Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-04-01 / 2. szám
45 FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 2. sz. 2008. kenthetik a hermetikus gyökértömés készítésének esélyét. A legtöbb gyökércsatorna valamilyen mértékben görbült [2, 11, 32, 34], A gyakorlat számára levonható legfőbb következtetés az, hogy a megmunkálás során minden gyökércsatornát potenciálisan görbének kell tekinteni. A gyökércsatorna konfiguráció megítélése a gyakorlatban csak a röntgenfelvételek alapján történik, ami egy háromdimenziós forma kétdimenziós leképezése a gyökértömést készítő fogorvos számára. A „tiszta” gyökércsatorna-felszínt elérni igyekvő próbálkozások A gyökércsatornák szövevényes volta alapján a napjainkban rendelkezésre álló gyökércsatorna-tágítási technikák alkalmazása esetén aszimmetriás preparálás kialakulására kell számítani az esetek jelentős részében [2, 4, 29, 31,33, 45], Ez azt jelenti, hogy a meg nem munkált csatornafal-szakaszok felületén fertőző mikroorganizmusok maradhatnak, a megmunkált, vagy részben megmunkált csatornafal-szakaszokra pedig preparációs dentintörmelék (smear layer) rakódik, mely egyszerű átöblítéssel nem távolítható el. A koronában kialakított kavitások vizsgálata során nyert eredmények alapján ismert az a tény, hogy ez a preparációs dentintörmelék réteg nagyban rontja a szélizárást [9]. Mivel tudott, hogy a törmelék csak speciális kémiai anyagok alkalmazásával távolítható el, a Byström és mtsai [7] által megfogalmazott kemomechanikus megmunkálás koncepciója jelentős figyelmet keltett. A szerzők mikrobiológiai vizsgálataik elvégzését követően azt a megállapítást tették, hogy a gyökércsatornában jelenlévő flóra mintegy 50%-a távolítható el műszeres megmunkálással, míg a maradék 50%-ot csak kémiai dezinficiensek segítségével lehet csírátlanítani. Eredményeik hitelességét támasztják alá azok a vizsgálatok, amelyek a megmunkált csatornafal tisztításának eredményességét tanulmányozva azt a megállapítást tették, mely szerint a mechanikus megmunkálás után bármilyen hagyományos átmosó folyadékot alkalmazva a smear layer nem volt tökéletesen eltávolítható a teljes csatornafalról [21], A gyökércsatorna morfológiája sokkal bonyolultabb, mint amilyennek azt a röntgenképen látjuk. A delta apicale, a laterális csatornák, a pulpahidak és a gyakran előforduló kiöblösödések olyan tényezők, amelyeket még a relatíve nagy érzékenységű radiológiai detektáló szerkezetekkel sem lehet felismerni [45]. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ezek a képletek nem érhetők el a mechanikus megmunkáló eszközök számára, így a csatornának ezek a területei nem is tisztíthatóak mechanikus megmunkálással. A kör keresztmetszetű és rotációs mozgással működtetett eszközök az ovális csatornák falának jelentős részét nem tudják megmunkálni (2. ábra). Wu és mtsai [42] alsó metszők, alsó és felső kisőrlők és nagyőrlők gyökércsatornáinak keresztmetszeti képét vizsgálva megállapították, hogy az ovális csatornák 63%-ában az ovális hosszabbik átmérője (vesztibulo-orális átmérő) négyszer vagy akár többször nagyobb a kisebbik átmérőnél (mezio-disztális), ami speciális tágítást és következményként speciális gyökértömési technikát követel meg [43]. Ezért 2. ábra Ovális csatorna keresztmetszeti rajza szokványos preparálás (vonalazott terület) során megmaradt megmunkálatlan csatornarészlet (pöttyözött területek) és túlzott mértékű tágítás esetén (szaggatott vonal), mely magában foglalja a teljes gyökércsatorna területét. A nyilak az elvékonyitott fogfelszíneket mutatják Weiger és mtsai [39] nagyobb mértékű dentineltávolítást javasoltak ezeknek a csatornáknak a műszeres megmunkálása során. Szerintük az ideális az lenne, ha a rotáló műszerrel végzett megmunkálás által a foramen fiziológikum átmérőjétől 0,60 mm-rel nagyobb átmérőjű lenne a feltágított csatorna mérete. A gyakorlat számára megengedhetőnek tartják a felső nagyőrlő palatinális gyökere esetén a 0,40 mm-rel, a bukkális gyökerek esetén a 0,30 mm-rel vastagabbra tágított csatornaméretet. Újabb próbálkozások, melyek tisztább és ideálisabb formájú megmunkált gyökércsatornákat eredményeznek Számos megfigyelés szerint [4, 32, 40, 44] a túlzott mértékű tágítás gyakrabban vezet zipképződés kialakulásához, és gyakrabban fordul elő perforáció is. Ezen hibák elkerülése érdekében Caldero és mtsai [8] érdekes javaslatot tettek; szerintük nem kell megmunkálni a gyökércsatorna csécsi harmadát, ezzel szemben többször és hosszabb ideig kell alkalmazni gyökércsatorna-tisztító dezinficienseket, mint például a nátriumhipokloritot és az etilén-diamid-tetraecetsavat (EDTA-t). Az ilyen módon megmunkált fogak esetében szignifi
