Fogorvosi szemle, 2010 (103. évfolyam, 1-4. szám)
2010-09-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 103. évf. 3. sz. 2010. 83-88. Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika, Budapest Érvek és ellenérvek a frontfoghiányok orthodontiai úton történő kezelésével kapcsolatban Irodalmi áttekintés FJ. DR. KAÁN MIKLÓS 2003 júliusában az American Journal of Orthodontics című folyóiratban jelent meg közlemény hiányzó nagymetszők orthodontiai úton történő kezelésének tapasztalatairól, Czochrowska, Skaare, Stenvik és Zachrisson tollából. A cikk megjelenése hatalmas vitát indított el, amely több mint egy évig tartott a lap hasábjain. Számos szakember leírta az orthodontiai részárással kapcsolatos fenntartásait, ellenérveit, mások viszont védelmükbe vették az eljárást és a foghiányok orthodontiai kezelése mellett foglaltak állást. Jelen irodalmi összefoglalás célja részben a vitában elhangzott érvek és ellenérvek ismertetése, részben a témával kapcsolatos egyéb irodalmi adatok áttekintése. A fent említett közleményen kívül jelentős vizsgálati eredményeket ismertet Nordquist és McNeill 1975-ben megjelent közleménye, amely frontfoghiányos, orthodontiai, illetve protetikai úton kezelt páciensek kezelésének eredményeit hasonlította össze. Ugyancsak gyakran hivatkoznak a szakirodalomban Robertsson és Mohiin 2000-ben közzétett megállapításaira. A svéd szerzők szintén a protetika versus orthodontia kérdéskörben foglaltak állást. A fent említett, nagyobb beteganyagon végzett, hosszú távú követéses vizsgálatok eredményei alapján a fogszabályozó kezelések kielégítő eredményeket nyújtanak, mind esztétikai, mind funkcionális, illetve a parodontium épsége szempontjából. Természetesen a vita nem tekinthető véglegesen lezártnak, már csak azért sem, mert mind a fogpótlástan, mind az implantológia tudománya rohamléptekkel fejlődik, újabb, egyre kevésbé invazív és egyre hosszabb élettartamú megoldásokat kínálva. Kulcsszavak: frontfoghiány, orthodontiai részárás, preprotetikai orthodontiai, esztétika, funkció Bevezetés Egy-egy frontfog elvesztése súlyos esztétikai, funkcionális, hangképzési, pszichés zavarokat okozhat. A kismetszők csírahiánya egyre gyakoribb, a nagymetszők elvesztését balesetek okozhatják. Szemfog csírahiánya irodalmi ritkaságnak számít, ugyanakkor előfordul, hogy egy-egy impaktált, retineált szemfog elhelyezkedése, tengelyállása annyira kedvezőtlen, hogy sorba állítása nem lehetséges és eltávolításra kerül. A hiányzó frontfogak pótlására több lehetőség is rendelkezésünkre áll. Hagyományos - a hiányt határoló fogak lecsiszolásával járó - hidak készítése egyre ritkább. Előtérbe került az implantátumok alkalmazása, adhezív technikával készülő fogpótlások felhelyezése, valamint a foghiányok orthodontiai úton történő zárása. Valamennyi eljárásnak léteznek előnyei és hátrányai. Jelen közleményünkben a foghiányok fogszabályozás útján történő zárásával foglalkozunk. Az orthodontiai részárás mellett és ellen szóló érveket igyekszünk öszszegyűjteni a nemzetközi szakirodalomban megjelent közlemények alapján, egy a közelmúltban, az American Journal of Orthodontics című lapban kirobbant vita kapcsán. Eredmények A témában Nordquist és McNeill 1975-ben megjelent cikke számít az első értékelhető tudományos eredményeket közzétevő közleménynek. Ebben a munkában a szerzők átlagban tíz évvel a kezelések befejezése után hasonlítottak össze orthodontiai részárás, illetve résnyitást követő protetikai kezelések (híd) útján ellátott betegeket. Nordquist és McNeill megállapításai a következők voltak: 1. a kizárólag orthodonciai úton kezelt páciensek parodontiuma egészségesebb volt, mint a hidat viselő csoporté; Érkezett: 2009. december 3. Elfogadva: 2010. március 5.
