Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)

2008-04-01 / 2. szám

46 FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 2. sz. 2008. kánsan jobban záró gyökértöméseket tudtak készíteni a kontroll csoporthoz viszonyítva. Egy másik érdekes megoldás lehet Lussi és mtsai [23, 24, 25, 26] által ki­dolgozott műszeres megmunkálást nélkülöző gyökér­­csatorna-tisztító módszer (Non Instrumentation Tech­nique). A gyökércsatorna rendszert hermetikusan csat­lakoztatják egy tartályhoz, melyben nátrium-hypoklorit átmosó folyadék van. Ezt a folyadékot váltakozó nyo­mással pumpálják a gyökércsatornába. A dezinficiens feloldja a pulpamaradványokat és fertőtleníti a gyökér­csatorna falát. Ez a módszer a gyakorlat számára még nem elérhető, de az eddigi vizsgálatok eredményei szerint igen ígéretes módszernek mutatkozik [1,24, 25], A gyökércsatorna megmunkálásáról szerzett újabb eredmények alapján megállapítható, hogy a gyökértö­mő anyag és a gyökércsatorna fala közt létrejöhető tö­kéletes zárás érdekében az alkalmazott tágítási techni­kák mellett elkerülhetetlen a speciális kémiai anyagok (dezinficiensek, kelátképző anyagok, smearlayer oldok stb.) alkalmazása, amely valószínű, hogy az endodon­­tiai kezelések sikerességét jelentősen fogja javítani. Az utóbbi száz évben jelentősen fejlődött a gyökér­­csatorna-megmunkálás technikája, de a sikerességi arány (83%) nem nőtt [14], A hagyományos kémiai fer­tőtlenítő szerek sem nyújtanak kellő segítséget a gyö­kércsatorna kívánt dezinficiálása tekintetében. Nap­jainkban újabb típusú dezinficiensek és azok aktiválá­sát szolgáló beavatkozások kerültek az endodonciai vizsgálatok középpontjába. Talán ezek az anyagok és technikák jelenthetik a 21. századi endodoncia áttöré­sét a sikerességi arány tekintetében. ECA, MTAD, ult­rahang, ózon, lézer, néhány olyan anyag, ami eddig ismeretlen volt, vagy nem a gyökércsatornában alkal­mazott módszernek-eszköznek, illetve anyagnak tekin­tettünk. Az elektrokémiailag aktivált víz (ECA) orosz tudósok felfedezése [22], amely vezetékes víz és sóoldat alkal­mazásával egy átáramlásos elven alapuló elektroliti­­kus modul segítségével hozható létre. Japánban „új­rafelfedezték” elektrolizált semleges víz illetve oxidativ potenciálú víz néven [17], Olcsón elkészíthető, és két napig aktív. Hatékonyan eliminálja a biofilmet, smear layer és törmelékeltávolító hatása jobb, mint a natrium­­hypokloritnak. Biocidális elemek (hidrogén-peroxid, ózon) szintén megtalálhatók benne, melyek oxidációs­redukciós potenciálja révén erősen antimikrobiális ha­tásúak. Az utóbbi években új termék jelent meg a szakmai gyakorlatban, melynek elnevezése az alkalmazott anya­gok rövidítése. Az MTAD (Mixture) a Tetracyclinnek (600 mg) egy smear layer oldó savnak, a citromsavnak (Acid) és egy, a hatóanyagok fokozott penetrációját elő­segítő Detergensnek (Tween 80) a keverékét jelenti. Az MTAD szövet- és dentinoldó hatása hasonló az EDTA-éhoz. Akár 200-szoros hígításban is hatásos dezinficiens, ellentétben a NaOCI 5,25%-os oldatával (max. 32-szeres hígításban hatékony). Kevésbé cito­­toxikus, mint a hagyományos átöblítő szerek, nagyon jó smear layer oldó képességű, és nem roncsolja a fog fizikai szerkezetét [36]. Az ultrahang régóta alkalmazott módszer a fogásza­ti gyakorlatban. Az ultrahangos frekvencián tovaterje­dő (propagálódó) energia alkalmas az endodonciában a gyökércsatorna mechanikus megmunkálására, de kavitációs és akusztikus mikrohullámképző tulajdonsá­ga folytán hatásosabbá teheti a hagyományos átmosó folyadékok dezinficiáló hatását is. Amennyiben a meg­munkáló műszer szabadon oszcillál a gyökércsatorná­ban, a dezinficiensek olyan helyekre is bejutnak, aho­va a műszer nem tudott [10]. Az ózon (03) is hatékony oxidativ eszköz az anae­rob dominanciával fertőzött gyökércsatornában [5], Nemcsak az endodonciában használatos, hanem íny­­gyulladások, sikertelen implantológiai esetek, gyökéri karieszek esetén is - csak a főbb alkalmazási terüle­teiket említve. A különböző típusú lézerek is széleskörűen haszná­latosak a fogászatban. Az endodonciában főleg két tí­pusuk terjedt el. Az Nd:YAG és az Er:YAG lézerek. Ef­fektiven fertőtlenítenek és eltávolítják a smear layert. Tiszta, nyitott dentintubulusok láthatóak alkalmazásuk után a gyökércsatorna falán [21]. Összefoglalás A gyökérkezelés sikerességét jelentősen befolyásolhat­ja a gyökércsatorna alakjának ideális megformázása és lehetőség szerinti tökéletes fertőtlenítése. A gyökér­csatorna megmunkálása során műszereink egyrészt eltávolítják a fertőzött dentint a gyökércsatorna faláról, ami a gyökértömés sikerességét illetően nagyon fon­tos tényező, másrészt viszont az aszimmetrikus pre­parálás által bizonyos területeken meggyengíthetik a gyökeret. A görbe gyökércsatornákban a kontakt fel­színeken történik megmunkálás, más területeken nem. Egyes kísérletek azt mutatják [39, 43], hogy bár­milyen változatos megmunkálási technikát alkalmaz­va és bármilyen flexibilis műszert használva sem nő lényegesen a gyökérkezelés sikerességi aránya, te­hát célszerűbb lenne olyan módszerekre fókuszálni, ami eljuttatja hagyományos dezinficienseinket az ed­dig nem érintett gyökércsatornafal területekre. Néhány újabban kipróbált átmosó folyadék esetleg hatéko­nyabb csírátlanítást eredményezhet, vagy smear layer oldó képessége hatékonyabb lehet, mint elődeinek? Az energia-propagáció más lehetőségei (lézer, ultra­hang) segíthetik-e effektiven a fertőtlenítést a gyökér­csatornában? Olyan kérdések, melyekre a jövő endo­donciai kutatásai adhatják meg a választ. Irodalom 1. Ardila CN, Wu MK, Wesselink PR: Percentage of filled canal area in mandibular molars after conventional root-canal instrumentation and after a noninstrumentation technique (NITJ. Int Endod J 2003; 36: 591-598.

Next

/
Oldalképek
Tartalom