Fogorvosi szemle, 2009 (102. évfolyam, 1-6. szám)
2009-06-01 / 3. szám
102 FOGORVOSI SZEMLE ■ 102. évf. 3. sz. 2009. rosító hatásának vizsgálata, 1984; Kőhalmi T, Gorzó I, Mari A, Nagy K: Különböző tömőanyagok széli záródásának in vitro összehasonlítása l-ll. 1999; Székely M, Bocskay I: Kompozittömések széli záródásának pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálata, 1999; Kőhalmi T, Gorzó I, Rácz B, Mari A, Boda K, Mihalik E: Különböző esztétikus tömőanyagok széli záródásának változása hőkezelés hatására, 1999]. Az amalgámot használó és védelmező csoport véleményét erősítette és a vitát vélhetőleg egyszer és mindenkorra lezárta a WHO által 1998-ban kiadott állásfoglalás, melynek magyar nyelvű fordítása a Szemlében is megjelent. Az ún. szférikus amalgámokkal végzett kísérletek a kérdést tovább tisztázták [J. Ludek, M. Mieres, Gáspár J: A fogászati amalgám gyártástechnológiájának hatása az amalgámtömés korrózióállóságára és a higany kibocsátásának sebességére, 1999]. A kompozitok mellett kémiailag más összetételű tömőanyagok is megjelentek, ezek közül figyelmet érdemelt a karboxilát-, majd a glas-ionomer cement [Nényei J: A karboxilat-cement tulajdonságairól, 1980; Ferber F, Tanács A: A glass-ionomer cement mint fogászati tömőanyag, 1990], Az implantológiában is hasonló fejlődésnek lehetünk tanúi. A korábban fémötvözetekből (platina-arany, tantál, kobalt-króm) illetve műanyagból (PMMA) készített implatátumokat felváltották a „biokerámia” nevű 99,5% Al-oxid- és maximum 0,1% Si-oxid-tartalmú gyártmányok [Lovas J, Somogyvári K: Alloplasztikai állatkísérletek új, porózus kerámiai anyaggal, 1977; Vajdovich I, Kacsalova L: A biokerámia, mint az oralis enosseális implantátum anyaga, 1985; Vajdovich I, Fazekas A, Divinyi T: A DIAKOR aluminium-oxid biokerámia oralis enosszeális implantációjának elvi és gyakorlati kérdései, 1989]. A termék az igen kedvező biológiai paraméterei, de a nem kielégítő mechanikai tulajdonságai miatt nem őrizte meg vezető szerepét, helyette újra egy fém, a titán illetve annak oxidja került az érdeklődés középpontjába. Ezen fém számos vizsgálatban bizonyította, hogy mind mechanikai, mind biológiai szempontból a legmegfelelőbb az implantológia számára. Az implantológia mellett a protetika is nagy reményeket táplált a titánnal kapcsolatosan, különösen a fémallergiás betegek számának növekedését tekintve. A fém illetve fémkerámiái eljárásoknál használt, olcsó és jól feldolgozható nikkel-króm ötvözetek - valószínűsíthetően az ékszeripar nem eléggé meggondolt üzletpolitikája miatt - a lakosság egyre nagyobb részénél váltottak ki allergiás reakciókat. Ennek kiküszöbölésére kézenfekvő lenne nemesfém-tartalmú ötvözeteket (arany-platina, ezüst-palladium) alkalmazni, de ezek ára meglehetősen magas [Hegedűs Cs, Lampé I, Vitályos G, Daróczi L, Beke D: A titán és alkalmazhatóságának sajátosságai fémallergiás betegek fogpótlásának készítésénél, 2004], A különleges (argon védőgázos) berendezést igénylő titán öntvények esztétikus leplezésénél azonban a fém/kerámia határfelületen számos olyan hátrányos folyamat zajlik le (á-case réteg kialakulása), melyek a fogpótlás tartósságát befolyásolják [K. Eichner: A fémkerámia-eljárásban jelentkező hibák metodikai és szisztémás okai, 2000]. A protetika ekkor az ún. fémmentes megoldások felé fordult. A lehetőséget a korábbról ismert kerámiák mellett a zirkon illetve annak oxidja szolgáltatta. Az új anyag új technológiát is hozott magával, a CAD/ CAM eljárást. A technológia elterjedését azonban az igen nagy költségek lassítják [Szentpétery A: Dinamikus rágófelszín-kialakítás CAD/CAM módszerekkel l-ll, 1999], Összefoglalva elmondható, hogy noha a többi tudományterülethez viszonyítva kis számban jelentek meg anyagtani közlemények (ez talán nem meglepő, mert noha a fogászat ezen ága a nemzetközi tudományos életben jelentős szerepet vívott ki magának - önálló szaklapok, konferenciák, jelentős irodalom - magyar nyelven még egy tankönyv sem kerekedett ki belőle), ezek hűen tükrözik a fejlődést, az egyes korokban felhasznált anyagok térnyerését, indikációs területeit és feldolgozásuk módjait. Irodalom Az anyagtannal foglalkozó közlemények jegyzéke és rövid tartalma a szerzőnél. Dr. Kóbor A: Dental material related publications in Fogorvosi Szemle since its presence Among the publications of the hundred years old Fogorvosi Szemle there are only a few deal with materials of science in dentistry in proportion to the other fields. Even this small numbers of articles we can monitor the advance and changing the dental materials and technologies. Key words: dental materials, metals, ceramics, resins, prosthetic dentistry, materials of conservative dentistry, implantology
