Fogorvosi szemle, 2010 (103. évfolyam, 1-4. szám)

2010-06-01 / 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 103. évf. 2. sz. 2010. 43-47. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Klinikája, Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Tanszék* Konzerváló Fogászati és Parodontológiai Tanszék** Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Biostatisztikai és Egészségügyi Informatikai Tanszék*** A panorámaröntgen szerepe a nervus alveolaris inferior sérülések várható kockázatában alsó bölcsességfogak eltávolítása előtt A gyökérgörbület és a gyökércsúcs-canalis mandibulae átfedésének hatása a rizikóbecslésre DR. SZALMA JÓZSEF, * DR. LEMPEL EDINA ,** DR. CSUTA TAMÁS, * DR. BÁRTFAI DÓRA,** DR. JEGES SÁRA,*** DR. OLASZ LAJOS* A szerzők célja volt, hogy meghatározzák a gyökérgörbület és a canalis-gyökércsúcs távolságának nervus alveolaris inferior (IAN) sérülésekkel való összefüggéseit, impaktált alsó bölcsességfogak eltávolításakor. Esetkontroll Vizsgála­ti modellben 41 IÁN paresthesiás beteget és 359 random módon kiválasztott kontroll műtétet vizsgáltak. Minden eset­ben rögzítették a demográfiai adatokat, valamint a gyökérgörbületeket és a canalis-gyökércsúcs viszonyokat. A 90°-nál nagyobb gyökérgörbületek esetén (p=0,015; esélyhányados/odds ratio [OR]=2,65), a „legmélyebb” szupe­­rimpozíciós esetekben (p <0,001; OR=1,96), női nem esetén (p=0,020) és idősebb betegeknél (p=0,008) szignifikán­san nagyobb esélyt találtak az IÁN zsibbadására. A szerzők véleménye szerint a preoperatív panorámaröntgenen mindenképpen javasolható a bölcsességfogak gyökér­görbületének és canalis mandibulae-tól való távolságának értékelése a pontosabb rizikóbecslés érdekében. Kulcsszavak: impaktált bölcsességfog, nervus alveolaris inferior, paresthesia, panorámaröntgen Az impaktált bölcsességfog-eltávolítás napjaink leggya­koribb dento-alveolaris sebészeti beavatkozásai közé tartozik [1], Mint minden műtéti beavatkozás, ez is szö­vődményekkel járhat. A posztoperatív komplikációk nagy része átmeneti és könnyen kezelhető, azonban az esetleges idegsérülések komoly problémát okozhat­nak betegeinknek. A nervus alveolaris inferior (IAN, in­ferior alveolar nerve, ang.) részleges vagy teljes funk­ciókiesésével a beteg életminősége jelentősen romlik, változó mértékben jelentkezhet az étkezés, illetve be­széd nehezítettsége, továbbá az alsó ajkon krónikus harapási sérülések súlyosbíthatják a klinikai képet. A reverzibilis IÁN sérülések előfordulása 0,4% és 8,4% közé tehető [10], míg az irreverzibilis sérülések gyakorisága általában 1 % alatti az irodalmi adatok alap­ján [8]. Az idegsérülés létrejöttében szerepet játszhat tompa trauma (emelő által direkten vagy a foggyöké­ren keresztül), roncsolás a fúrók által (csontelvétel vagy szekció közben) és akár a posztoperatív haematoma nyomása is okozhatja (bizonyítja ezt a zsibbadás 24- 48 órával későbbi kialakulása) [4,11,19, 29]. A sebész és a beteg közös érdeke, hogy a súlyos idegsérüléseket elkerüljük illetve, hogy az esetleges sérülés a legpontosabban megjósolható legyen. A rönt­gen képalkotás, ezen belül is a leggyakrabban készí­tett panorámaröntgen (OP) elemzése napjainkban el­engedhetetlen a műtétet megelőzően [22, 23]. Számos korábbi vizsgálat bizonyítja a specifikus ún. „klasz­­szikus” röntgenjelek (a gyökércsúcs és a canalis jel­legzetes, nevezetes átfedései, illetve viszonyai) sze­repét és értékét az idegsérülés vagy az ideg-expozí­ció preoperatív megítélésében [3, 5, 8, 20, 22, 26, 29], azonban véleményünk szerint a rizikóbecslés nem áll­hat csak és kizárólag a specifikus röntgenjelek értéke­léséből [25]. Jelen dolgozatunkban két független röntgenjei rizi­kóbecslésben betöltött szerepét vizsgáltuk, nevezete­sen a bölcsességfog röntgenen mérhető legnagyobb gyökérgörbületét illetve a gyökércsúcs és a canalis mandibulae átfedésének mértékét a pontosabb rizikó­becslés érdekében. Érkezett: 2009. november 24 Elfogadva: 2010. március 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom