Fogorvosi szemle, 2015 (108. évfolyam, 1-4. szám)
2015-09-01 / 3. szám
82 FOGORVOSI SZEMLE ■ 108. évf. 3. sz. 2015. rek, sárga vagy fehér színű, a kriptákból kiemelkedő képletek. Előfordul egy vagy több kő, uni-, illetve bilaterális manifesztáció is. Mikroszkopikusan különböző apatitkristályokból, oxalát- és magnéziumsókból állnak, alakjuk igen változatos: a kerekded formától a szabálytalan piramison át egészen a lebenyezettig bármilyen alak előfordulhat. Eltávolítás után színük lehet fehér, szürkéssárga, vörösbarna vagy fekete. Konzisztenciájuk változó, előfordul puha, morzsolható, de kőkemény is. Az irodalomban eddig leírt legnagyobb kő mérete 25 X 33 mm, tömege 42 g volt [5, 8, 21, 30, 32, 34, 36], A tonsillitis klasszikus tünetei mellett gyakran okoz halitosist, valamint rossz szájízt, ritkábban dysphagiát, arc- és fülfájdalmakat, légúti obstrukciót. A kisfokú meszesedések általában tünetszegények. Panorámafelvételen a tonsillakövek megtévesztően a ramus közepére vetülhetnek, gyakran a canalis mandibulae-ra vagy az alá, ezzel komoly diagnosztikai nehézséget okoznak [3, 10, 26, 29, 34, 37], (2. ábra) Tsuneishi és mtsai mikrobiológiai vizsgálataik során a Prevotella törzs tagjait minden esetben kimutatták, a Fusobacterium nucleatum jelenléte is gyakorinak bizonyult a tonsillakövekben. Flórájuk vegyes, egyaránt tartalmaz aerob és anaerob specieseket, a kövek felszínén a különböző coccusok, a belsejükben a pálcikák dominálnak. A következő - kövekben kimutatott - baktériumgenusok a felelősek különböző illékony kénvegyületek szintéziséért, így a következményes halitosisért: Eubacterium, Fusobacterium, Megasphaera, Porphyromonas, Prevotella, Selenomonas és Tannerella [39], Összehasonlításképpen az alábbi, legismertebb, a szájüregben megtalálható mikroorganizmusokat hozzák összefüggésbe a kellemetlen lehelettel: Bacteroides loeschei, Eikenella corrodens, Enterobacteriaceae, Fusobacterium nucleatum, Porphyromonas endodontalis, Porphyromonas gingivalis, Prevotella intermedia, Tannerella forsythensis, Treponema denticola [35]. A tonsillakövekről az irodalmi adatok különbözőek, Ham és mtsai mindössze két esetben találtak az irodalomban bilaterális elváltozást (1920-2003 között). A cikk szerzői által leírt hatalmas (3x4 centiméteres) kő is egyoldali volt, egészen a középvonalig bedombo2. ábra: Tonsilla palatina meszesedése panoráma felvételen rodott. Panorámafelvételen kétoldalinak tűnt, az úgynevezett „ghost image” kialakulása miatt [32], Azóta több közlemény foglalkozik kétoldali kövekkel, a témában egyre több közlemény jelenik meg, feltehetően a digitális képalkotás fejlődésének köszönhetően. Fauorux és mtsai 150 CT-felvétel elemzése kapcsán megállapították, hogy a populáció közel egynegyedét érinti a tonsilla palatinák meszesedése, de ennek csak töredéke az, ami panorámafelvételen látható [12], Oda és mtsai 482 panorámafelvételt és ugyanezen páciensek CT-felvételét elemezték. Mindezeket egymástól függetlenül vizsgálták, anélkül, hogy tudták volna, hogy mely esetben kell számítani az elváltozásra. A panorámafelvételek alapján 37 esetben (7,7%) valószínűsítették az elváltozást, míg a CT elemzés során 222 páciensnél (46,1%) találtak tonsillaköveket, ebből 81 volt bilaterális. Mindössze két páciens esetében volt téves a panorámafelvétel általi diagnózis, a háromdimenziós felvételen meszesedést nem láttak. 179 páciensnél 5 mm-nél nagyobb kövek sem ábrázolódtak egyértelműen [31]. Centurion és mtsai [7] is hasonló eredményre jutottak. 100 pácienst vizsgáltak, panorámafelvételen 25, míg CBCT-felvételen 61 tonsillolithet fedeztek fel. A vizsgálatok alapján elmondható, hogy több kisebb kő diagnosztizálása könnyebb feladat, mint egy nagyobb, szoliter kőé [31]. (2., 3. ábra) Meszeseden nyirokcsomók A hosszú ideig gyulladásban lévő, hegesedő nyirokcsomókban gyakran granulomatózus betegségek során jön létre a meszesedés. A lymphoid szövet helyett hidroxiapatitszerű kalciumsók elhomályosítják a nyirokcsomó struktúráját. A kalcifikáció jelenléte aktív vagy korábban lezajlott betegségre is utalhat, mint például: tuberkulózis, szarkoidózis, macskakarmolás betegség, reumatoid artritisz, gombás fertőzés, sugárterápiával kezelt lymphoma, illetve tumormetasztázis. Leggyakrabban érintettek a submandibularis, a felületes- és mély nyaki, ritkábban a preauricularis, submentalis nyirokcsomók. Tapintásra ezek a nyirokcsomók kemények, göbösek. Általában panoráma-röntgenképen fedezzük fel őket, 3. ábra: Tonsilla kövek CBCT felvételen
