Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)
2009-04-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 2. sz. 2009. 53-62. Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani Klinika* és Orálbiológiai Tanszék** Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Népegészségtani Intézet*** Budapest Magyarország népegészségügyi helyzetének fogorvosi vonatkozásai Összefoglaló közlemény DR. MÁRTON KRISZTINA*, DR. BALÁZS PÉTER***, DR. BÁNÓCZY JOLÁN**, DR. KIVOVICS PÉTER* Annak ellenére, hogy világviszonylatban is rendkívüli fejlődést jeleznek a népegészségügyi mutatók, a szájbetegségek manapság is fontos népegészségügyi problémát jelentenek. Számos epidemiológiai tanulmány igazolta a szociális, a magatartási és a környezeti faktorok jelentőségét a szájüregi egészség megőrzésében illetve annak helyreállításában. A fogászati népegészségügy a szájbetegségek társadalmilag szervezett megelőzésével, az orális egészség fenntartásának és az ezzel összefüggő életminőség javításának a kutatásával és módszereivel foglalkozó tevékenységek összessége. A szerzők célja ismertetni az általános és a fogászati népegészségügy nemzetközi és hazai történelmi fázisait, a fogászati népegészségügy nemzetközi szervezeti keretein belül felállított célkitűzéseit, valamint ezek tükrében beszámolni Magyarország jelenlegi népegészségügyi állapotának fogorvosi vonatkozásairól, az ezzel kapcsolatos tennivalókról. Ezek alapján a szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy hazánk a cariológiai mutatók, valamint a parodontális paraméterek tekintetében az európai viszonylatban a közepes, viszont a szájüregi daganatos betegségek arányában az elszomorító, első helyet foglalja el a WHO statisztikai adatai alapján. Kulcsszavak: fogászati népegészségügy, szociális faktorok, preventív szemlélet Bevezetés Annak ellenére, hogy világviszonylatban is rendkívüli fejlődést jeleznek a népegészségügyi mutatók, a szájbetegségek manapság is fontos népegészségügyi problémát jelentenek. A különböző szájbetegségek aránya és súlyossága területileg változatos eloszlást mutat. Számos epidemiológiai tanulmány igazolta a szociális, a magatartási és a környezeti faktorok jelentőségét a szájüregi egészség megőrzésében illetve annak helyreállításában. Bizonyított, hogy a szegényes életkörülmények, az egészségtelen életmód és a preventív ellátáshoz való nehézkes hozzáférés komoly rizikót jelentenek ebben a tekintetben [5]. Mind a cariológiai problémák, mind a szájüregi rák, a szisztémás betegségek orális manifesztációi, az oro-dentalis trauma, valamint a craniofacialis rendellenességek komolyan befolyásolják az egyén életminőségét akár a táplálkozási, akár az esztétikai, akár a beszédképzési, a pszichés vagy a szisztémás következményeket vesszük is figyelembe. A szerzők célja ismertetni a magyar népesség jelenlegi népegészségügyi állapotának fogorvosi vonatkozásait a különböző faktorok tükrében. Az egészség és a népegészségügy fogalma Az egészség az egyén teljes fizikai, mentális és szociális jólétét jelenti, amely azonban nem azonosítható a betegség vagy fogyatékosság hiányával (WHO 1946. [21]). A népegészségügy a betegségek társadalmilag szervezett megelőzésének, az egészség fenntartásának és az élet meghosszabbításának a kutatásával és módszereivel foglalkozó tevékenységek összessége [1]. A fogászati népegészségügy a szájbetegségek társadalmilag szervezett megelőzésével, az orális egészség fenntartásának és az ezzel összefüggő életminőség javításának a kutatásával és módszereivel foglalkozik [7]. A népegészségügy története Európában és Észak-Amerikában Első fázis (1840-1900) Ez az időszak a gyors iparosodás és városiasodás időszaka, amely rövid időn belül az ipari munkásság túlnépesedéséhez, szegényes berendezkedéshez és a szegény lakosság reménytelen életkörülményeihez Érkezett: 2008. szeptember 24. Elfogadva. 2009. március 13.
