Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)

2008-10-01 / 5. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 5. sz. 2008. 181 II. táblázat A fogágy állapotának fő jellemzői a kezelt és a kontroll csoportban. Parodontltisz és gingivitlsz együtt Kezelt N=80 Átlag ± SD Kontroll N=79 Átlag ± SD Összes N=159 Átlag ± SD Mann-Whitney- pró­ba p-érték SZM (mm) 1,92±0,3 1,74±0,5 1,83±0,4 0,004 BOP (%) 42,4±26,5 44,1±33,2 43,2±29,9 0,556 SZM = szondázási mélység BOP = vérzés szondázásra Szignifikancia-szint: p < 0,05 tusa között volt-e lényeges különbség. A krónikus gin­­givitiszes csoportba kerültek azok a terhesek, akiknél csak 4 mm-nél kisebb szondázási mélységet találtunk, azokat, akik esetében találtunk >4mm tasakot kezdő­dő korai krónikus parodontiszes csoportba soroltuk. A terhességi adatok feldolgozásakor kis súlyúnak tekintettük a 2500 gramm súlynál kisebb súlyú újszü­lötteket. A szülés idejét idő előttinek tekintettük, ha SZM = szondázási mélység BOP = vérzés szondázásra * Szondázási mélység >4mm legalább egy fog mellett Szignifikancia-szint: p < 0,05 nők átlagos életkora a két csoportban azonosnak te­kinthető, a kezelt csoportban 28,6 év, a nem kezelt csoportban 28,2 év volt (p=0,64). A parodontológiai állapotot jellemző tasakátlag a kont­roll csoportban 1,74 mm, míg a kezelt csoportban 1,92 mm volt (II. táblázat). A különbség ugyan szignifikáns a két átlagérték között (p=0,04), de a 0,18 mm-es kü­lönbség klinikailag lényegtelen. ínyvérzés a kezeltek-III. táblázat A >4mm szondázási mélység és a BOP>50% előfordulásának gyakorisága a kezelt és a kontroll csoportban. Gingivitlsz és parodontitisz együtt Kezelt N=80 Kontroll N779 Összes N=159 Fisher-próba p-érték SZM<4mm 26 (32,5%) 32 (40,5%) 58 (36,5%) 0,326 SZM>4mm* 54 (67,5%) 47 (59,5%) 101 (36,5%) BOP<50% 37 (46,3%) 35 (44,3%) 72 (45,3%) 0,874 BOP >50% 43 (53,8%) 44 (55,7%) 87 (54,7%) 80 (100,0%) 79 (100,0%) 159 (100,0%) a szülés a 37. terhességi hét előtt következett be [23]. Az adatok feldolgozásához a következő statisztikai módszereket alkalmaztuk: az átlagértékek összeha­sonlítására a Student-féle f-próbát, illetve nem normá­lis eloszlású adatok esetében a Mann-Whitney-próbát alkalmaztuk. Az adatok normális eloszlását a Kolmo­­gorov-Szmirnov-próbával ellenőriztük. A kezelésnek a különböző kategorikus tényezőkkel való összefüggé­sét %2-próbával, valamint a Mann-Whitney-próbával illetve dichotóm tényezők esetén Fisher-próbával és esélyhányados-számítással vizsgáltuk. Eredmények Parodontológiai kezelést kapott 80 terhes nő, kizáró­lag állapotfelmérés történt 79 nő esetében. A vizsgált nél a fogak 42,4%-a, a nem kezeiteknél 44,1%-a mel­lett fordult elő, a két csoport ebből a szempontból is hasonló volt (p=0,55). Mint látható, nincs szignifikáns különbség a diagnó­zis szerinti bontásban a két csoport között (I. táblázat). A kezelt csoportban valamivel több olyan személy volt (III. táblázat), akinek legalább egy foga mellett > 4 mm szondázási mélységet mértünk, de a két cso­port között nem volt szignifikáns különbség (p=0,326). A szondázás utáni ínyvérzés előfordulási gyakorisága a kezelt és a kontroll csoportban nagyon hasonló volt (p=0,874). A krónikus gingivitiszt tapasztaltunk 26 fő esetében a kezelt csoportban, 32 fő esetében a kont­roll csoportban (III. táblázat). Az újszülöttek átlagos súlya 2644,2 gramm volt a pa­rodontológiai kezelésben nem részesült nők esetében, míg 3005,3 gramm az ilyen kezelést kapott csoportban

Next

/
Oldalképek
Tartalom