Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)

2008-12-01 / 6. szám

208 FOGORVOSI SZEMLE 101. évf. 6. sz. 2008. tox nevű oldatot tartalmaz), valamint a „Neocristocain” magyar gyártmányú érzéstelenítő szerrel [21,29], Hattyasy és Bánhegyi [22] valamint Stark [40] a Pres­­tocain néven forgalmazott új érzéstelenítő szert alkal­mazták. A 2% és 4%-os Novocain-oldat adrenalin he­lyett methadrent tartalmazott. Még ugyanebben az év­ben számoltak be az újonnan felfedezett érszűkítőről, a Corbasilról (alpha methyl-noradrenalin), mely vegyi­leg közeli rokona az adrenalinnak. Sterilizálható, bio­lógiai hatása 10-szer gyengébb az adrenalinénál, de tízszeres koncentrációban sem okoz nagyfokú lokális érszűkületet. A vérnyomást fokozatosan és kismérték­ben emeli. Vály [48] 500 saját esete kapcsán vizsgálta e szer érzéstelenítő hatását, esetleges utóvérzés, utó­fájdalom kialakulását, de utóbbiakra egy esetben sem volt példa, s mindössze két esetben fordult elő enyhe rosszullét. A fent említett adrenalin-mentes szerek ha­tását Hollósy [23] hasonlította össze hasonlóan pozitív eredményekről beszámolva. 1952-ben már Magyarországon is a kis mellékhatá­sú, amid-típusú 2%-os Xylocain (Lidocain)-epinephrin oldatot vezették be a szerzők a fogorvosi gyakorlatba. A Xylocain - a Novocainhoz hasonlóan - csökkenti a vérnyomást, így még előnyös is az adrenalin hozzá­adása. Megállapították, hogy jobb eredménnyel hasz­nálhatók, mint a Novocain-Adrenalinos érzéstelenítők, mert gyorsabban, biztosabban hatnak, és kellemetlen melléktüneteket sem okoznak [37], A Lidocain és ad­renalin fiziológiai hatásai kimutathatóak ugyan, de ki­csinyek, biológiailag elhanyagolhatóak. A szívbetegek veszélyeztetettsége is jórészt e betegek fokozott szo­rongása miatt van [7], További kedvező tulajdonsága, hogy ritkán okoz allergiás reakciót [10]. Jelenleg számos amid-típusú helyi érzéstelenítőszer van forgalomban a legtöbbet alkalmazott Lidocain mel­lett. Az Ultracain D-S Forte gyors diffúziós készségéből adódóan nagyon jól alkalmazható különféle beavatko­zásoknál, gyulladásos esetekben is. A 2% Lidocain- Adrenalin készítménnyel összehasonlítva, kisebb meny­­nyiségü Ultracain D-S Forte beadásával gyorsabb, és mélyebb érzéstelenítés érhető el [41,42], Az Ultracain fortét kiváló hatása ellenére, a használat gyakoriságában a Lidocain-készítmények a fogorvosi gyakorlatban ma még megelőzik (egyik oka: jelentős árdifferencia). 2. Bódítás, általános érzéstelenítés Nyugtatok adására, illetve inhalátiós narkózis alkalma­zására lehet szükség félelem vagy fogyatékosság mi­att nehezen kezelhető gyermekek esetében, amikor a helyi érzéstelenítőszer beadása sem lehetséges. Feiler [14] az általános narkózis módszerét írja le 1915-ben. A Bromaethyl használatát részletes ismer­teti. Palackokban (Merck) került forgalomba. Cseppen­­ként adagolva az izmok elernyedése, egyenletes lég­zés és a bőrreflexek megszűnése mutatja a bódulat kezdetét. 1931- ben inhalatiós érzéstelenítőszert, a Gewaethylt, annak kémiai összetételét, fizikai tulajdonságait, hatás­­mechanizmusát hasonlította össze a szerző a Chlora­­ethyllel, és részletesen kifejtette előnyeit, alkalmazá­sának technikáját [39]. 1932- ben Fodor [17] bódításos érzéstelenítésre leg­alkalmasabbnak az aethert tartotta gyermekkorban. 1937-ben sikerrel alkalmazták a Chloraethylt külön­leges berendezés segítségével [34], Dóczy [12] az intravénás narkózis előnyeiről ír 1949- ben. Tóth P [47] 1960-ban hívta fel a figyelmet a fájdalom­­mentes kezelés fontosságára és az érzéstelenítés le­hetőségeire a gyermekfogászatban. 1969-ig nagyszámú (20 év alatt kb. 10 ezer) bódítást végeztek a Gyermekfogászati és Fogszabályozási Kli­nikán. Kezdetben Chloraethylt, később Vinydant alkal­mazták sikeresen narkotikumként [6], Inovay [26] szerint a Vinydan rövid beavatkozások elvégzésénél, mind az ambuláns, mind a fekvőbete­geknél igen alkalmas narkotikumnak bizonyult. Nem rendelkezik a Chloraethyl számos hátrányával, és így a narkózis biztos vezetését nagymértékben elősegíti. Hiába bizonyult a Vinydan jó narkotikumnak, mel­lékhatása (májkárosító) miatt a Chloraethyllel eqyütt betiltották. Szekeres és Miriszlay [44] 1961-ben 240 mentálisan retardált gyermek esetében alkalmazott premedikáci­­ót, az akkor újnak számító Andaxin és Dalgol segít­ségével. Megállapították, hogy a szedatívumok csök­kentették a félelmet és a szorongást is, sőt a Dalgol, a szorongás hatására fellépő tachycardiát és a sys­­tolés-diastolés tensio-emelkedést is visszaszorította. A félelem eloszlatása és a fájdalommentesség meg­valósítása fokozottan érvényes a gyermekek eseté­ben, különösen hosszan tartó kezelésnél [43], Béres [5] már 1968-ban vizsgálta az 1955-ben fel­fedezett Diazepam (Seduxen)-tabletta félelem- és fáj­dalomcsökkentő hatását. Megállapította, hogy a kon­zerváló és fogászati sebészeti beavatkozások előtti szorongás, félelem, nyugtalanság, megszüntetésében jelentős szerepe van. A félelem miatt kezelhetetlen gyermekek esetében jó eredménnyel alkalmazták a szert nagyszámú beteganyagon Bakody és mtsai[2], A Szájsebészeti Klinikán rövid ideig tartó fájdalmas műszeres beavatkozások vagy kisebb műtétek esetén jól használták az ún. gyors narkotikumokat, Sombre­­vin-injectiót, amely 10 ml-es ampullában 500 mg pro­­panididet tartalmaz 5%-os vizes oldat formájában [4], Fontos adat, hogy az újszülöttek kb. 3%-ában vár­ható a szellemi fejlődés visszamaradása. Ez az adat nem tartalmazza az egyéb fogyatékosságokat, ame­lyek tovább nehezítik a fogászati rehabilitációt [8]. Tisercinetta drazsét még 1971-ben 77%-ban sike­resen alkalmazták ambuláns fogászati rendeléseken a kezelést kísérő félelemérzés illetve szorongás csők-

Next

/
Oldalképek
Tartalom