Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)

2008-10-01 / 5. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 5. sz. 2008. 187-191. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum, Általános Orvostudományi Kar, Fogászati és Szájsebészeti Klinika Csírahiányos gyermekek klinikai vizsgálata Összefüggések a fogazati és az általános szervrendszeri tünetek között DR. KNOLMAYER JUDIT, DR. BOGNÁR VERONIKA, DR. SZABÓ GYULA Az aplasiával járó kórképek gyakran általános szervrendszeri tünetekkel fordulnak elő. Az állcsontokra, fogazatra, nyál­termelésre jellemző eltérések mérhetők, sok esetben számokban kifejezhetők. A lehetséges etiológiai tényezők, mint a pozitív családi anamnézis vagy a terhesség idején elszenvedett noxák, kutathatók, felderíthetők. Szerzők tanulmá­nyukban vizsgálták az általános szervrendszeri tüneteket, a fogazati jellemzőket - állcsontviszonyok, az aplasia sú­lyossága, a fogak méretbeli eltérései -, a nyálmirigyek érintettségét és a lehetséges etiológiai tényezők jelenlétét. 30 gyermeket vontak be a vizsgálatba. Diagnosztizálásra kerültek az általános szervrendszeri tünetek. A csírahiány az állcsontok közül a maxillát érinti 60%-ban, a fogak mérete is itt csökkent jelentősebb mértékben, és a pseudoprogénia is ezzel magyarázható. A meglévő fogak méretbeli redukciója a vestibulooralis dimenzióban erősebbnek mutatkozott. A vizsgált gyermekek nyálszekréciós rátája szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult a kontroll csoporthoz képest. Az etiológiai tényezők vizsgálatánál 7 testvérpáros és 8 szülő érintettségét sikerült felderíteni. Specifikus terhességi noxát kérdőíves módszerük nem mutatott ki. Kulcsszavak: aplasia, általános szervrendszeri tünetek, fogazati jellemzők, sialometria, etiológiai tényezők Napjaink gyermekfogászati gyakorlatában egyre gyak­rabban találkozhatunk a szinte külön betegségcsopor­tot alkotó klinikai kórképpel, a csírahiányos állapottal [10, 12]. A fogak számbeli eltérései, avagy az aplasia súlyossága alapján két fő csoportra osztható a kórkép. Hypodontia, ha hatnál kevesebb fog aplasiás; oligodon­tia, ha hat vagy annál több fog hiányzik. Az aplasiás fogazati status rendezése egyszerre több megoldandó feladatot ad a szakorvosnak. A kórkép congenitalis fej­lődési rendellenesség, a tüneteket születése óta viseli az érintett. Minél hamarabb sikerül eljutni a részleteket felismerő diagnózishoz, annál körültekintőbb lesz a ke­zelési terv, könnyebben érhetünk el kedvezőbb ered­ményeket a fogazat helyreállításában. A korai ered­ménnyel a páciens lelki károsodása kisebb, a későbbi nehézségek és szövődmények leküzdése könnyebb lehet [2, 3, 5], Irodalmi adatok is mutatják, hogy az aplasiával járó kórképeknek általános szervrendszeri tünetei is van­nak [7], A betegség elsősorban az ectodermalis ere­detű szöveteket, szerveket, szervrendszereket érinti, úgymint az epidermist és függelékeit (haj, szőr, köröm), a szem, a fül és az orr szenzoros részeit, az idegrend­szert, a külső elválasztásé mirigyeket (verejték-, nyál-, könnymirigyek). Ezen tünetek felismerése segítheti a betegség korábbi diagnózisát. Ennek segítségével lehetővé válhatna az érintett betegségcsoport szűrése, könnyebbé tehető a kezelés, ideje esetlegesen csök­kenthető, a gyermek és a szülő jobban felkészíthető a később szükségessé váló terápiás beavatkozások­ra. Szintén segítheti a korábbi diagnózis felállítását, fi­gyelmeztethet a rendellenesség típusára a pozitív csa­ládi anamnézis és a csökkent nyugalmi nyálszekréció [4, 6, 9]. Vizsgálati anyagok és módszerek A klinika körzetéhez tartozó iskolák gyermekanyagából random módon kiválasztott 1300 gyermek fogásza­ti statusát, illetve a 2003-2005 közötti időszakban kli­nikánk fogszabályozási osztályán megfordult aplasiás fogazató gyermekek kartonjait tekintettük át. A gyer­mekfogászati kartonok között 12 esetben, a fogszabá­lyozáson 58 esetben találtunk aplasiát. A vizsgálatok időpontjában 70 aplasiás gyermek kezelése volt folya­matban klinikánkon. Ezen beteganyagból 30 aplasiás fogazató gyermeket vontunk be a vizsgálatba, akik vál­lalták a tanulmányban való részvételt. Előre összeállí­tott kérdőív segítségével felmértük az általános szerv­rendszeri tünetek gyakoriságát, kutattuk a lehetséges etiológiai tényezőket. A csírahiányos állapotokat jel­lemző fogazati eltérések közül vizsgáltuk az aplasia súlyosságát (hypodontia vagy oligodontia), a hiányzó fogak állcsontokra lebontott gyakoriságát. A fogak mé­retbeli eltéréseit gipszmintákon végzett mérések segít-Éerkezett: 2008. június 17. Elfogadva: 2008. szeptember 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom