Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-02-01 / 1. szám
20 FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 1. sz. 2008. I. táblázat Endodonciai jelentőséggel bíró mikroorganizmusok összehasonlító méretei Proteus vulgaris 0,4-2,4 pm Porphyromonas 0,5-2,4 pm Peptostreptococcus 0,5-1,2 pm Propionibacterium 0,5-4 pm Eubacterium 0,6-20 pm Campylobacter 0,4-2,5 pm Streptococcus 0,5-1,2 pm Veilonella 0,3-0,5pm Prevotella változó Fusobacterium változó Holt [23] kerességének megítélése során a tanulmányok döntő többségében ellentmondásosak voltak a kritériumok. Napjainkban a fogorvostudományok terén is csak a bizonyítékokon alapuló eredmények fogadhatók el. Ilyen eredményeket szolgáltatott a Torontó-tanulmány [16], amely hasonló megállapításra jutott a gyökértömések sikeressége tekintetében, mint a Washington-tanulmány [14, 56], A hosszú távú vizsgálat során szerzett eredmények bebizonyították, hogy apikális periodontitisz fennállása esetén, gyökértömés elkészítését követően a sikerességi arány jóval kisebb (74%), mint a fertőzött, de periapikális elváltozással nem rendelkező fogak gyökértömése után (92%). A rosszul kondenzált gyökértömések eltávolításával, a gyökércsatorna újbóli fertőtlenítésével és újratömésével a sikeresség per 1912-ben [22] Black II. osztályú amalgámtömések széli záródását vizsgálta. Ezt követően majd csak az 1950-es években jelent meg újabb közlemény, amely kihúzott fogak akrilát töméseinek kérdésével foglalkozott [15]. Ezekben a kísérletekben sűrített levegőt használtak a szélizárás tesztelésére. Mindkét kísérlet lényege az volt, hogy a gyökércsatornán és a pulpakamrán keresztül sűrített levegőt áramoltattak a tömés felé. A légnyomás csökkenését egy statikus rendszerben mérték. Mikroszkóposán vizsgálták a víz alatt lévő fogban a tömés széle mellől kiáramló légbuborékokat. Annak ellenére, hogy a módszer kiértékelése igen szubjektív volt, nagy előnyeként szolgált, hogy nem destruálta a fogat. avítható. Az endodonciai szakirodalomban az elmúlt években közlemény jelent meg. A téma jelentőségét az is mutatja, hogy 1998-ban a Journal of Endodontics-ban megelent közlemények mintegy 15%-a apikális mikroszivárgási vizsgálatokról számolt be. A kifejezett nemzetközi érdeklődéssel ellentétben a hazai szakirodalom ritkán foglalkozik ezzel a témával. Az ez idáig megjeent közlemények is döntően a koronái mikroszivárgás elentőségét tanulmányozó vizsgálati eredményekről számoltak be [10, 32, 37, 52 ]. Jelen összefoglaló közlemény megírásának célja az volt, hogy megismertesse az olvasót az endodonciában régebben és napjainkban használatos mikroszivárgási vizsgálati módszerekkel. Emellett a leírtak segítséget nyújthatnak a kérdéskör jobb megértéséhez, valamint gyakorlati útmutatóként szolgálhatnak azon kutatók számára, akik ebben a témában terveznek kísérleteket végezni és publikálni. Mikroszivárgási vizsgáló módszerek Levegőnyomásos módszer Az első in vitro alkalmazott módszer segítségével Har-Baktérium penetrációs vizsgálatok A pulpális és periapikális megbetegedések legfőbb oka a mikroorganizmusok, valamint bomlástermékeik által kiváltott kóros történések. Ezért a baktériumpenetrációs vizsgálatok a valóságot leghívebben tükröző, leginkább releváns mikroszivárgást vizsgáló módszereknek tekinthetők. A vizsgálatok történhetnek aerob, fakultatív anaerob és anaerob baktériumok felhasználásával [7], Fabricius és mtsai [ 13] kimutatták, hogy a fertőzött gyökércsatornában az anaerobok/aerobok aránya 90 nap elteltével 3,9:1, amely arány 1060 nap esetén 11,3:1-re növekszik. Iwu és mtsai [27] kísérletében a periapikális szövetekben a fakultatív anaerobok arányát 55%-nak, míg az anaerobok arányát 45%-nak találták. A baktériumpenetrációs vizsgálatok kivitelezése legtöbb esetben úgy történik, hogy a gyökértömött, majd sterilizált fog koronális részéhez hermetikusan egy tartályt csatlakoztatnak. A fog apikális részéhez hasonló körülmények között speciális táptalajt tartalmazó tartályt rögzítenek. A koronális tartályba juttatott baktérium csak a tömött gyökércsatorna mentén juthat el az apikális tartályba. Amennyiben az apikális tartályban elhelyezett folyadék tartalma zavarossá válik, létrejött a bakteriális kontamináció. Néhány tanulmány esetében színes indikátort juttattak az alsó tartályba,
