Fogorvosi szemle, 2010 (103. évfolyam, 1-4. szám)

2010-06-01 / 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 103. évf. 2. sz. 2010. 43-47.

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Klinikája,

Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Tanszék*

Konzerváló Fogászati és Parodontológiai Tanszék**

Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Biostatisztikai és Egészségügyi Informatikai Tanszék***

A panorámaröntgen szerepe a nervus alveolaris inferior sérülések várható kockázatában alsó bölcsességfogak eltávolítása előtt A gyökérgörbület és a gyökércsúcs-canalis mandibulae átfedésének

hatása a rizikóbecslésre

DR. SZALMA JÓZSEF, * DR. LEMPEL EDINA ,** DR. CSUTA TAMÁS, * DR. BÁRTFAI DÓRA,** DR. JEGES SÁRA,*** DR. OLASZ LAJOS*

A szerzők célja volt, hogy meghatározzák a gyökérgörbület és a canalis-gyökércsúcs távolságának nervus alveolaris inferior (IAN) sérülésekkel való összefüggéseit, impaktált alsó bölcsességfogak eltávolításakor. Esetkontroll Vizsgálati modellben 41 IÁN paresthesiás beteget és 359 random módon kiválasztott kontroll műtétet vizsgáltak. Minden esetben rögzítették a demográfiai adatokat, valamint a gyökérgörbületeket és a canalis-gyökércsúcs viszonyokat.

A 90°-nál nagyobb gyökérgörbületek esetén (p=0,015; esélyhányados/odds ratio [OR]=2,65), a „legmélyebb” szuperimpozíciós esetekben (p <0,001; OR=1,96), női nem esetén (p=0,020) és idősebb betegeknél (p=0,008) szignifikánsan nagyobb esélyt találtak az IÁN zsibbadására.

A szerzők véleménye szerint a preoperatív panorámaröntgenen mindenképpen javasolható a bölcsességfogak gyökérgörbületének és canalis mandibulae-tól való távolságának értékelése a pontosabb rizikóbecslés érdekében.

Kulcsszavak: impaktált bölcsességfog, nervus alveolaris inferior, paresthesia, panorámaröntgen

Az impaktált bölcsességfog-eltávolítás napjaink leggyakoribb dento-alveolaris sebészeti beavatkozásai közé tartozik [1], Mint minden műtéti beavatkozás, ez is szövődményekkel járhat. A posztoperatív komplikációk nagy része átmeneti és könnyen kezelhető, azonban az esetleges idegsérülések komoly problémát okozhatnak betegeinknek. A nervus alveolaris inferior (IAN, inferior alveolar nerve, ang.) részleges vagy teljes funkciókiesésével a beteg életminősége jelentősen romlik, változó mértékben jelentkezhet az étkezés, illetve beszéd nehezítettsége, továbbá az alsó ajkon krónikus harapási sérülések súlyosbíthatják a klinikai képet.

A reverzibilis IÁN sérülések előfordulása 0,4% és 8,4% közé tehető [10], míg az irreverzibilis sérülések gyakorisága általában 1 % alatti az irodalmi adatok alapján [8]. Az idegsérülés létrejöttében szerepet játszhat tompa trauma (emelő által direkten vagy a foggyökéren keresztül), roncsolás a fúrók által (csontelvétel vagy szekció közben) és akár a posztoperatív haematoma nyomása is okozhatja (bizonyítja ezt a zsibbadás 24- 48 órával későbbi kialakulása) [4,11,19, 29].

A sebész és a beteg közös érdeke, hogy a súlyos idegsérüléseket elkerüljük illetve, hogy az esetleges sérülés a legpontosabban megjósolható legyen. A röntgen képalkotás, ezen belül is a leggyakrabban készített panorámaröntgen (OP) elemzése napjainkban elengedhetetlen a műtétet megelőzően [22, 23]. Számos korábbi vizsgálat bizonyítja a specifikus ún. „klaszszikus” röntgenjelek (a gyökércsúcs és a canalis jellegzetes, nevezetes átfedései, illetve viszonyai) szerepét és értékét az idegsérülés vagy az ideg-expozíció preoperatív megítélésében [3, 5, 8, 20, 22, 26, 29], azonban véleményünk szerint a rizikóbecslés nem állhat csak és kizárólag a specifikus röntgenjelek értékeléséből [25].

Jelen dolgozatunkban két független röntgenjei rizikóbecslésben betöltött szerepét vizsgáltuk, nevezetesen a bölcsességfog röntgenen mérhető legnagyobb gyökérgörbületét illetve a gyökércsúcs és a canalis mandibulae átfedésének mértékét a pontosabb rizikóbecslés érdekében.

Érkezett: 2009. november 24 Elfogadva: 2010. március 1.