Fogorvosi szemle, 2015 (108. évfolyam, 1-4. szám)

2015-09-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 108. évf. 3. sz. 2015. 81-86. Semmelweis Egyetem, Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest Meszesedések a maxillofaciális régióban DR. NÉMETH BERTALAN, DR. PATAKY LEVENTE, DR. JOÓB F. ÁRPÁD, DR. KOPPÁNY FERENC, DR. BARABÁS JÓZSEF Klinikusként naponta számtalan radiológiai felvétellel találkozunk. A szélesebb régiót leképező felvételeken (például pa­norámaröntgen, vagy CBCT-felvétel) mellékleteként felfedezhetünk különböző meszes elváltozásokat, kalcifikációkat. A fej-nyak régió leggyakrabban előforduló elváltozásai közé tartozik - a nyálkövességen kívül - a tonsillák, nyirokcso­mók, illetve a ligamentum stylohyoideum kalcifikációja, valamint az ereket érintő ateroszklerózis. A közlemény célja, hogy saját eseteinken keresztül összefoglalva bemutassuk ezeket az elváltozásokat, differenciáldiagnosztikai jelentőségüket. Kulcsszavak: meszesedés, tonsillolith, ateroszklerózis, processus styloideus, phlebolith Bevezetés Meszesedésekkel gyakran találkozunk a maxillofacialis régióban, a legismertebb ezek közül a sialolithiasis. Kal­­cifikáció a savak kalciummal, magnéziummal, vassal vagy egyéb, akár szerves vegyületekkel alkotott oldhatatlan sóinak depozíciója: elsősorban Ca-hidroxi-apatit kristá­lyok vagy más oldhatatlan Ca-sók formájában. Egyik le­hetséges megjelenése a disztrófiás meszesedés, ami általában elhalt, beteg, degenerált szövetekben jön létre normális szérum calcium- és foszfátszint mellett. A kal­­cifikáció nem mindig okoz tüneteket, gyakran véletle­nül kerül felfedezésre radiológiai vizsgálat során. A me­szesedések igen változatosak lehetnek, méretük az alig észrevehetőtől egészen akár néhány centiméteres átmérőt meghaladóig is tarthat. Gyakori előfordulási helyük: mirigyek, nyirokcsomók, szalagok, ízületi porcok, erekhez köthető elváltozások (pl. ateroszklerotikus plakkok), nekrotizált szövetek, krónikusan gyulladt cisz­ták és polipok. Legismertebbek a nyálkövek, de terje­delmi okok miatt ezekkel részletesen itt nem foglalko­zunk [28, 40], Panorámafelvételen ezek az elváltozások látszód­­hatnak, azonban a térbeli helyzetük meghatározása és diagnosztikájuk nehézkes lehet. A CBCT megjelené­sének köszönhetően egyre több elváltozást fedezhe­tünk fel véletlenszerűen, amiket pontosan tudunk loka­lizálni. Khan és mtsai 308 CBCT-felvételt elemeztek, az esetek 35%-ban találtak valamilyen kalcifikációt. Leggyakrabban a carotis artériák, a cartilago triticea-k és a tonsillák meszesedését észlelték. A fogászati és maxillofaciális radiológia (DMFR) fejlődése és a di­agnosztikai lehetőségek kiszélesedése miatt a témát a gyakorló fogorvosoknak és szájsebészeknek az ed­digieknél jobban meg kell ismerni, ezért tűztük ki célul 1. ábra: Különböző meszesedések lehetséges lokalizációja (White-Pharoah alapján) [40] dolgozatunkban a téma átfogó és részletes ismerteté­sét [25]. (1. ábra) A meszesedések különböző formái Tonsillolith Pontos etiológiája és patogenezise ismeretlen. Felte­hetően visszatérő mandulagyulladás eredményeként alakul ki. A kripták következményes fibrózisa, valamint az elhalt hámsejtek okozta lepedék jó táptalaj a bak­tériumoknak. Számos eltávolított köveken végzett la­boratóriumi tanulmány szerint a dentális biofilm, plakk kialakulásával és meszesedésével azonos folyamatok zajlanak létrejöttének hátterében [36]. Idősebb korban jellemző, nemi különbséget eddig nem figyeltek meg. Előfordulási helye a peritonsillaris régió, az oldalsó garatfal és a nasopharyngealis terület. A tonsilla palatinában keletkező kövek gyakran nem, vagy csak nehezen diagnosztizálhatok klinikai vizsgálat során, amennyiben látszódnak általában kemény, ke-Érkezett: 2015. február 5. Elfogadva: 2015. február 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom