Fogorvosi szemle, 2016 (109. évfolyam, 1-4. szám)
2016-09-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 109. évf. 3. sz. 2016. 75-80. Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani és Bioanyagtani Tanszék* Fogászati allergiás megbetegedések kialakulásában szerepet játszó polimer felületek jellemzése fág bemutatásos technikával SZALÓKI MELINDA*, RADIOS TÜNDE*, HEGEDŰS CSABA* A fogászati kezelések során sokféle anyag kerül felhasználásra, amelyek az arra érzékeny pácienseknél allergiás reakciót válthatnak ki. Ezen immunválasz mögött többlépcsős biokémiai folyamatok állnak, amelynek egyes fehérje kölcsönhatásait irányított evolúciós, fág bemutatásos technikával lehet vizsgálni. Munkánk során a fogsoralapanyagként is használt polisztirol (PS) felületéhez kötődő aminosav szekvenciákat határoztuk meg fág bemutatással. Pozitív kontrollként a polimer felületéhez kötött streptavidin (Str) fehérjét, negatív kontrollként marhaszérum albuminnal blokkolt polisztirolt választottunk. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a WLFNHPQ szekvencia Str specifikus szekvenciának tekinthető, mivel ez a variáns három független mintában többször előfordult. Az albuminnal blokkolt polisztirol felületéről válogatott fágok néhány variánst tartalmaztak, néhány előfordulással. Jelen munkában bemutattuk, hogy a polisztirol felületéhez kötődnek peptidek, habár ezen termoplasztikus polimerek használata során eddig nem számoltak be allergiáról, ami valószínűleg az alkalmazott technológia eredménye lehet. A leggyakoribbnak a FSGRPLP aminosav szekvencia adódott. Az antigén prezentációban szerepet játszó kötőfelszínek ismerete és blokkolása segít feltérképezni, csökkenteni az allergiás reakciók kialakulását. Kulcsszavak: fág bemutatás, Oligopeptid, polisztirol, polimer felületéhez való kötődés Bevezetés A fogászati anyagokkal szemben a szervezetben kialakuló hiperszenzitivitás egy kevéssé vizsgált terület. A fogászati kezeléseknél a pontos allergológiai diagnózisnak nagy jelentősége van, ugyanis a kezelések (pl. a pótlások eltávolítása, új pótlás készítése) nagy financiális terhet jelenthetnek a betegeknek. Nemzetközi felmérések szerint a fogászati allergiás megbetegedések száma évről évre növekszik. Kutatások támasztják alá, hogy a fogászati anyagokkal szemben kialakult allergiás megbetegedések nagy százalékban kombinált formában lépnek fel, amikor is mind a fémekkel, mind a polimerekkel szemben pozitív választ produkál az adott egyén szervezete [24, 28], A kombinált formában fellépő allergiás előfordulási gyakoriság a nők körében gyakoribb [27], A fémek körében leggyakoribb allergének a palládium, nikkel, higany, kobalt [25, 27]. A fogászatban alkalmazott polimerek és bomlástermékeik is okozhatnak allergiát. A fogászati polimerekből izolált leggyakoribb alkotók és bomlástermékek a metil-metakrilát (MMA) [14], 2-hidroxietilmetakrilát (HEMA), trietilénglikol-dimetakrilát (TEGDMA), etilénglikol-dimetakrilát (EGDMA), trimetilolpropán-trimetakrilát (TMPTMA) [6] és a benzoil-peroxid (BPO) [4, 7], bomlástermékként pedig a formaldehid [4, 5, 18, 26] és a metakrilsav [5, 26, 32] fordult elő. A leggyakoribb allergén a bomlástermékek között a formaldehid [4, 5, 25, 26]. Érkezett: 2014. október 3. Elfogadva: 2016. május 2. A polimetil-metakrilát (PMMA) és metil-metakrilát rendszerek az 1950-es években jelentek meg a kereskedelemben. Mára a legfontosabb rendszerré nőtték ki magukat a kivehető pótlások alapanyagaként. Egyéb „hipoallergénnek” nevezett anyag is kifejlesztésre került az elmúlt években. Earl W. Renfroe közleményében a polisztirol többirányú fogászati felhasználását mutatta be [10], Charles Dimmer a polisztirolból készült fogsor alaplemezt (Jectron), majd az előállítási technológiát (fröccsöntési módszer) is szabadalmaztatta [13]. A nagy ütésállósággal rendelkező polisztirolt azzal az előnyös tulajdonsággal vezették be, hogy kevesebb vizet vesz fel, mint más egyéb polimerből készült fogsoralaplemez [8, 31]. Nagyon kevés információ van arra vonatkozóan, hogy milyen molekuláris reakciók léphetnek fel pl. az előbbiekben említett anyagok esetében a polimerből kioldódó alkotók, degradációs termékek és a különféle fehérjék között, melyek fontosak az allergiás reakciók kialakulásának folyamatában. Az allergia a szervezet egyik hiperszenzitivitási reakció mechanizmusa. Az allergia olyan szerzett állapot, amelyben a szervezet túlreagálása történik egy a vele érintkező idegen anyaggal szemben. Az allergiás megbetegedés első fázisában, a szenzibilizációban, az önmagukban nem immunogén haptének (pl. Ni, benzoilperoxid) kötődnek sejtfelszíni vagy szolubilis fehérjékhez,