Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)
2009-02-01 / 1. szám
4 FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 1. sz. 2009. Felnőttek esetében Csorba [10] a 21-30 év közti férfiakon találta igen magasnak a fogtörések arányát. Péter és Tóth P [30] a gyermekkorban mérték fel az állcsontok és fogak sérülésének gyakoriságát. Megállapították, hogy gyermekkorban gyakoribbak a csak dentális sérülések, mivel az állcsontok rugalmasabb szerkezetűek, a periosteum vastagabb, így csak kb. 1: 8 az arány a felnőttkori állcsontsérülésekkel összehasonlítva. A 90-es években a Budapesti Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikán felmérték a gyermekkori fogbaleseti sérüléseket 10 év ambuláns beteganyagán. Megállapították, hogy az előfordulási gyakoriságban a felső középső maradó metszőket a felső oldalsó metszők követik, s a koronasérüléseket vizsgálva a középső harmad a legérintettebb. A sérülések létrejöttében a játékok és sporttevékenységek játszották a legnagyobb szerepet [15]. Regisztrálták a tejfogsérülések előfordulási gyakoriságát is. Megfigyelésük szerint, a legtöbb páciens 2 és 3 éves kor közötti volt, s leggyakrabban parciális luxáció fordult elő. Az esetek több mint felében két fog volt érintett, elsősorban a középső tejmetszők. A fiúk és lányok arányát 3:2-nek találták [17]. Luxatio dentis A különböző típusú luxációk ellátása nagy kihívást jelent a gyermekfogorvosok számára. 1958-ban Bruszt [5] négy felső metszőfog infúziójáról számolt be. 10 és fél hónap után a fogak minden beavatkozás nélkül occlusióba illeszkedtek. A pulpa egy fog kivételével életben maradt. A szerző 10 évig figyelemmel kísérte az esetet. A pulpa minden esetben idővel elhalt, és a gyökérkezelés ellenére is rezorpció mutatkozott. A szerző mégis jelentősnek tartja az eredményt, mert meghosszabbodott a fogak élettartama [6]. Cholnoky és Pongrácz [7] bal felső nagymetsző viszszaültetése után 2 évvel a gyökércsúcson a rezorpció jeleit találták. Ennek ellenére helyfenntartás szempontjából fontosnak tartják a szerzők a beavatkozást. Pongrácz [31] a későbbiekben 13 traumásan sérült fog replantációjának sikerességét taglalja. A sikertelenségek ellenére a beavatkozást az orvos kötelességének tartja. 1971-ben megállapították, hogy a traumát követően kialakuló rezorpció, illetve a fog megtarthatósága nagymértékben függ a foramen apicale fejlődésének állapotától és a fog sérülését követő 24, illetve 48 órán belüli megfelelő ellátásától (gyógykötés, rögzítés) [9]. 1976-ban beszámoltak a részlegesen és totálisan luxálódott fogak repozíció utáni eredményes kezeléséről önkötő akrilát sín alkalmazásával. A szerző megállapította, hogy gyökérfraktúráknál is a sínezés a megfelelő terápia [11]. Előrelépést jelentett a sérült felső metszőfogak ellátásában a jó esztétikai hatású „Scutan”-korona alkalmazása a fogak rögzítésére. Emellett ideiglenes védőkötésként is felhasználható [19]. Az 1980-as években a „direct bonding” technika megjelenése forradalmasította a baleset során luxálódottt fogak sínezését. A sínezés előnyei: esztétikusabb, mint az önkötő akrilát vagy a gyűrűk. A felhelyezett Nitinol vagy sodort drótívvel szinte fiziológiás elmozdító erővel a luxált fogakat az ív hatására lassan és fájdalommentesen mozdíthatjuk és rögzíthetjük [12], A módszer a mindennapi gyakorlatok részévé vált. 1991-ben traumásan sérült, meglazult vagy visszaültetett maradó fogak drót és kompozit anyag segítségével, adhezív technikával rögzített sínezési módszerről más szerzők is beszámoltak [37], A 2000-es években újabb előrelépést jelentett a szálerősítésű kompozitok sínezéshez való felhasználása. Bár a közlemények fogágybetegek esetében mutatják be a szálerősítésű kompozitok alkalmazását - amelyek nemcsak a mozgatható fogak rögzítésében játszanak szerepet, hanem a fogak pótlását illetve fogszabályozást követő retenciós kezelést is lehetővé teszik -, a luxációs sérülések ellátására is alkalmasak [42, 43]. Fractura radicis dentis A gyökérfraktúrák ellátása a traumás sérüléseken belül a legnehezebb feladatok egyike. Lőrinczy és Czukor [25] 18 vizsgált esetéből, a sérüléstől számított 2-4 év eltelte után, 16 esetben a fog súlyos gyökér-rezorpciója miatt a fogak eltávolításra kerültek. Sajnos a gyökérfraktúrák kezelésében nagy sikerre ma sem számíthatunk. A szerzők véleménye szerint, szükséges a sérült fog rögzítése olyan esetekben is, amikor a frakturát a rtg alapján nem tudják diagnosztizálni, de a fog enyhén mozgatható. Fractura coronae dentis A traumás sérüléseken belül, a legjobb terápiás lehetőségek a koronafrakturák esetében vannak. Beszámoltak arról, hogy a ’80-as években új Estilux® UV módszerrel végzett sérült maradó metszőfogak restaurációja a gyermekkorban is az egyik legalkalmasabb megoldás [20, 29]. Bodoki és Domokos [4] felhívták a figyelmet arra, hogy trauma következtében kisgyermekkorban az elvesztett fogak pótlásánál az esztétikum mellett a rágófunkció helyreállítására és esetleg fogszabályozási kezelésre is szükség van. Kivehető pótlások esetén javasolt a rendszeres negyedévenként ellenőrzés, és szükség esetén a pótlás cseréje. Tejfogbaleset következménye 1987-ben ismertették a tejfog-intrúzió következtében létrejövő maradófog fejlődési rendellenességeit (belső
