Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-10-01 / 5. szám
188 - FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 5. sz. 2008. ségével tudtuk igazolni. Az aplasiás fogazató gyermekek alsó-felső gipszmintái kerültek összehasonlításra egy kontroll csoport mintáival, ahol a gyermekek életkora megegyezett a vizsgált csoport életkorával, de nem szenvedtek csírahiányban. A mérések teljesen előtört, restaurációktól mentes, maradó fogakon történtek tolómérővel, 0,1 mm-es pontossággal. A mesiodis-I. táblázat Általános szervrendszeri tünetek gyakorisága Kültakaró Bőr: száraz, ekcémás, hyperpigmentatio 62% Köröm: repedezett, töredezett 22% Haj: vékony szálú, hypocromikus 57% Mirigyek Verejték: nem tudnak izzadni 31% Könny: ductus nasolacrimalis elzáródása 3% Fül Chronikus fülgyulladás (min. 1 évig) 25% Nagy, elálló, alacsonyabban ülő fülek 54% Orr Konkáv orrnyereg, hypoplastikus orrszárnyak, széles orrgyök 57% Allergiák Allergiás asthma, pollen-, fém-, gyógyszer- stb. allergia 45% Beszédhiba Logopédiai kezelés (min. 1 évig) 23% talis és a vestibuiooralis átmérők kerültek feljegyzésre. Az eredményeket Student-féle „t” teszt segítségével értékeltük. A teleröntgen analízis lehetővé teszi, hogy az állcsontviszonyokat objektív módon meghatározhassuk. A csírahiányos gyermekek röntgenfelvételeit áttekintve, az (N-Sp’:Sp’-Gn)-100 hányadost számítottuk ki, ami hiteles mutatója a redukált alsó arcmagasságnak. Részben ezzel függ össze az aplasiás gyerekek egyik fő harapási rendellenessége, a mélyharapás, aminek megléte szintén feljegyzésre került. A másik fő harapási rendellenességet, az oldalsó palatinális keresztharapást is vizsgáltuk, amit egy pseudoprogén állcsontviszonnyal magyarázhatunk. A transzverzálisán szűk maxilla által okozott keresztharapást is vizsgáltuk a gyermekeknél. A fogászati szempontból fontos nyálmirigyek érintettségének kiderítésére mértük a nyugalmi nyálsecretio mennyiségét az aplasiás fogazaté, valamint a kontroll csoportban szereplő, hasonló korú, nem csírahiányos gyermekeknél. Mivel a nyáltermelést számos tényező befolyásolja, ezért ezek közül a legfontosabbakat standardizáltuk. A vizsgálat előtt egy órával nem ettek, nem ittak a betegek. Minden mérés délelőtt, ülő testhelyzetben, köptetéses módszerrel, öt percig történt. A kapott eredmények kiértékelését Student-féle „t” teszt segítségével végeztük. Eredmények A vizsgált beteganyagban az általános szervrendszeri tünetek gyakoriságában látható, hogy a legmagasabb előfordulás a kültakarót érintő elváltozásokban várható, és nagy százalékban fordul elő allerqiás folyamat (I. táblázat). A csírahiányos gyermekek teleröntgen felvételeit áttekintve az (N-Sp’:Sp’-Gn)-100 hányadost átlagértékben 80,4%-osnak találtuk (1. ábra, II. táblázat). II. táblázat (N-Sp’:Sp’-Gn)-100 számított értékei Gyermek életkora (év) (N-Sp’:Sp’-Gn)-100 értéke (%) 16 96 13 94.1 13 92 11 90.8 14 88.4 12 87.6 16 87.5 10 87.3 10 85.4 11 85.4 17 84.9 14 84 13 82.2 12 81.6 15 80.5 17 78 8 78 13 77.6 15 76.1 10 75 11 74 Mélyharapást, ami az aplasiás gyermekek egyik fő harapási rendellenessége, az esetek 40%-ában talál-1. ábra. Alsó arcmagasság mérése
