Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-04-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 2. sz. 2008. 49-57. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum, Általános Orvostudományi Kar, Fogászati és Szájsebészeti Klinika, Pécs* Martin Luther Egyetem, Halle-Wittenberg, Fogpótlástani Klinika** Protetikai terápiás lehetőségek életminőségre gyakorolt hatása Dr. Kende Dóra*, Dr. Szabó Gyula*, Dr. Marada Gyula*, Dr. Szentpétery András** Az Oral Health Impact Profile (OHIP) olyan kérdőíves módszer, melynek segítségével a megadott válaszok pontszámait összegezve megkapjuk a kérdőívet kitöltő egyén orális életminőségét jellemző értéket. A szerzők célja az volt, hogy felmérjék az életminőség változását és ennek mértékét különböző fogpótlástípusokkal kezelt betegcsoportokban. A vizsgálat eszköze az OHIP-H53 kérdőív volt. 63 beteget vontak be a vizsgálatba. A kérdőív kitöltésére három alkalommal került sor: a fogpótlás előtt (T0), azt követően 1 hónappal (T1) majd 6-12 hónap múlva (T2). Az életminőség értékelése az összesített OHIP-H pontokkal történt. Vizsgálták az OHIP értékek csökkenését, ami életminőség-javulást jelentett. Lineáris regressziós modellt alkalmaztak annak eldöntésére, hogy melyik fogpótlástípus milyen mértékben befolyásolja a szájegészséggel kapcsolatos életminőséget. Az OHIP értékek a minta egészében és az egyes csoportokban is szignifikáns eltérést mutattak. T1 időpontra a betegek 76%-ának, T2 időpontra 90%-nak csökkentek az OHIP értékei. A fix pótlással kezelt betegek életminősége javult a legnagyobb mértékben, míg a részleges kivehető pótlással ellátott pácienseké a legkevésbé. Az életminőség javításának hatékony eszköze a foghiányos állapot kezelése fogpótlás készítésével, de típusonkénti különbségek is elkülöníthetők. Részleges foghiányos állapotban a kivehető fogpótlások feleltek meg legkevésbé az elvárásoknak. Az OHIP-H 53 segíthet a kezeléstervezésben, mert a klinikai feltételek figyelembevételén túl lehetőséget ad olyan terápiás protokoll kidolgozására, amely életminőség javuláshoz vezet. Kulcsszavak: szájegészséggel kapcsolatos életminőség, OHIP, fogpótlástan, fix és kivehető fogpótlások Bevezetés A fogpótlás mai célja nem elsősorban a 28 fogas rehabilitáció, hanem a szájüreg teljes egészségi állapotának helyreállítása, valamint ezen keresztül az életminőség javítása. Az általános életminőség fogalmán belül használatos a szájegészséggel kapcsolatos életminőség fogalma (Oral Health Related Quality of Life - OHRQoL), amely a szájbetegségek olyan lényeges következményeivel foglakozik, mint a fájdalom, funkcionális korlátozottság vagy a különböző pszichológiai és szociális hatások [14], Ahogy az egészségügyi ellátás fejlődik, és költségei szélsőségesen emelkednek, egyre inkább megnő az igény olyan mérésekre, melyek segítségével követhető, hogyan élik meg a betegek a szájegészséggel kapcsolatos változásokat, konkrétan a terápia hatékonyságát. Az ennek felmérésére szolgáló egészség-indikátorok fejlesztése felgyorsult a nyolcvanas évektől [12, 15, 25]. A legjobban használhatónak olyan kérdőívek bizonyultak, melyek a fogászati élmények alapján rangsorolt problémákat kérdéscsoportokban fogalmazzák meg. Világszerte elterjedt a Szájegészség Hatás Profil (Oral Health Impact Profile, OHIP) kérdőív [17, 36], Az eredeti angol nyelvű változat (OHIP-E) 1994-ben került kifejlesztésre. A fogalmi alapot a Locker-féle szájegészségi állapotra vonatkozó modell biztosította, mely alapján meghatározásra kerültek a szájegészségi állapotot, illetve a szájegészséggel kapcsolatos életminőséget jellemző fogalomcsoportok (dimenziók). A kérdőív kifejlesztése során úgynevezett nyitott végű kérdések segítségével, amelyekre a válaszadó saját szavaival válaszol, megkérték a vizsgálatban résztvevő betegeket, hogy írják le, milyen tapasztalatokkal rendelkeznek fogászati problémákkal kapcsolatban (pl. rontja a megjelenésemet az adott fogászati probléma). így a kérdőív nem szakértők által meghatározott fogalomköröket vizsgál, hanem a betegek által megfogalmazott kérdéskörökre keresi a választ. Ez számos hasonló eszközzel szemben a kérdőív egyik fő előnyének tekinthető. A kérdéseket 7 dimenzióba sorolva vizsgálja az eszköz, a Locker-modellt alapul véve: funkcionális korlátozottság, fizikai kényelmetlenség, pszichológiai problémák, fizikai korlátozottság, pszichológiai korlátozottság, szociális korlátozottság, fogyatékosság. Érkezett: 2007. június 18. Elfogadva: 2008. január 29.
