Fogorvosi szemle, 2016 (109. évfolyam, 1-4. szám)
2016-03-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 109. évf. 1. sz. 2016. 17 XV. táblázat Szenzitivitási vizsgálat Kiválasztott csoport Index Tanulmányok száma SMD (95% Cl) Hatás P-értéke Hét. Chi2 Hét. P-értéke I2 (%) Minden tanulmány plakk 19-0,40 (-0,65, -0,15) 0,002 132,23 <0,001 86% „Teljes-száj” mérések plakk 16-0,38 (-0,66, -0,10) 0,009 129,63 < 0,001 88% Megfelelő randomizáció plakk 6-0,48 (-0,90, -0,06) 0,03 29,90 < 0,001 83% Megfelelő maszkolás plakk 18-0,41 (-0,67, -0,15) 0,002 131,83 < 0,001 87% Gyártó által nem szponzorált plakk 8-0,35 (-0,90, 0,19) 0,20 85,02 < 0,001 92% Homogén csoportok plakk 8-0,31 (-0,53, -0,08) 0,009 10,88 0,14 36% Követéses vizsgálatok plakk 13-0,50 (-0,74, -0,26) < 0,001 36,10 < 0,001 67% Kiválasztott csoport Index Tanulmányok száma SMD (95% Cl) Hatás P-értéke Hét. Chi2 Hét. P-értéke I2 (%) Minden tanulmány gingivális 16-0,29 (-0,55, -0,02) 0,04 69,55 < 0,001 78% „Teljes-száj” mérések gingivális 11-0,25 (-0,62, 0,12) 0,19 63,22 < 0,001 84% Megfelelő randomizáció gingivális 5-0,01 (-0,30, 0,28) 0,94 8,08 0,09 51% Megfelelő maszkolás gingivális 15-0,25 (-0,52, 0,02) 0,07 65,56 < 0,001 79% Gyártó által nem szponzorált gingivális 6-0,69 (-1,33, -0,05) 0,03 36,75 <0,001 86% Homogén csoportok gingivális 10-0,08 (-0,30, 0,15) 0,51 16,50 0,06 45% Követéses vizsgálat gingivális 14-0,35 (-0,64, -0,05) 0,02 62,36 <0,001 79% lönbséget a két eszköz között, ami az összhatás gyenge voltát mutatja. Ez az alacsonyabb minőségi kritériumokkal illetett vizsgálatok torzító hatásának tudható be. A követéses vizsgálatokat külön értékelve, a plakk- és gingivális indexeknél ugyanazt az eredményt kaptuk, mint az összhatásnál. Az analízisben tehát a nagyobb mintahányaddal képviselő cross-over vizsgálatok nem torzítják el a végeredményt. Káros hatások - szöveti trauma Három tanulmány közölt statisztikailag feldolgozható adatot a fogkefék biztonságosságára nézve [Dentino 2002, Mantokoudis 2001, Rosema 2008]. Egy az ínyrecesszió változását, míg másik kettő a GAS (gingival abrasion score) [Danser 1998] értéket regisztrálta. A méta-analízis nem mutatott szignifikáns különbséget a két eszköz között (VII. táblázat). A beválogatott publikációk közül nyolc nem szolgált leírással e tekintetben. További 16 tanulmány közölt megfigyeléseik alapján leíró jellegű adatot. Ebből 11 nem talált egyáltalán szöveti traumát [Aass& Gjermo 2000, Ainamo 1997, Erbe 2013, Johnson& Mclnnes 1994, Moritis 2008, Pizzo 2010, Quirynen 1994, Stoltze & Bay 1994, Terézhalmy 2005, van der Weijden 2002, Williams 2004], míg 5 közölt leírást traumatizáló hatásra. Ez utóbbi ötöt tovább boncolgatva három esetben [O’Bierne 1996, van der Weijden 1994, Terézhalmy 1995] nem volt a két eszköz között szignifikáns különbség, vagy a lágyszöveti trauma elhanyagolható volt. Egy kutatás közölt négy felszíni gingivális abráziót a kézi és egyet az elektromos fogkefe esetében [Tritten & Armitage 1996], míg egy másik hét lágyszöveti változást észlelt az elektromos és négyet a kézi fogkefe esetében [Khocht 1992]. Megbeszélés A mindennapi otthoni fogmosás legfontosabb szerepe a parodontális és cariológiai, illetve azok következményes megbetegedéseinek megelőzése. Mind a mai napig a mechanikus plakk-kontroll a legelfogadottabb és leghatásosabb módja a prevenciónak [Axelsson 1976, 2004], A hatékonyság és megbízhatóság érdekében a gyártók rengeteg új szájhigiéniás eszközt hoztak forgalomba, illetve az elektromos fogkefék fejlesztése felgyorsult és reklámozása felerősödött. A választást a termékek közül nemcsak a személyes preferenciák, elérhetőség, megfizethetőség, hanem a szakmabeliek javaslatai is nagyban befolyásolják. A fogorvosoknak is nagy szerepe van tehát abban, hogy a több szintű szájüregi prevenció során a leghatékonyabb eszközöket tudjuk ajánlani a pácienseknek. Meta-analízisünk eredményei azt mutatják, hogy az elektromos fogkefék típustól függetlenül körülbelül 9%-al jobban távolítják el a plakkot és 6%-al jobban csökkentik az ínygyulladást, mint a kézi társaik. Eredményeink korrelálnak a Cochrane Adatbázis meta-analízisével, ahol a gépi fogkefék 11%-al hatékonyabban távolítják el a lepedéket és 9%-al jobban csökkentik az ínygyulladást 1-3 hónapos megfigyelési idő alatt [Robinson 2005]. Működési elv szerint tovább vizsgálva a hatékonyságot, az oszcilláló-rotáló (pulzáló), a szónikus laterális és ultraszonikus rezgőmozgást végző elektromos fogkefék
