Fogorvosi szemle, 2014 (107. évfolyam, 1-4. szám)

2014-03-01 / 1. szám

10 FOGORVOSI SZEMLE Esetismertetés I. Elsőnek egy 38 éves nő páciensünket mutatjuk be, fog­lalkozását tekintve matematikus. Bal felső egyes fogá­nak kezelésére érkezett hozzánk. A fogba 12 évvel korábban helyezett öntött csap - elmondása szerint - meglazult, melyet fogorvosa nem ragasztott vissza, és a gyökér eltávolítását javasolta. A beteg azonban min­denképpen ragaszkodott az ismételt helyreállításhoz. A periapikális radiológiai vizsgálat a csapos fogmű ké­szítésére alkalmas viszonyokat igazolt. A tervezett csaphossz/koronahossz-arány kedvező volt, megha­ladta az egyet. Az intraorális fizikai vizsgálat azonban a gyökércsatorna koronái harmadának elvékonyodá­­sát mutatta széles, tölcsérszerű bemenettel. A koro­nái szélek egy mm-rel értek az ínyszél fölé. A helyze­tet tovább súlyosbította, hogy az elvékonyodó szélek eltávolítását és a tengelyre merőleges, az ékhatást ki­küszöbölő felszínek kialakítását követően a preparálás határa paramarginálissá vált. Nem teljesülhetett tehát az a kívánalom, hogy a dentinfal vastagsága a zo­mánc-cement határnál legalább egy milliméter legyen, és a szorítópánt-effektust sem lehetett megvalósíta­ni [14], A túlzottan összetérő axiális falak retenciócsök­­kenést, az elvékonyodó dentinfal és a szorítópánt-ef­fektus hiánya pedig fokozott gyökérfraktúra veszélyt 1. ábra: A bal felső középső metszőfogról készült periapikális röntgenfelvétel ■ 107. évf. 1.SZ. 2014. hordoz. A beteg temporális rágó, antagonista fogazata megtartott. A törésveszély csökkentése érdekében há­rom módszer közül lehetett választani. Az első a sebé­szi koronahosszabbítás, melynek hátránya, hogy a kli­nikai korona gingivális szélének zenitjét apikális irányba mozdítja, s ez kedvezőtlen esztétikai megjelenéshez vezet. Másik hátránya, hogy a koronahosszt a gyökér­hossz kárára növeli. Bár az ortodonciai extrúzió a gyö­kér rövidülését okozza, nem növeli a klinikai korona hosszát. A hosszadalmas kezelést a beteg nem vál­lalta, így végül segédpillér alkalmazása mellett döntöt­tünk. A beteg kérésére fémmentes fogpótlást alkalmaz­tunk, így a kezelési terv cirkónium-dioxid-alapú csapos műcsonk készítése lett a 21 fogba (1., 2. és 3. ábra), majd kerámiával leplezett „egybeöntött” cirkónium­­dioxid-alapú koronák a 11 és 21 fogakra. A fogpót­lások kompozitgyanta-bázisú cementtel (Twinlook- Heraeus Kulzer) kerültek beragasztásra. A destruált ko­­ronájú fog mindkét szomszédja fémkerámia pótlással volt ellátva, azonban a beteg csak az egyik cseréjébe egyezett bele, így esett a választás a 11 fogra mint se­gédpillérre. A pótlás elkészülte óta hét év telt el, a be­teg panaszmentes (4. ábra). 2. ábra: Az egyéni cirkónium-dioxid-alapú csapos műcsonk. Jól látható a gyökércsap nyaki harmadának tölcsérszerű kiszélesedése 3. ábra: Az egyéni cirkónium-dioxid-alapú csapos műcsonk a gipszmintán

Next

/
Oldalképek
Tartalom