Fogorvosi szemle, 2014 (107. évfolyam, 1-4. szám)
2014-03-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 107. évf. 1. sz. 2014. 9-13. Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centum Fogorvostudományi Kar Bioanyagtani és Fogpótlástani Tanszék Az yttriummal stabilizált cirkónium-dioxid csapos fogpótlások alkalmazásának előnyei és hátrányai a klinikumban DR. PÉTERCSÁK ANITA, DR. RADIOS TÜNDE, DR. HEGEDŰS CSABA A súlyosan destruált koronájú frontfogak helyreállítása során a magas esztétikai kívánalmaknak leginkább a fémmentes rögzített fogpótlások felelnek meg. A csonkkiegészítésre használt csapos fogmúveknek ezekben az esetekben a borítókoronáéhoz hasonló transzlucenciával kell rendelkezni. A szerzők munkájukban megfontolásokat tesznek a csapos műcsonk készítésének feltételeivel kapcsolatban, valamint sorra veszik azokat a tényezőket, melyek a tervezést befolyásolhatják. A cirkónium-dioxid-alapú csapos fogművek alkalmazása során felmerülő kérdések tárgyalására két esetet mutatnak be. Az első reprezentálja a csapos műcsonk készítése során felmerülő nehézségeket, melyek veszélyeztetik a fogmű hosszú távú túlélését. A másodikban a csapos fogmű készítésének feltételei jóval kedvezőbbek voltak. Kulcsszavak: cirkónium-dioxid, csapos műcsonk, gyökérkezelt fogak, protetikai tervezés Bevezetés A súlyosan destruált koronájú felső frontfogak protetikai helyreállítása sokszor nehéz feladat elé állítja a fogorvost. A fogpótlás retenciójának biztosítása érdekében gyári vagy egyénileg készült gyökércsapokat alkalmazhatunk. A csapos fogmű típusának, anyagának kiválasztása előtt, mint minden fogpótlás tervezésekor, az anamnézis felvételével, a gondos fizikai vizsgálattal és a szükséges radiológiai vizsgálatokkal kezdjük munkánkat [7]. Amennyiben a csapos fogmű készítésének feltételei adottak, vagyis a fog nem túlságosan görbült, gyökércsatornájában csúcsig érő falálló, eltávolítható gyökértömés van, és a periapikális térben nincs sem akut, sem krónikus nem gyógyuló lézió, funkcionális megfontolásokat kell tenni. A vizsgálat során megállapítjuk, hogy a fogműre - elkészülte után - milyen irányú és nagyságú erő hat majd. A terhelés maximális amplitúdója számos tényezőtől függ. Nagyobb rágóterhelésre kell számítani többek között, ha a csapos fogműre szóló koronapótlás készül, ha az antagonista fogazat megtartott és masseter rágó. A bruxizmus a fiziológiás mértéket jóval meghaladó terhelést okozhat, ezért kontra indikációnak számít. Kisebb megterhelés éri a fogművet, amennyiben az antagonista teljes lemezes fogpótlás, ha a beteg nyitott harapással rendelkezik az adott területen, vagy ha a műcsonkkal ellátott fog a következő lépésben kiterjedt hídpótlás közbülső pilléreként szerepel. A felső metszőfogak esetén a csapot általában kedvezőtlen, nem tengely irányú erők érik. A leharapáskor ható erő a gyökér tengelyével 45-60°-os szöget zár be. A radiológiai és fizikális vizsgálatok eredményeire támaszkodva a következő lépésben megállapításokat kell tennünk arra vonatkozóan, hogy az adott fog, paraméterei alapján, milyen mértékben alkalmas arra, hogy megfelelő retenciójú fogmű készüljön [12]. Bár a retenció meglehetősen fontos, nemritkán középpontba helyezett kérdés a csapos elhorgonyzású fogművek készítése során a fraktúra elkerülése. A statisztikai adatok szerint ez a második leggyakoribb, a csapokkal kapcsolatos problémakör [1,3, 9, 10], A törés érintheti mind a korona/foggyökér, mind a csap anyagát. Ideális esetben a fog szerkezetének megőrzésével, fogtakarékos preparálással lehet egyszerre kialakítani jó retenciót és megfelelő stressz-eloszlást. Az ideális csapos fogműnek könnyen eltávolíthatónak kell lenni, és fémmentes borítókorona alkalmazása esetén magasabb esztétikai kívánalmaknak is meg kell felelnie. A klinikai gyakorlatban csak ritkán találkozunk ideális helyzettel, s a csapos fogművek sokfélesége mutatja, hogy nincsen minden helyzetben egyformán jól alkalmazható megoldás. A fémmentes kerámiapótlások esetében a csap, illetve a műcsonk esztétikai megjelenését kell előtérbe helyezni, amely a választható fogművek körét az esztétikus kompozit csapok és a cirkónium-dioxid-alapú csapos műcsonkok területére szűkíti. Munkánkban a cirkóniumdioxid-alapú csapos fogművek alkalmazása során felmerülő kérdéseket vesszük fontolóra két eset bemutatásával. Érkezett: 2013. július 30. Elfogadva: 2013. november 26.
