Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)
2009-04-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 2. sz. 2009. 63-68. Semmelweis Egyetem Arc- Állcsont- Szájsebészeti Klinika, Orálpathológiai Részleg* Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Oktatási Centrum,** Dento-alveoláris Sebészeti Osztály Szájüregi rák: Morbus Hungaricus a 21. században DR. SUBA ZSUZSANNA*, DR. MIHÁLYI SZILVIA**, DR. TAKÁCS DÁNIEL*, DR. GYULAI-GAÁL SZABOLCS’ Magyarország a szájüregi rák morbiditási és mortalitási adatait tekintve egyaránt élen jár Európában. 1975 és 2002 között a hazai szájüregi rák mortalitás drámai emelkedést mutatott, közel négyszeresére nőtt a férfi és női populációban egyaránt. Emelkedett a szájrák incidencia az ismert rizikótényezőktől mentes idős nők és a fiatalok körében is mindkét nemben, így felmerül, hogy az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett más faktorok is szerepet játszanak a szájüreg daganatainak kialakulásában. Az epidemiológiai változások tisztázására két periódusban, 1985-1986-ban, illetve 2004-2005-ben vizsgálták a szerzők szájüregi rákos eseteket és tumormentes kontrollokat a Semmelweis Egyetem Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinikáján. Az első fázisban 460, szövettanilag igazolt szájüregi laphámrákos esetet és 350 tumormentes kontrollt, a második fázisban 550 szájrákos esetet és 450 kontrollt vizsgáltak, különös tekintettel a dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokra, illetve a tumorok lokalizációjára. A vizsgált periódusban a dohányosok aránya a tumoros és tumormentes kontroll esetek körében egyaránt szignifikánsan csökkent mindkét nemben. A daganatos és kontroll férfiak körében az alkoholfogyasztók aránya is jelentősen csökkent, miközben a nőknél csekély mértékű volt és nem változott jelentősen. A vizsgált periódus során a szájrákos esetek férfi túlsúlya szignifikánsan csökkent, a 60 éven felüli nők körében pedig rohamosan emelkedett a szájrákmorbiditás. A tumor lokalizációt vizsgálva kitűnt, hogy férfiaknál korábban az alsó ajak rákja, napjainkban a szájfenék rákja a leggyakoribb. Nők körében a gingiva carcinoma dominált mindkét periódusban. Adataik arra utalnak, hogy a szájüregi rák morbiditási és mortalitási mutatóinak drámai emelkedése Magyarországon nem magyarázható a fokozódó dohányzással és alkoholfogyasztással. A szájrákos nők emelkedő aránya és feltűnően magas átlagéletkora, illetve a két nemben a domináló tumorlokalizációk jelentős eltérése arra utal, hogy a rák rizikótényezők különböző mértékben sújtják a férfiakat és a nőket. Kulcsszavak: szájüregi rák, kockázati tényezők, dohányzás, alkoholfogyasztás Bevezetés A rákhalálozás epidemiológiája alapján Európa két ellentétes pólusra tagolódott. 1980 óta a széles körű megelőző tevékenységnek köszönhetően a rákhalálozás a nyugat-európai országokban csökkenő tendenciát mutat. Ugyanakkor a közép- és kelet-európai országokban minden rákhalálozási mutató tovább növekedett [8]. Ezt a drámai különbséget az életmód és a környezeti hatások eltéréseivel magyarázhatjuk, amelyek nyilvánvalóan kapcsolatban állnak a politikai, szociális és gazdasági háttérrel. Az európai országok rákhalálozásában a különböző tumorok megoszlása feltűnő változatosságot mutat [8]. Magyarország a rákmortalitás terén élen jár, és szorosan követik a posztkommunista országok, pl. Horvátország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország. Ugyanakkor a déli, mediterrán területeken, mint Románia, Bulgária, Albánia, számos daganat halálozási mutatója egyértelműen alacsonyabb az európai átlagnál, miközben ezen országok szocio-ökonómiai állapota hasonló, vagy akár rosszabb, mint közép-európiai társaiké. Magyarország a szájüregi rák morbiditási és mortalitási adatait tekintve egyaránt az első helyen áll Európában [27], továbbá kimondottan aggasztó a növekedés tendenciája is. 1948-ban a szájüregi rák mortalitása 2,7/100 000 fő volt, 2004-ben ez az érték 16,7/100 000 fő, ami 6-szoros emelkedést jelent [9]. 1975 és 2002 között a szájüregi rákmortalitása szintén drámai emelkedést mutatott Magyarországon, majdnem 4-szeresére nőtt a férfi és női populációban egyaránt (374% férfiak, és 386% nők esetében) [10], Ezekkel a katasztrofális epidemiológiai adatokkal a nyugati országok kutatói is foglalkoznak, és rendszerint a magyarok kimagasló alkohol- és dohányfogyasztását jelölik meg etiológiai tényezőként [17, 18]. Meglepő módon a fiatalkori szájüregi rákok (40 év alatt) epidemiológiai jellemzői jelentős eltérést mutatnak az időskori megjelenési formákhoz képest. Minél fiatalabb korcsoportban vizsgáljuk a szájüregi rákos betegeket, annál csekélyebb a férfi esetek túlsúlya [11, Érkezett: 2008. szeptember 15. Elfogadca: 2009. február 18.
