Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-02-01 / 1. szám
21 FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 1. sz. 2008. melynek színváltozása a baktériumok megjelenésére utal. A bakteriális kontamináció quantitativ vizsgálata többféle módszerrel lehetséges. Ezek között szerepel a fluorimetriás módszer, amely esetében egy kórokozó, úgymint a Pseudomonas Fluorescens penetrációs mélységét, illetve penetrációs mennyiségét vizsgálták [40], Számos speciális vizsgálat alkalmazásával nemcsak a nagyméretű sejtfalmolekulák (endotoxinok, lipopoliszaharidok), hanem kis molekulák is analizálhatók. Ezek közül isotachoforézissel [51] elvégezhető a butírsav (bakteriális végtermék) nanomol koncentrációjú detektálása. A 0,5-1,0 pm, vagy ennél nagyobb átmérőjű résben a baktériumok szabadon penetrálhatnak. Mégsem tekinthetjük úgy, hogy az ennél kisebb méretű rés megakadályozná a kóros történéseket, mivel a baktériumok toxinjai, savi bomlástermékei szabadon áramolhatnak a kisebb átmérőjű résekben. A baktérium penetrációs vizsgálatoknál számos faktor, köztük az ionváltozások, a pH- és hőmérsékletváltozások, alkalmassá teszik az életképes mikrobákat arra, hogy alakjukat, számukat megváltoztatva, aktívan mozogjanak, duplikálódjanak és növekedjenek, amely történések nem feltétlenül azonosak az in vitro történésekkel, ezért bizonytalanná tehetik a kísérleti eredmények kiértékelését. A monokultúrával végzett vizsgálatok [3] nem lehetnek relevánsak a klinikai gyakorlatban, mivel az endodonciai kórformák kialakulásáért többnyire kevert flóra jelenléte tehető felelőssé. Wu és mtsai [64] Prevotella, Porphyromonas, Fusobacterium, Peptostreptococcus, Eubacterium és Streptococcus milleri keverékét alkalmazták vizsgálatukban, hogy ezen kórokozók szinergizmusát értékeljék. A tanulmányukban alkalmazott igen érzékeny anaerob specieszek életben tartását szolgáló beavatkozások technikai feltételeinek nehézsége, bonyolultsága megakadályozta értékelhető eredmények nyerését [4], Az endodonciai kezelések magas klinikai sikerességi aránya és a kísérletes baktérium penetrációs vizsgálatok eredményei között jelentős ellentmondás van. Ennek oka az lehet, hogy vagy a kísérletes körülmények eredményei nem valósak, vagy a baktérium penetrációnak nincs akkora jelentősége a klinikai sikeresség kérdésében [59]. A gyökérkezelt fogak hosszú távú sikeressége 74-92% között mozog [16]. Ez azt tételezné fel, hogy nem, vagy alig következhet be bakteriális penetráció a gyökértömés mentén. Ezzel szemben az in vitro baktériumpenetrációs vizsgálatok szinte valamennyiében a vizsgálat 19-21 napjára legalább a kísérleti minták 50%-ában bekövetkezett a kontamináció [4, 18, 59]. Ez a tény is mutatja, hogy az eddigi erőfeszítések ellenére egyelőre nem sikerült hitelesen modellálni az in vivo körülményeket. Radioizotópos vizsgálatok Napjainkban egyre növekvő számú fogászati kutatás alkalmazza a radioizotópokat kísérletes vizsgálatokra. A felhasznált izotópok között szerepeltek: 45Ca, 1311, 35S, 22Na, 32P, 86Rb, 14C [19]. Arról a tényről, hogy a kisebb izotóp molekulák mérete (40 nm) lényegesen kisebb, a kis festékrészecskék méreténél, azt a következtetést kellene levonnunk, hogy a radioizotópos vizsgálatok a festékpenetrációs vizsgálatoknál lényegesen érzékenyebb detektáló módszerek. Egy kísérlet során [60] a gyökértömések mentén penetráló izotópok jelenlétének kimutatására autoradiográfiás módszert alkalmaztak. Standardizált expozíciós idő és előhívás után tanulmányozták a radiográfiás felvételeket, így következtetve a mikroszivárgás mértékére. A felvételek kiértékelésének szubjektív volta szükségessé tette kvantitatív kiértékelő módszer alkalmazását. A kvantitatív kiértékelés folyadék szcintillációs spektrométer (Beckman, LS 6000 TA) [60] segítségével történt, amely az egységnyi idő alatti beütésszámot detektálja. Az autoradiográfiás rendszert alkalmazó kísérleti eredmények kiértékelése során figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a kapott eredményeket több tényező is befolyásolhatja, de a legkritikusabb az, hogy az érzékelő iránya gyakran nem merőleges a vizsgálni kívánt felszín, határfelület irányára, így vetülések jöhetnek létre. Tényezők, melyek befolyásolhatják a kísérleti eredmények kiértékelését: a) Az izotóp fajtája és koncentrációja: a nagy energiájú izotópok nagyobb szórást mutatnak a filmen, amely a valós szivárgásnál nagyobb értéket eredményezhet, így alacsonyabb energiájú izotópok alkalmazása javasolt. b) A sugárforrás és a film távolsága: a távolság növelésével nő a leképezett terület nagysága, de csökken a felbontása. c) Az expozíció ideje: minél hosszabb az expozíció ideje, annál nagyobb esély van arra, hogy a béta-részecskék véletlenszerű emissziója miatt megnő az ábrázolt találati terület. d) Kimosás: a metszetek lemosása során a vízben oldódó izotópok olyan helyekre is szóródhatnak, ahol előzőleg nem volt beáramlás. e) Olyan izotópok alkalmazása, köztük a 45Ca, melyeknek kémiai affinitásuk van a fog anyagához, vagy a tömőanyaghoz, szintén nem valós eredményeket produkálhatnak. További vizsgálati lehetőségként szolgálhat a reverz adszorpciós technika, amelynek során radioaktív izotópokat helyeznek a tömés előtt az üregbe, majd a fogakat betömik. A tömés elkészítését követően a fogat egy olyan oldatba helyezik, amely lehetővé teszi, hogy az idő előrehaladásával mérni lehessen a növekvő radioaktivitás mértékét. Ezen technika alkalmazása esetén ez idáig nem sikerült még tisztázni, hogy ez az izotópszivárgás a tömőanyag és a foganyag közti résen, vagy magán a foganyagon illetőleg tömőanyagon keresztül történik-e? Matloff és mtsai [38] vizsgálatuk során arra a következtetésre jutottak, hogy a nagyobb részecskeméret ellenére egy egyszerű metilén-kók festék jobb penetrációs eredményeket mutatott, mint a tesztelt izotópok. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy
