Fogorvosi szemle, 2008 (101. évfolyam, 1-6. szám)
2008-08-01 / 4. szám
133 FOGORVOSI SZEMLE ■ 101. évf. 4. sz. 2008. pes periodontium a szabad dentinfelületet cementtel vonja be, és ugyanennek kell történnie, ha sikerül a gyökércsatornát dentinnel elzárni. Hazai követői Hatytyasi és Göllner [37, 33], Göllner a sterilen végzett exstirpáció után dentinport visz a csatornába, tömöríti a csúcsnál, és a gyökércsatorna üresen maradt részét indifferens gyökértömő anyaggal tölti ki [33]. Hosszú évekig fontos követelménynek tartották a gyökértömésre használt anyagoknál a tartós antiszeptikus hatást, mely egyrészt gyógyítóan hat az apex körül, másrészt kizárja a secunder fertőzés lehetőségét a szájüreg felől. A Walkhoff-féle jodoform paszta fő hatóanyaga az erős bactericid hatású phenolcamphor. A paszta szövetbarát, csúcson túljutva nem, vagy mérsékelt reakciót okoz, ami hamar elmúlik, és a paszta idővel resorbeálódik [52], 1947-ben a gyökértömő anyagok tekintetében az egyik elképzelés előnyben részesíti az antiseptikus, felszívódó gyökértömést, a másik az aseptikus, tömör, esetleg idegentest hatást is kifejtő gyökértömő anyag mellett foglal állást [6, 42], Az 50-es években is alkalmazzák még az amalgámot mint gyökértömő anyagot. Alkalmazása nehézkes, és előfordul, hogy bejut a periapikalis térbe, vagy a nem megfelelő kondenzáció okoz problémát. Mari ezért a gyökértömő anyag bevitelére és tömörítésére három új műszert szerkeszt és ajánl [52], A hatvanas években a rendelőintézetekben rutinszerűen alkalmazott gyökértömési módszer a kompressziós technika volt (chloroformban, illetve széntetrakloridban oldott guttapercha) [20, 88]. A módszer hibaforrása a kompresszió céljából alkalmazott nyomás ellenőrizhetetlensége és a guttapercha-poén oldott, illetve szilárd részének az aránya. Az oldószer elpárolgása után nagyfokú zsugorodás következhet be, és a tömés inkompletté válik. A hibaforrás kiküszöbölésére Pataky a módszert úgy módosította, hogy a tömör guttapercha a gyökércsúcs kritikus apikalis harmadát zárja [73]. Talán egyik gyökértömő anyag sem váltott ki annyi vitát, mint a ’60-as években bevezetett N2. Sargenti nevéhez nem csupán az N2 Normál és Medikai fűződik, hanem az általa ajánlott módszer is, ami a két anyag bevezetésével egy időben terjedt el, és ami jelentősen különbözött a korábbi gyökérkezelési eljárásoktól. Az anyag ólomoxidot és paraformaldehydet tartalmaz, a módszer pedig élő fogak esetén a partialis pulpectomiát preferálja, ami alatt a fogbél életben marad [4,17], Esztári és Koszta a Sargenti-módszert nem alkalmazta, a fogakat csúcsig érő és falálló gyökértöméssel látta el, és a klinikai illetve rtg.-ellenőrzéskor 97,5%-os sikerről számol be [17], A ’60-as évek második felében kerül bevezetésre az AH-26. Az AH-26 epoxibisphenol gyanta és 10% ezüstöt, 60% bismutoxidot, 5% titánoxidot és 25% hexamethylentetramint tartalmazó por összekeverése után paszta konzisztenciában, lentulóval történő bevitel után kerül a gyökércsatornába, és guttapercha-poénnal kerül kondenzálásra. A csatornában 36-48 óra alatt keményedik meg [44, 45], A ’80-as években a Budapesti Konzerváló Fogászati Klinikán alkalmazott gyökértömő anyag a Diákét és AH-26 volt. Herczegh fogorvostanhallgatók által végzett gyökértöméseket vizsgált elkészültük után. Mindkét gyökértömő anyaggal készült gyökértömés után a komplett (csúcsig érő, falálló) gyökértömések aránya nagyjából azonos volt. A túltömések aránya a Diaketnél az alultömött, nem falálló gyökértömések aránya pedig az AH-26-nál volt magasabb. A nem fertőzött eseteknél (feltárás a foramen physiologikumig történt) sok volt a rövid gyökértömés, a fertőzötteknél (a feltárás a foramen anatomicumig történt) pedig sok volt a túltömés. A különbség rámutat a bemérés fontosságára, és a foramen physiologicum és anatomicum meghatározásának nehézségére [41], Herczegh és Zimmermann olyan Diakettel és AH-26-tal készült, fogorvostanhallgatók által végzett gyökértömések kontroll vizsgálatát is elvégezte, ahol a gyökértömés elkészülte óta legalább egy év telt el. A klinikai és röntgenvizsgálatok alapján Diakettel jobb eredményt (86,81%) kaptak, mint az AH-26-tal (80%) [41], A gyökértömés sikerének/sikertelenségének megítélése A gyökértömés sikerének megítélése tekintetében fontos segédeszköz a röntgen. A röntgen elsősorban azonban a hibák megállapítására való. A hibátlanságot röntgennel kimutatni nem lehet. A gyökértömés elbírálásánál a csúcsig érő, falállónak látszó gyökértömést veszik mérvadónak. Ám ezek értelmezése az idők folyamán változott. Az ’50-es évek közepétől hosszú évekig a sapkaszerű túltömés volt a falállóság és csúcsig érés kritériuma, ami úgy jött létre, hogy a tágított gyökércsatornába az alkalmazott kompresszió következtében a nem tágított foramen apicalén az oldott guttapercha átpréselődött, majd a csontszövet ellenállásába ütközve, a gyökérhártya lazább szövetébe helyezkedett el [77]. Dobó és mtsaia gyökértömést akkor tekintették csúcsig érőnek, ha a gyökértömés 0,1-1 mm-rel rövidebb volt a radiológiai csúcstól. Hiba, ha ettől eltér. Falálló, ha homogénnek mutatkozott, hozzásimult a csatorna falához, és a guttapercha nem kunkorodott. Az általuk 1980 és 1985 között végzett gyökértömések röntgenvizsgálata alapján a gyökértömések majdnem 70%-a nem volt csúcsig érő, és 60%a nem volt falálló, azaz a gyökértömések sok technikai kívánnivalót hagytak maguk után [9], A gyökértömés sikeres és sikertelen kivitelezése szempontjából fontos szerepet töltenek be a járulékos csatornák. Lovasi és mtsai klinikai beteganyagból származó rezekált fog csúcsi részének szövettani vizsgálatai alapján a csúcs körüli feltárás és szárítás jelentőségére hívta fel a figyelmet. Eredményeikből arra következtettek, hogy a 13%-ban előforduló járulékos csator
