új beosztást, megkérdőjelezték az életkor, vagy a betegség kezdete alapján történő besorolást, és a „rapidan progrediáló parodontitis diagnózis” sem állta meg a helyét, tekintettel arra, hogy sokszor nem lehetett felmérni a progresszió sebességét [14], Ezt a klasszifikációt váltotta fel az Amerikai Parodontológus Társaság (AAP) 1999-es International Workshop for a Classification of Periodontal Diseases and Conditions beosztása [15], Ebben a kulcsfontosságú módosítások közé tartozott az, hogy a felnőttkori parodontitist krónikus parodontitisnek nevezték el, amely alkalmazható bármely életkorban, A korábban parodontosis, majd rapidan progrediáló parodontitis diagnózist felváltotta az agresszív parodontitis terminológia [16, 17, 18]. Az Amerikai Parodontológus Társaság (AAP) 1999- es klasszifikációja International Workshop fora Classification of Periodontal Diseases and Conditions a fogágy betegségeit nyolc nagy kategóriába sorolta és ezen belül számos alcsoportot különböztetett meg [15]. (2. táblázat) 2. táblázat AAP Workshop for a Classification of Periodontal Diseases and Conditions 1999-es klasszifikáció Fejlődési és szerzett parodontális defektusok és állapotok I. A gingiva betegségei II. Krónikus parodontitis III. Agresszív parodontitis IV. Parodontitis szisztémás háttérrel V. Necrotizáló fogágybetegség VI. Parodontium abscessusai VII. Endodontális károsodáshoz társuló parodontitis Azonban már bevezetésekor, megjelenésének pillanatától is sok kritika érte ezt az osztályozási rendszert [19]. A fogágybetegség és periimplant-betegségek 2017-es klasszifikációja Az American Academy of Periodontology (AAP) és a European Federation of Periodontology (EFP) World Workshop on the Classification of Periodontal and Periimplant Diseases and Conditions 2018-ban publikált konszenzus közleménye megállapítja, hogy az elmúlt húsz év alatt a parodontális kutatások tükrében sokat változott a szemléletünk, világossá vált, hogy mennyire fontos az egészséges és kóros parodontális állapotok pontos definíciója. Az implantológia térhódítása következtében pedig egyre komolyabb peri-implantális kóros állapotok jelennek meg, amelyek definíciója és pontos diagnózisa legalább ilyen fontos [1]. Ezeket az alapvető szempontokat tükrözi az új klasszifikációs rendszer, amely a parodontális állapotokat négy nagy kategóriába sorolja: 1. egészséges parodontium és a gingiva betegségei/gingivitis, 2. parodontitis, 3. a parodontiumot érintő egyéb állapotok, 4. peri-implant állapotok és betegségek. (3. táblázat)