Fogorvosi szemle, 2010 (103. évfolyam, 1-4. szám)

2010-06-01 / 2. szám

44 FOGORVOSI SZEMLE ■ 103. évf. 2. sz. 2010. Páciens és módszer A Pécsi Tudományegyetem Fogászati és Szájsebésze­ti Klinikáján 2003. január és 2007. december közötti időszakban 3651 alsó bölcsességfog-eltávolítás (első szerző által) adatait elemeztük. Vizsgálatunkban esetkontroll-modellt alkalmaztunk. Azon műtétek, ahol a bölcsességfog eltávolítások után varratszedéskor IÁN funkciózavar lépett fel, az eset­csoportot alkották. Az IÁN funkciózavarát az alsó ajak bőrén (mentum tájékon) és az ajakpíron, az ún. két pont diszkriminációval (fogászati csipesz segítségé­vel) és a bőr atraumatikus szúrásával (szonda hegye) vizsgáltuk, illetve hasonlítottuk az ép oldali területek­hez. Természetesen a páciensek szubjektív panaszait (zsibbadás, hangyamászás, részleges vagy teljes ér­zéketlenség illetve fájdalmas, de csökkent érzékelés) szintén feljegyeztük. Ezen eredményeket jelen dolgo­zatban nem tárgyaljuk. Kontrollcsoport céljából teljesen random módon vá­lasztottunk olyan alsó bölcsességfog-műtéteket, ahol az IÁN funkció sértetlen maradt. A kontrollcsoport 228 beteg (közülük 130 nőbeteg) alkotta, akiknél összesen 359 impaktált bölcsességfog-műtét történt. A műtétet megelőzően minden esetben OP röntgent készítettünk, melyet filmnéző és lupe segítségével ér­tékelt az első két szerző (Sz. J. és L. E.). Követelmény­ként támasztottuk, hogy a betegeknek ugyanazon pa­norámakészülékkel (Planmeca Proline PM 2002 CC; Helsinki, Finnország) készített preoperatív felvételeik legyenek. A felvételek közül 50 filmet három hónap el­teltével ismét elemeztünk, hogy meghatározhassuk a kutatók egymáshoz és önmagukhoz viszonyított meg­bízhatóságát. A gyökérgörbületek meghatározásánál Bell és mun­katársai leírását vettük alapul [2]. Az OP felvételek alapján a műtéti eseteket 3 kategóriába soroltuk. Az egyes csoportba a 45°-nál kisebb görbületű, a kettes csoportba a 45°-nál nagyobb, de 90°-nál kisebb gör­bületű és a hármas csoportba a 90°-nál nagyobb gyö­kérgörbülettel rendelkező fogak kerültek. A mérés mindig a legnagyobb görbületű gyökéren történt, füg-1. ábra. Sematikus ábra a gyökérgörbületek osztályozásáról getlenül attól, hogy az a mesialis vagy distalis gyökér volt (1. ábra). A canalis mandibulae és a gyökércsúcsok egymás­hoz viszonyított relációját Miloro és DaBell [13] illetve Nakamori és mtsai [16] leírásai alapján vizsgáltuk, de tőlük némileg eltérő kategóriákat alkottunk. A cana­lis mandibulae és a gyökércsúcsok viszonyát illetve - ahol arról beszélhetünk - átfedésének mértékét a kö­vetkezőképpen osztályoztuk: 1. Az ér-, idegcsatorna és a gyökércsúcs láthatóan el­különül, közöttük távolság látható. 2. A gyökércsúcs eléri a csatorna felső kortikálisát, kö­zöttük észlelhető távolság nincs. 3. A gyökércsúcs a csatornára vetül (szuperimpozíció). 4. Legalább az egyik gyökércsúcs a csatorna alsó kor­­tikálisán is „túlnyúlik”. 5. A röntgenfelvételen a reláció nem határozható meg egyértelműen. A módszer a canalis és a gyökércsúcs pontos távol­ságának mérésén is alapulhat, azonban fenti kategori­zálás előnye, hogy nem igényel segédeszközt (pl.: to­lómérő), és gyorsabb. A statisztikai elemzés az SPSS 15.0 (SPSS, Chica­go, IL) és a StatsDirect 2.7.2 (StatsDirect, Altrincham, U. K.) programokkal történt. A vizsgálati csoportokat leíró röntgen- és egyéb jellemzők összehasonlító érté­keléséhez a Mann-Whitney- és vagy a Fischer-, vagy a chi négyzet-tesztelést akalmaztuk. A szignifikánsnak talált gyökérgörbületeknél és csatorna-gyökércsúcs relációknál az esélyarányokat (odds ratio, OR) is meg­határoztuk. A szignifikancia-szintet 5%-ban (p <0,05) határoztuk meg. Az elemzést végző szerzők önmagukhoz és egy­máshoz viszonyított megbízhatóságát (intra-, inter­observer reliability) Kappa-teszttel végeztük. Ameny­­nyiben a kappa-érték 0,6-0,74 közé esik, azt az eredményt jónak, ha 0,75-nél nagyobb, azt kiválónak értékeltük. Eredmények IÁN funkciózavart 39 betegnél észleltünk (közülük 31 nőbeteg volt), 41 műtét során. Két páciensnél mindkét oldalon előfordult zsibbadás. A zsibbadásos betegcso­port átlagéletkorát 30,0±8,8 évnek (19 és 66 év között) találtuk a kontroli-csoport átlagéletkorát 28,4±11,8 év­nek (15-77 év között) találtuk. A zsibbadásos betegcsoportot szignifikánsan idő­sebbnek találtuk (Mann-Whitney-teszt: p=0,020). A műtétek többségét, 61%-át (244/400) nőbetege­ken végeztük. A nem és az IÁN sérülés között szignifi­káns összefüggést találtunk. A sérült csoportban szig­nifikánsan több volt a nőbeteg, mint a kontrollcsoport­ban (chi négyzetteszt: p=0,080). A gyökérgörbületeket vizsgálva megállapítottuk, hogy 243/400 esetben 45°-nál kisebb, 108/400 esetben 45° és 90° közötti illetve 49/400 esetben 90°-nál nagyobb volt a görbület (I. táblázat). A Fisher-teszt segítségével szignifikáns összefüggést találtunk a legnagyobb gyö­kérgörbület (90°<) és az IÁN sérülések között (p=0,015). Az idegsérülés esélyarányát 2,65-nek találtuk ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom