Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)

2008-10-01 / 5. szám

FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 5. sz. 2008.

181

II. táblázat

A fogágy állapotának fő jellemzői a kezelt és a kontroll csoportban. Parodontltisz és gingivitlsz együtt

Kezelt N=80 Átlag ± SD

Kontroll

N=79

Átlag ± SD

Összes N=159 Átlag ± SD

Mann-Whitney- próba

p-érték

SZM (mm)

1,92±0,3

1,74±0,5

1,83±0,4

0,004

BOP (%)

42,4±26,5

44,1±33,2

43,2±29,9

0,556

SZM = szondázási mélység BOP = vérzés szondázásra Szignifikancia-szint: p < 0,05

tusa között volt-e lényeges különbség. A krónikus gingivitiszes csoportba kerültek azok a terhesek, akiknél csak 4 mm-nél kisebb szondázási mélységet találtunk, azokat, akik esetében találtunk >4mm tasakot kezdődő korai krónikus parodontiszes csoportba soroltuk.

A terhességi adatok feldolgozásakor kis súlyúnak tekintettük a 2500 gramm súlynál kisebb súlyú újszülötteket. A szülés idejét idő előttinek tekintettük, ha

SZM = szondázási mélység BOP = vérzés szondázásra

* Szondázási mélység >4mm legalább egy fog mellett Szignifikancia-szint: p < 0,05

nők átlagos életkora a két csoportban azonosnak tekinthető, a kezelt csoportban 28,6 év, a nem kezelt csoportban 28,2 év volt (p=0,64).

A parodontológiai állapotot jellemző tasakátlag a kontroll csoportban 1,74 mm, míg a kezelt csoportban 1,92 mm volt (II. táblázat). A különbség ugyan szignifikáns a két átlagérték között (p=0,04), de a 0,18 mm-es különbség klinikailag lényegtelen. ínyvérzés a kezeltek-III. táblázat

A >4mm szondázási mélység és a BOP>50% előfordulásának gyakorisága a kezelt és a kontroll csoportban.

Gingivitlsz és parodontitisz együtt

Kezelt

N=80

Kontroll

N779

Összes

N=159

Fisher-próba

p-érték

SZM<4mm

26 (32,5%)

32 (40,5%)

58 (36,5%)

0,326

SZM>4mm*

54 (67,5%)

47 (59,5%)

101 (36,5%)

BOP<50%

37 (46,3%)

35 (44,3%)

72 (45,3%)

0,874

BOP >50%

43 (53,8%)

44 (55,7%)

87 (54,7%)

80 (100,0%)

79 (100,0%)

159 (100,0%)

a szülés a 37. terhességi hét előtt következett be [23].

Az adatok feldolgozásához a következő statisztikai módszereket alkalmaztuk: az átlagértékek összehasonlítására a Student-féle f-próbát, illetve nem normális eloszlású adatok esetében a Mann-Whitney-próbát alkalmaztuk. Az adatok normális eloszlását a Kolmogorov-Szmirnov-próbával ellenőriztük. A kezelésnek a különböző kategorikus tényezőkkel való összefüggését %2-próbával, valamint a Mann-Whitney-próbával illetve dichotóm tényezők esetén Fisher-próbával és esélyhányados-számítással vizsgáltuk.

Eredmények

Parodontológiai kezelést kapott 80 terhes nő, kizárólag állapotfelmérés történt 79 nő esetében. A vizsgált

nél a fogak 42,4%-a, a nem kezeiteknél 44,1%-a mellett fordult elő, a két csoport ebből a szempontból is hasonló volt (p=0,55).

Mint látható, nincs szignifikáns különbség a diagnózis szerinti bontásban a két csoport között (I. táblázat).

A kezelt csoportban valamivel több olyan személy volt (III. táblázat), akinek legalább egy foga mellett > 4 mm szondázási mélységet mértünk, de a két csoport között nem volt szignifikáns különbség (p=0,326). A szondázás utáni ínyvérzés előfordulási gyakorisága a kezelt és a kontroll csoportban nagyon hasonló volt (p=0,874). A krónikus gingivitiszt tapasztaltunk 26 fő esetében a kezelt csoportban, 32 fő esetében a kontroll csoportban (III. táblázat).

Az újszülöttek átlagos súlya 2644,2 gramm volt a parodontológiai kezelésben nem részesült nők esetében, míg 3005,3 gramm az ilyen kezelést kapott csoportban