Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-10-01 / 5. szám
FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 5. sz. 2008. 187-191. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum, Általános Orvostudományi Kar, Fogászati és Szájsebészeti Klinika Csírahiányos gyermekek klinikai vizsgálata Összefüggések a fogazati és az általános szervrendszeri tünetek között DR. KNOLMAYER JUDIT, DR. BOGNÁR VERONIKA, DR. SZABÓ GYULA Az aplasiával járó kórképek gyakran általános szervrendszeri tünetekkel fordulnak elő. Az állcsontokra, fogazatra, nyáltermelésre jellemző eltérések mérhetők, sok esetben számokban kifejezhetők. A lehetséges etiológiai tényezők, mint a pozitív családi anamnézis vagy a terhesség idején elszenvedett noxák, kutathatók, felderíthetők. Szerzők tanulmányukban vizsgálták az általános szervrendszeri tüneteket, a fogazati jellemzőket - állcsontviszonyok, az aplasia súlyossága, a fogak méretbeli eltérései -, a nyálmirigyek érintettségét és a lehetséges etiológiai tényezők jelenlétét. 30 gyermeket vontak be a vizsgálatba. Diagnosztizálásra kerültek az általános szervrendszeri tünetek. A csírahiány az állcsontok közül a maxillát érinti 60%-ban, a fogak mérete is itt csökkent jelentősebb mértékben, és a pseudoprogénia is ezzel magyarázható. A meglévő fogak méretbeli redukciója a vestibulooralis dimenzióban erősebbnek mutatkozott. A vizsgált gyermekek nyálszekréciós rátája szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult a kontroll csoporthoz képest. Az etiológiai tényezők vizsgálatánál 7 testvérpáros és 8 szülő érintettségét sikerült felderíteni. Specifikus terhességi noxát kérdőíves módszerük nem mutatott ki. Kulcsszavak: aplasia, általános szervrendszeri tünetek, fogazati jellemzők, sialometria, etiológiai tényezők Napjaink gyermekfogászati gyakorlatában egyre gyakrabban találkozhatunk a szinte külön betegségcsoportot alkotó klinikai kórképpel, a csírahiányos állapottal [10, 12]. A fogak számbeli eltérései, avagy az aplasia súlyossága alapján két fő csoportra osztható a kórkép. Hypodontia, ha hatnál kevesebb fog aplasiás; oligodontia, ha hat vagy annál több fog hiányzik. Az aplasiás fogazati status rendezése egyszerre több megoldandó feladatot ad a szakorvosnak. A kórkép congenitalis fejlődési rendellenesség, a tüneteket születése óta viseli az érintett. Minél hamarabb sikerül eljutni a részleteket felismerő diagnózishoz, annál körültekintőbb lesz a kezelési terv, könnyebben érhetünk el kedvezőbb eredményeket a fogazat helyreállításában. A korai eredménnyel a páciens lelki károsodása kisebb, a későbbi nehézségek és szövődmények leküzdése könnyebb lehet [2, 3, 5], Irodalmi adatok is mutatják, hogy az aplasiával járó kórképeknek általános szervrendszeri tünetei is vannak [7], A betegség elsősorban az ectodermalis eredetű szöveteket, szerveket, szervrendszereket érinti, úgymint az epidermist és függelékeit (haj, szőr, köröm), a szem, a fül és az orr szenzoros részeit, az idegrendszert, a külső elválasztásé mirigyeket (verejték-, nyál-, könnymirigyek). Ezen tünetek felismerése segítheti a betegség korábbi diagnózisát. Ennek segítségével lehetővé válhatna az érintett betegségcsoport szűrése, könnyebbé tehető a kezelés, ideje esetlegesen csökkenthető, a gyermek és a szülő jobban felkészíthető a később szükségessé váló terápiás beavatkozásokra. Szintén segítheti a korábbi diagnózis felállítását, figyelmeztethet a rendellenesség típusára a pozitív családi anamnézis és a csökkent nyugalmi nyálszekréció [4, 6, 9]. Vizsgálati anyagok és módszerek A klinika körzetéhez tartozó iskolák gyermekanyagából random módon kiválasztott 1300 gyermek fogászati statusát, illetve a 2003-2005 közötti időszakban klinikánk fogszabályozási osztályán megfordult aplasiás fogazató gyermekek kartonjait tekintettük át. A gyermekfogászati kartonok között 12 esetben, a fogszabályozáson 58 esetben találtunk aplasiát. A vizsgálatok időpontjában 70 aplasiás gyermek kezelése volt folyamatban klinikánkon. Ezen beteganyagból 30 aplasiás fogazató gyermeket vontunk be a vizsgálatba, akik vállalták a tanulmányban való részvételt. Előre összeállított kérdőív segítségével felmértük az általános szervrendszeri tünetek gyakoriságát, kutattuk a lehetséges etiológiai tényezőket. A csírahiányos állapotokat jellemző fogazati eltérések közül vizsgáltuk az aplasia súlyosságát (hypodontia vagy oligodontia), a hiányzó fogak állcsontokra lebontott gyakoriságát. A fogak méretbeli eltéréseit gipszmintákon végzett mérések segít-Éerkezett: 2008. június 17. Elfogadva: 2008. szeptember 12.