Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)

2009-06-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 3. sz. 2009. 103-109. Debreceni Egyetem OEC, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Tanszék*, Restauratív Fogászati Tanszék**, Debrecen Az orális lichen planus: bizonyosságok és kétségek Irodalmi áttekintés DR. TAR ILDIKÓ*, DR. MÁRTON ILDIKÓ** Az orális lichen planus (OLP) a lichen szájnyálkahártyán megjelenő formája, mely betegség diagnosztizálása nem köny­­nyű feladat. A diagnózis felállításának nehézségét az okozza, hogy az OLP-nek ez ideig sem klinikai, sem szövettani szinten nincsenek egységesen elfogadott szakmai kritériumai. Az OLP etiopatogenezise a mai napig sem tisztázott. Az eddigi vizsgálatok elsősorban a betegségnek a lokális faktoroktól, köztük a rossz szájhigénétől, a rossz fogazati álla­pottól és a dohányzástól való viszonylagos függetlenségére sikerült rávilágítaniuk. A lokális faktorokkal történő össze­függés tanulmányozásán kívül a szisztémás, krónikus lefolyású betegség, köztük a diabetes és a HCV eredetű májbe­tegség, valamint az OLP együttes fennállásának eltérő populációkban való vizsgálata történt meg, amelyek ellentétes következtetések levonásához vezettek. A patológiai besorolás nehézségét az általánosan elfogadott diagnosztikus (kli­nikai, hisztológiai) kritériumok hiánya okozza. Az elváltozás hovatartozását azért is nehéz megállapítani, mert egyes szerzők prekancerózus léziónak, míg mások prekancerózus állapotnak tartják a betegséget. Hasonlóan számos ellent­mondással terhelt az etiológiai faktorok vizsgálatának kérdése, mivel a lichent kiváltó, illetve azt súlyosbító, valamint a malignizációt kiváltó faktorok nagy valószínűséggel nem azonosak. Ezzel az összefoglalással áttekintést szeret­nének nyújtani a szerzők a betegséggel kapcsolatos kérdésekről, és ismertetni szeretnék a lehetséges válaszokat is. Kulcsszavak: OLP, etiológia, patogenezis, szövettan, malignizáció Bevezetés A lichen planus krónikus lefolyású, nem fertőző muko­­kután betegség, amely elsősorban a középkorú nők megbetegedése, hétszer gyakoribb nőkben, mint fér­fiakban. Előfordulásának gyakorisága a különböző po­pulációkban 0,3-2%-ra tehető [3, 10], Az orális lichen planus (OLP) a lichen szájnyálkahártyán megjelenő formája, mely betegség diagnosztizálása nem köny­­nyű feladat. A diagnózis felállításának nehézséget az okozza, hogy az OLP-nek ez ideig sem klinikai, sem szövettani szinten nincsenek egységesen elfogadott szakmai kritériumai [37], A klinikai diagnosztika terén további nehézséget okoz az orális lichenoid lézió (OLL) megkülönböztetése az OLP-től [41], amely kórforma klinikai megjelenésében alig mutat eltérést az OLL-től, és szövettani jellemzői is részlegesen teljesítik az OLP esetében megfogalmazott kritériumokat [36]. A klinikai megjelenés tekintetében a lézió lehet szimmetrikus vagy aszimmetrikus megjelenésű. A szövettani diag­nózis felállításának tekintetében az elváltozást felépí­tő elemek, az egyes léziókban való eltérő előfordulása nehezíti meg a diagnosztikai kritériumok egységessé tételét. Az OLP etiopatogenezise a mai napig sem tisztá-Érkezett: 2009. március 24. Elfogadva: 2009. május 6. zott. Számos szerző abból a tényből kiindulva, hogy a kórforma előszeretettel fordul elő a szisztémás auto­immun megbetegedésekkel, autoimmun eredetű elvál­tozásnak tartja [51, 78]. Ennek a feltételezésnek azon­ban ellentmond, hogy eddig még nem sikerült olyan autoantitestet találni, ami az összes OLP szövettani mintában jelen lenne. Egyes szerzők még azt is lehet­ségesnek tartják, hogy az egyes OLP altípusok nem egységes etiológiai hátterűek, így patogenezisükben hasonló és eltérő faktorok is szerepet játszhatnak [42]. A betegség prediszponáló faktorai esetében, a kontakt­allergiás reakció kivételével, ok-okozati összefüggés keresése helyett, csak az együttes jelenlétet, vagy en­nek hiányát próbálták igazolni. Az eddigi kutatások esetében nagyon jelentős hiányként említhető, hogy a szóba jöhető rizikófaktorok eliminálásával egybekö­tött prospektiv vizsgálatok elvégzésére még egyetlen szerző sem vállalkozott. Az eddigi vizsgálatok elsősor­ban a betegségnek a lokális faktoroktól, köztük a rossz szájhigiénétől, a rossz fogazati állapottól és a dohány­zástól való viszonylagos függetlenségre sikerült rávi­lágítaniuk [38, 61]. A lokális faktorokkal történő össze­függés tanulmányozásán kívül a szisztémás, krónikus lefolyású betegség, köztük a diabetes és a HCV erede­tű májbetegség és az OLP együttes fennállásának el­

Next

/
Oldalképek
Tartalom