Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-10-01 / 5. szám
182 FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 5. sz. 2008. IV. táblázat Az újszülöttek átlagos súlya és a terhesség hossza a kezelt és a kontroll csoportban Gingivitisz és parodontitisz együtt Kezelt N=80 Átlag ± SD Kontroll N=79 Átlag ± SD Összes N=159 Átlag ± SD Mann-Whitneypróba p-érték Újsz. súly (gr) 3005,3±724,3 2644,2±624,5 2825,8±698,3 <0.0001 Minimum 1080,0 950,0 950.0 Maximum 4650,0 3 820,0 4650,0 Terh. hossz (hét) 37,0±2,5 36,4+2,5 36,7±2,5 0,059 Minimum 29 26 26 Maximum 40 40 40 Szignifikancia-szint: p < 0,05 (IV. táblázat). A különbség szignifikáns a két csoport között: p<0,0001. A terhesség általában hosszabb volt, illetve a szülés később indult meg a kezelt csoportban (37,0 hét), mint a szájhigiénés kezelést nem kapók esetében (36,4 hét), a különbség nem volt szignifikáns (p=0,059). Viszont az összefüggésvizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a parodontológiai kezelés sziglógiai kezelésben részesültek csoportjában a 37. hét utáni szülés 70%-ban fordult elő, a kontroll csoportban csak 51,9%-ban (p=0,015). A VI. táblázatból látható, hogy a vérzés 50% feletti gyakorisága felett csaknem 100%-os volt mindkét csoportban, azaz kifejezett krónikus ínygyulladás állt fenn a „csak” gingivitiszben szenvedők esetén is, továbbá V. táblázat A kis súly és az Idő előtti szülés gyakorisága a parodontológiailag kezelt és nem kezelt csoportban Gingivitisz és parodontitisz együtt Kezelt N=80 100% Kontroll N=79 100% Összes N=159 100% Fisher-próba p-érték Újsz. Súly 0,050 < 2500gr 17(21,3%) 27 (34,2%) 44 (27,7%) > 2500gr 63 (78,8%) 52 (65,8%) 115 (72,3%) Szülés ideje 0,015 < 37 hét 24 (30,0%) 38 (48,1%) 62 (39,0%) >37 hét 56 (70,0%) 41 (51,9%) 97 (61,0%) Szignifikancia-szint: p< 0,05 nifikánsan csökkentette az idő előtti szülés esélyét a vizsgált beteganyagban (Fisher p=0,023, esélyhányados: 00=0,46, 0=0,24-0,88). A parodontális preventív kezelésben részesültek esetén szignifikánsan nagyobb volt a születési súly, szemben a nem kezeltek csoportjával és a terhesség időtartalma is hosszabb volt, bár a különbség nem szignifikáns (IV. táblázat). A kis súlyú újszülöttek gyakoriságát vizsgálva, beteganyagunkban a 2500 grammnál kisebb súly 21,3%ban fordult elő a kezelt csoportban, míg 34,2%-ban a nem kezelt csoportban (V. táblázat). A különbség szignifikáns volt (p=0,050). a két csoport között a gyakoriságban. A 37 hét előtti és utáni szülési idő gyakoriságát vizsgálva, szignifikáns különbséget találtunk a kezelt és a nem kezelt csoport között; a parodontoaz is, hogy a kezelt illetve kontroll csoport között nem volt eltérés, tehát összehasonlíthatók. A parodontitisz csoportban sem volt szignifikáns különbség a BOP tekintetében a teszt és a kontroll csoport között (VII. táblázat). A gingivitiszes csoportban is jelentősen nagyobb a születési súly a kezeltek esetén, mint a kontroll csoportban, a terhesség hossza tekintetében nincs szignifikáns különbség, de a teszt csoportban a szülés később következett be, mint a nem kezeltek esetén (Vili. táblázat). A IX. táblázatból kiderül, hogy a korai kezdeti parodontitiszben szenvedők esetén az újszülöttek súlya jelentősen magasabb a kezeltek (2991,3 vs. 2586,4 g) csoportjában, míg a terhesség hossza tekintetében éppen csak nincs szignifikáns különbség a kezelt
