Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-06-01 / 3. szám
85 FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 3. sz. 2008. Ezek közül elsőként említendő a Nedelkó elnökségével és Árkövy titkári feladatkörével 1878-ban megalakult Budapesti Fogorvosok Egyesülete, melynek alapszabályában a tagok tudományos képzése és továbbképzése már jelentős szerepet kapott. Szervezett formában történő megvalósítására azonban még nem volt mód. Az egyesület tevékenységének kiemelkedő jelentőségű eredménye volt viszont az 1896-ban megrendezett első országos fogorvos-kongresszus. A budapesti egylet megalakulását követően nem sokkal létrehozták az Országos Magyar Fogorvosi Egyesületet [9]. A kezdetben kis számú magyar fogorvosok továbbképzését szolgálta az idegen nyelvű irodalom is, mely közül a német nyelvű volt számottevő. Az első magyar nyelvű szaklapot Odontoszkóp címmel Iszlai József magántanár adta ki, megjelenésének éve: 1892. 4.kép. Stomatológiai Klinika A lap összesen négy évfolyamot élt meg, és nem keltett nagy érdeklődést. Iszlai tudományos továbbképző egyesületet is alapított, Fogtani Társulat néven. 1896- ban új lap indult, a Bauer Samu szerkesztette Magyar Fogászati Szemle. A lap a Budapesti Fogorvos Egylet hivatalos lapjaként jelent meg, és 1901-ig került kiadásra. 1897-ben az Orvosegyesület Stomatológiai Szakosztályából alakult meg a Stomatológusok (Fogorvosok) Országos Egyesülete [10], mely előadásaival, kongresszusaival az akkor már gyarapodó számú fogorvosi szakma továbbképzését szolgálta. 1902 januárjában az egyesület Stomatológiai Közlöny néven új tudományos folyóirat kiadását kezdte meg. Főszerkesztője Salamon Henrik és Madzsar József lett. Az egyes társaságok és vezetőik közti ellentétek feloldására a korábbi egyesületeket egyesítve alakult meg 1905 novemberében a Magyar Fogorvosok Egyesülete (MFE), melynek első elnöke Antal János lett. Az egyesület a korábbiakhoz hasonlóan, a továbbképzést szolgálandó saját lap megjelentetését is kezdeményezte, s azt előbb 1906-tól Magyar Fogorvosok Lapja, majd 1908-tól Fogorvosi Szemle (5. kép) néven adta ki. Első szerkesztője Körmöczi Zoltán volt. A fogorvosok tudományos továbbképzésének írott eszközei között 100 éve ez a lap a legjelentősebb. Az MFE 1919-ben létrehozta Oktatási Bizottságát, melynek fő feladatai között a szakképzés mellett a speciális és továbbképző tanfolyamok szervezése és lebonyolítása is szerepelt. A magyar stomatológusok szakmai elismerését jelentette az Association Stomatologique International I. Nemzetközi Kongresszusának Budapesten történt megrendezése is 1931-ben. Miután a Magyar Fogorvosok Országos Egyesületének kezdeményezésére előbb 1924-ben, majd azt követően 1936-ben rendeletileg szabályozták a szakorvosképzés feltételeit, a szakma az addig viszonylag szervezetlen - az elenyésző számú egyetemi klinikai kurzusokon túl a részben nem akkreditált magántanfo-I. évfolyam._______________1908._____________Deczember hó. A MAGYAR FOGORVOSOK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. — szerkesztő Dr. KÖRMÖCZI ZOLTÁN. ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAK : Dr. Rothman Ármin egyet. m. tanár. Dr. Rudas Gerő egyet. m. tanár (Kolozsvár.) Dr. Vájná Vilmos egyet. rn. tanár. Dr. Bányai Sándor, Dr. Bauer Samu, Dr. Berger Ferencz, Dr. Fried Samu, Dr. Landgraf Lőrincz, □ Dr. Propper Miksa és Dr. Radnai Sándor. □ KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS . A MAGYAR FOGORVOSOK EGYESÜLETE. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : BUDAPEST, Vili., JÓZSEF-KÖRUT 31/b. I. EMELET. — Megjelenik évenként négyszer. — Tagsági dij évi 6 korona, melynek Í71 Előfizetési dij nem tagok részére O fejében a lap is díjtalanul jár. □ ÜJ □ □ évi 4 korona. Q □ BUDAPEST 1908. ELEK-NYOMDA, IV., PAPNÖVELDE-UTCZA 8. 5. kép: Fogorvosi Szemle 1908 lyamokon, részben a folyóiratokban közölt cikkre épülő - továbbképzés kérdése felé fordult. A fogászati továbbképzés szervezett formában 1930-ban indult meg A közlemény alapját képező előadás 2007 szeptemberében Sopronban, az Orsós Sándor Emléktársaság továbbképző előadásán hangzott el.
